Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 75. szám

299 később, midőn az adó alap kiigazítás s kiegyenlítés vég- | leges elrendelésének ideje eljött, az ily ügyekben saját felelőssége alatt teljes joggal intézkedő magyar pénzügy ministerium azt, hogy a bécsi cs. k. pénz. miniszt. rendelete alapján kötelessége lett volna az adókiegyenlitést 1853 tói engedélyezni, el nem ismerheti. Az eljáró tszék 1871. jun. 19-kén 25681. sz. a. végzéssel az illetőségét megalapította; mert az 1868. 21. t. cz. s az előbbi gyakorlat szerint is az adókivetés iránti panaszok közig, útra tartoztak ugyan, de a jelen kereset tárgyát nem az adókivetés sérelmes voltának megvizsgálása s ahhozképest az adó illetmény meghatározása képezi, miután az eziránti pénzügyi intézkedés már bevégzett tény; haDem az, hogy a tulterheltetés tárgyában a közig, uton a vizsgálat megtörténvén s a túlfizetések meoyisége idő szerint már meghatározva levén, a tartozatlanul fizetett adóösszegek mégis a min. rendelvény ellenére egész időre meg nem térittettek, hanem 10 évre a bár hason tekintet alá es') túlfizetések a kincstár által visszatartatnak; az állított tartozatlan fizetés mint már tisztán magánjogi kérdés megbirálása pedig a polg. bíróság jogköréhez tartozik s így jelen esetre sem az 1868. 21. t. cz. sem a perr. 8. §. a) pontja nem alkalmazható. Ez ellen alperes sem. panaszszal élt; melyben jóformán ismételi elóbbi érveit, kifejtvén, mikép az 1868. 21. t. cz. nemcsak az adókivetési panaszokat s az adó illetmény meghatározást, hanem a tulfizetett adó visszatérítését tárgyazó egész eljárást, tehát a végleges határozatot is a pénzügyi közegeknek tartotta fenn; és a mint csak ezek birálhatják meg, hogy az adó helyesen vettetett-e ki s van-e visszatérítésnek helye, ugy csak azok birálhatják azt is, hogy mely időtől van helye a visszatérítésnek. ASemmitöszók a n'eheztelt végzést s a tszék egész eljárását a perr. 297. §. 2. pontja alapján megsemmisítette ; „mert a kereset oly túlságosan fizetett erdei jövedelmi adók megtérítésére van irányozva, melyekre nézve a pénzügyi hatóságok az adó beszüntetést a végleges számtétel fentartása mellett az összes tulterheltetési évekre elrendelték ; azonban utóbb a túlságosan fizetett adót 1853-tól 1863-ig számba nem vették; a kereset czélja tehát a hibás kivetés alapján fizetett adó felesleg megtérítése levén, — miután ily panasz elintézése az 1868. 21. t. cz. 7. §-sa, de az előbb fennállott szabályok szerint is a pénzügyi hatóságok hatáskörébe tartozik — az eljáró tszék bírói hatáskörét jelen a birói hatósága alá nem tartozó keresetre nézve,helytelenül terjesztette ki." (1871. aug. 29. —9460. sz. a.) Gróf Fe s te ti c h T asz i 1 ó hasonló természetű keresetet adott be a kincstár ellen Pest város törvényszékéhez 13823 for. 30 kr. illetéktelenül fizetett adó-összeg visszatérítése, illetőleg kiegyenlítése iránt. A törvényszék ez ügyben is megalapította birói illetőségét. A Semmitőszék 9523. szám alatt f. év aug. 29kén a fent közlöttel hason tartalmú határozatot hozott, tehát a törvényszék végzését s eljárását itten is megsemmisítette. A tanúkihallgatás és szemle iránti eljárás megsemmisítendő, ha a helyett, hogy az azt elrendelő végzés a feleknek kézbesitetett volna, a bíróság által távollétük idejére helyben lakó képviselő kijelölésére utasitattak. Khór és Wein pesti nyomda részéről — Váczon tartózkodó Szatmáry Károly ellen 946 for. nyomdai tartozás iránt és könyvkivonat alapján Pest város tszéke előtt kereset támasztatott — melynek következtében 56541. sz. a. végzéssel tanúkihallgatás s a könyvvitelre nézve birói szemle megtartása rendeltetett el. — A tanúkihallgatás 1871. február 10-kén csakugyan megtartatott alperes távollétében és képviselője közbejötte nélkül. Ezután a pesti tszék 1871. apr. 4-kén 13331. sz. a. végzéssel a tanúvallomások feletti észrevételek beadására határnapot tűzött ki. Megjegyzendő, mikép alperes 58167. sz. a. kelt végzéssel utasíttatott, hogy képviseletére Pesten lakó ügyvédet nevezzen és jelentsen be, mit azonban az csak a tanú kihallgatás után teljesítvén, a tanúsítást rendelő végzés neki nem kézbesittetett itt helyben nem lakván és helybeli képviselő ügyvéde sem lévén. Alperes a 13331. sz. alatti észrevételezésre határnapot kitűző tszéki végzés ellen sem. panaszt adott be; mert az 5G541. sz. tanúkihallgatást rendelő végzés sem neki, sem képviselőjének nem kézbesittetett s a szemle s tanuzás mégis megtartatott, mi a 297. §. 1., 16. p. alá eső semmiséget képez. A Semmitőszék annak helyt adván Pest város tszéke 1870. decz. 20-kán 56541 sz. a. kelt, tanúkihallgatást és szemlét rendelő végzése alapján 1871. febr. 10. teljesített tanukihalgatást és szemlét, valamint az e feletti .észrevételezésre határidőt kitűző f. é. apr. 4. 13331. sz. a. kelt végzését a 297. § 1. p. alapján megsemmisítette s azt utasította, hogy a tanuk kihallgatására és a szemle eszközlésére ujabb határidót tűzzön ki s erre a feleket törvényszerüleg idézze meg; „mert a bíróság a perr. 196. §. ellenére saját jelentése szerint alperest a kitűzött tanúkihallgatásra és szemle megtartására megidézni elmulasztván — ezen eljárása által a perr. 297. §. 1. p. ütköző semmiséget követettel; mihezképest a hiányos tanúkihallgatás és szemle valamint az azok feletti észrevételezésre határidőt kitűző végzés megsemmisítendő volt." (1871.aug. 29. 9819. sz. a.) Igazságügyininisteri rendelet a maros-vásárhelyi sajtóbiróság előtt követendő eljárás iránt. (Folyt.) 21. §. A vizsgáló birák a vizsgálat megindításában és annak irányzatában a vádlók indítványához vannak kötve, a vizsgálat tehát azon irányzatban vezetendő, melyet a vádló feljelentésében vagy pótvizsgálat iránti kivánatában kifejez. E kivánat teljesítését a vi-sgáló bíró csak magán-panasz esetében és csak akkor tagadhatja meg, ha a fennforgó ügyre egyáltalán nem vonatkozó, vagy raioden esetben közömbös, vagy oly ténykörülmények kinyomozását tárgyazná, melyek bebizonyítása a törvény által ki van zárva. A vizsgálati jegyzőkönyv lehető rövidséggel szerkesztendő, s nem foglalhat magában mást, mint a tények kinyomozására tett lépéseket, azok eredményét; s kizárólag a vizsgáló biró vagy hivatali személyzetének egyik tagja által vezetendő, s egvátalában 75*