Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 68. szám

271 Lövenberg Jakab debreczeni bejegyzett kereskedő, | Schvitzer és Flaum bécsi kereskedőket, gabonaszállítási üzletből keletkezett 189 frt. 3 kr. tartozás iránt Debreczen város egyes bírósága előtt beperelte. Alperesek a birói illetőség ellen kifogással éltek, mert alperesek nem debreczeni, hanem bécsi lakosok; ők felperesnél soha semmit sem rendeltek vagy vettek, hanem felperes által felmutatott 7 leveleik szerint felperes őket közvetítésre kereste meg gabonájuk bécsbeni eladása végett. Az egyesbiróság f. év június 12-kén 2147. sz. alatt a kifogásokat elvetvén, illetőségét megalapította azon indokolással, mert 1. A felmutatott levelek kétségtelenül igazolják, hogy felperes alperesek részére terményt szállított s ezek azt elfogadván, felperessel üzleti viszonyba léptek. 2. Felperesnek, ki bejegyzett kereskedői czég keresk. künyvei Debreczenben vezettetnek s így a birói illetőséget szabályozó perr. III. fej. 35. §. értelmében alperesek Debreczeuben is, hol a felperesi könyvek vezettetnek, Debreczen város bírósága előtt is beperelhetők. Ennek folytán a tárgyalás tolytattatott s befejeztével alperesek a biróság által elmarasztaltattak. Ez ellen alperesek felebbezéssel, az illetőségi végzés ellen pedig semm. panasszal éltek következő alapokon: Nem áll a birói illetőség, mert alperesek Austriában bécsi lakosok és így más állambeli lakosok, vagyis idegenek, — s mint ilyenek más törvények alatt élnek, melyek szerint alpereseket csak a bécsi, mint személyes bíróságuk előtt lehete beperelni. Továbbá alperesek felperesnél soha semmit sem rendeltek, vele egész Magyarországban semmi ügyletet sem kötöttek; ott bárminek teljesítésére magokat sohasem kötelezték — hanem csak közvetiték gabonája eladását. Ily körülményekben a perr. 35. §-szát még magyar alattvalóra sem lehetne alkalmazni, miután a kereskedő ezen kiváltsága csak vevői irányában van megengedve; annál kevésbé alkalmazható alperesekre, kik a magyar törvény s bíróságok alatt nem állanak. — De a 34. §-ból is kitűnik, hogy alperesekre a 35. §. nem alkalmazható. ASemmitöszék e panasznak helytadván a Debreczen város bíróságának 2147. sz. végzését, az annak folytán keletkezett érdemleges tárgyalással s Ítélettel együtt megsemmisítette s felperest keresetével az illetékes bírósághoz utasította; „mert az idegenek irányában a birói illetőség meghatározásánál a perr. 34. §-sa szolgálván irányadóul, — miután még csak nem is állíttatott, hogy alperes bécsi kereskedőház a debreczeni biróság illetőségi körében rendes szállással birna; — az eljáró biróság ezen személyes kereset felett az emiitett törvény ellenére, jelentette ki magát illetékesnek ; ebbeli határozatával, valamint az annak következtébeni érdemleges tárgyalással s ítélettel tehát a perr. 297. §.5. p. szerint semmis eljárást követett." (1871. aug. 16. — 8514. sz. a.) A végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránti kereset felett hozott birói végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. C374. §.J E tekintetben tehát semm. panasz sem érvényesithelő. Iklódy László s társai — özv. Demjén Lászlóné s társai ellen Szatmármegye polgári tszékéhez végrehajtás megszüntetési keresetet adtak be, melynek folytán tárgyalás tartatott, s befejeztével a n.-károlyí tszék által 1871. apr. 15-kén, 785. sz. a. kelt végzéssel felperesek keresetüktől elmozdittattak, a perköltségek pedig megszüntettettek. Ezen végzés ellen alperesek semm. panaszt adtak be azon okból, mert nekik a perköltségek meg nem Ítéltettek; miután ha az alaptalan igényt támasztók a perköltségekben elmarasztalandók, akkor a végrehajtás megszüntetését alaptalanul kérők is kötelezendők azok viselésére. A Seminitószék azt visszautasította, „mert a végrehajtás korlátozása vagy felfüggesztése iránt beadott kereset folytán, a megtartott tárgyalás után hozott végzés ellen a perrend 374. §. szerint perorvoslatnak helye nincsen." (1871. július 19 — 8016. sz. a.) Az, ha a tartozásnak biróság közbejötte nélküli behajlhatása köttetett is ki, még nem feltételezi a sommás utoni beperelhetést, ha ez világosan ki nem köttetett. Gróf Brenner Ágoston — Gál Jónás és István ellen 653 forintot tevő és 1864. évtől 1870. évi tartamra vonatkozó haszonbéri hátralék s jár. iránt Barsmegye lévai járás szolgabirája előtt sommás pert indított — a sommás illletőséget keresetlevelében a 93. §.b) pontjára alapítván. Tárgyaláskor alperesek kifogásolták az illetőséget, minthogy a követelés nem kétségen kivüli, nem világos, a 300 frt. összeget túlhaladja; a sommás eljárás kikötése pedig felperes által okmányilag nincs kimutatva; továbbá mivel 6 évi haszonbér hátralékot tárgyaz, és a 93. §. d) pontja szerint csak a 2 évnél nem régibb bérkövetelések tartoznak sommás eljárás alá. Felperes ezekre — felmutatván a haszonbéri szerződést (B. alatt) az alperesekkel 1864-ben felvétetett tárgyalási jkönyvet s ennek alapján foganatosított végrehajtásról szóló okiratot — következőket válaszolt: 1) A haszonbéri szerződés 2. pontjában felhatalmaztatott felperes, az alpereseket a bérleti tartozásokért birói közbejövetel nélkül bármely vagyonukból exequálhatni és a bérletből elmozdíthatni. Már pedig ha mindezt jogosítva van felperes tehetni—bíróságon kivül — menynyivel inkább eszközöltetheti azt birói sommás uton; mert kinek a több szabad — szabad a kevesebb is. 2) A 93. §. b) pontja is kötelezi ezen illetőség elfogadására, mert az ellen 1864. évben nem tettek kifogást. 3) A haszonbéri követelés 1870. évig terjedvén a 93.§. d) p. szerint sommás uton keresendő. 4. Ha a 93. §. e) p. szerint a bérletbőli elmozdítás sommás útra tartozik, annálinkább a haszonbér követelése, és 5. A követelés szolgálati és munkadijakból is állván, az illetőség k) p. szerint is megalapítandó. A szolgabi róság azonban 1871. jul. 12-kén 307. sz. a. kelt végzésével a birói illetőséget leszállította s felperest rendes perutra utasította — különösen azon indokból, mert a B. szerződés 2-ik pontjában a sommás eljárás nincs megemlítve, sót ellenkezőleg minden birói beavatkozás kizárva ; mert 6 évi hátralék követeltetett, mig 68*