Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 70. szám

térítését jogosan követelhetvén, a bíróság azáltal,] hogy a költségeket panaszló terhére megalapitottaknak kijelentette, sem. panaszra okot nem szolgáltatott." (1871. aug. 23. — 9830. sz. a.) Az, hogy a meg nem jelenés miatt hozott marasztaló ítéletet a bíróság nem kézbesítette (124. %.J hanem kihirdette, szabálytalanság, de nem semm. eset, midőn azáltal az illető fél jogsérel' el nem szenvedett. Felülvizsgálat tárgyául, csak az ítélet rendelkező része s nem indokolása is szolgálhat. A perr. 11%%-ra fektelett panaszok semm. panaszban fel nem hozhatók. Venz József — Blaskovics József örökösei B. Anna, Kulik Erzsébet s ifj. B. Anna ellen 288 for. s jár. iránt Zalamegye illető szbiróságához keresetet adott, be — melyre kitűzött tárgyaláson 1-ső s 2-od alperesek helyett férjeik jelentek meg meghatalmazás nélkül. 3-ad r. alperes helyett pedig a közgvám. A bíróság 1871. apr. 13 kán 347. sz. ítélettel alpereseket meg nem jelenés folytán elmarasztalta egyetemlegesen — s ezen ítéletet nem kézbesítés, hanem kihirdetés utján tudatta a felekkel. Alperesek semm. panaszszal éltek, mert a meg nem jeleués okából marasztaló Ítélet nekik nem kézbesittetett, hanem csak kihirdettetett a perr. 124. §. ellenére; és mert ha férjeik meghatalmazottjaikként el nem fogadtattak, velők tárgyalás sem volt tartható; s végre i mert a gyám megjelenvén, ha 1-ső s 2-od r. alperes meg j nem jelentnek vétetnek, ók a 1 i 2. §-ként ugy tekinten- ; dók, mint a kik a gyám által előadott védelemhez csatla- j koztak; a gyám pedig tagadásba vette u be nem bizo- ' nyitott keresetet s ÍLry az megítélhető nem volt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a bíróság azon intézkedése által, hogy az ! ítéletet az illetőknek a perr. 124. §-hoz képe?t nem kéz- j besitette. hanem kihirdette, szabálytalanságot követett j ugyan el, hanem panaszkodók a kihirdetés által jogsérel- ! met nem szenvedvén, a kihirdetési eljárás semmifégi eset- j uek nem vehető ; „mert vizsgálat tárgyául csak az Ítélet rendelkező része í-zolgálván, s abban az 1-só s 2-od r. alperes meg nem jelenés alapján marasztaltatván el, — az ítélet indokolása semmiségi panasz tárgyát nem képezi; „és mert a perr. 112. §. alapján támasztott panasz, az ügy érdemére vonatkozván, érdemleges indokok a sem. panaszban félnem hozhatók." (1871. aug 23.—-9340. sz. a.) Felebbezési észrevételeknek a perrend szerint nincs helye. Nem képez azonban semmiségi esetet azok beadása s bi J rói elfogadása, ha ez által az ellenfélnek jogsérelem nem okoz- ; tátott. Bódon Illés s társa — Sziklay Tamás ellen 1869. nov. 7-kén Gömörmegye illető szbirájához 56 írt. s jár, iránti kártérítési keresetet adott be, azon eredménnyel, hogy alperes 1870. június 9-kén hozott Ítélettel felperesi i követelésben el lett marasztalva. Ezen ítélet ellen alperes felebbezést jelentett be, s kellő időben felebbezési indokait beadta, melyek felperesekkel is közöltettek, miután végzésileg elfogadtatásuk kimondatott. — Ezután felperesek felebbezési ellenészrevételeket adtak be, melyek a szolgabiróság által — 1871. jun. 17-kén 291. sz. a. kelt végzéssel szinte elfogadtattak, és ellenféllel ismét közöltetni rendeltettek. Ezen ellenészrevételeket el fogadó végzés ellen alperes sem. panaszt adott be: mert az ellenészrevételeket hivatalból vissza kellett volna utasittani, mert mind a per felvétele, mind a felebbezés a perrend szabályainak megfelelő volt; — a felebbezési ellenészrevételek pedig a perrendartásban egészen ismeretlenek, s igy el sem fogadhatók. A Semmitőszék azonban e sem. panaszt elvetette, s az ügyiratokat az Ítélet ellen bejelentett felebbezés folytán a kir. táblához átküldetni rendelte; „mert habár a jelenleg érvényben levő perrend szabályai szerint felebbezési észrevételeknek helye nincs; tekintve mégis, hogy alperesnek az által, miszerint felebbezése folytán a félperes ellenfél által minden utasítás nélkül beadott észrevételei elfogadtatván, az iratokhoz csatoltatni rendeltettek,—semmiféle jogsérelem nem okoztatott, s igy a neheztelt végzés megsemmisítésére ok fenn nem forog." (1871. juh 20. — 5336. sz a.) Alperes a meghatalmazás hiányosságából meg nem jelentnek akkor sem tekinthető, ha meghatalmazottja mint kiskorú önképviseletre sem jogosított. Ily esetben h a prr. 86. %~sa alkalmazandó, a tárgyalás a fél költségén e'halasztalván. Debreczeni Sándor — Szalbek Ferencz ellen 1871. uiájus 20-knn 63 for. s jár. megfizetése iránt Arad megye üíető szolgabirósága előtt sommás keresetet indított, melyre tárgyalás rendeltetvén, alperes részéről bizonyos Kurzweil Lázár jelent meg alperesnek csak maga által aláirt meghatalmazásával. Ezen megbízott felperesi ügyvéd kérdésére beismerte, hogy ő még csak 20 éves. Ennélfogva felperes kifogást tett ily képviselhetőség ellen, mire Kurzweil megjegyzé, mikép nem volt tudomása sem arról, hogy a meghatalmazás a törvényes kellékeket nélkülözi, sem arról, hogy ő mint 20 eves nem képviselheti alperest. Az eljáró bíróság 1871. jun. 5-én 38G. sz. a. ítéletet hozott, melyben alperest mint megnem jelenőt tekintve, a keresetben elmarasztalta; minthogy Kurzweil L. elismeréseként még kiskorú leven a prr. 88. § ként öitkéjiviseletre nem jogosított; dé felmutatott meghatalmazása sem felel meg a 1G7 168. §§. rendelte kellékeknek. Ez ellen alperes sem. p a n a s z t adott be; mivel a bíróság itt nem helyesen alkaímaza a 88. §. minthogy itt a 86. §. lett volna alkalmazandó, a tárgyalást elhalasztva; és ezen felül Kurzweil már törvényes korú, s mint ilyen önképviseletre jogosított, annál inkább, mert saját üzlettel is bir. Panaszojia azt is, hogy 63 for. követelés mellett 47. for. perköltség lett megítélve. A S e m mit ősz-é k e panasznak helyt advána ne70*