Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 68. szám

Pest, 1871. pénteken septemb. 1. 68. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Az örökösödési eljárás ujabb akadályai. — Semniiségi eset. — Semmitősz. döntv. Az örökösödési eljárás ujabb akadályai. K ó k a y Károly tszéki ülnök úrtól. Minden jó indulat mellett, azon leverő gondolat szállja meg az embert, hogy az igazságügyi törvényhozásunkat valamely átkos végzet nyomja, mert javítás helyett rosszabbít. Noha az 1870. évi 42. t. cz. 8. §-ban minden gyám és gondnoksági ügyek elő nem sorolvák, de kétségtelen, hogy a gyám és gondnoki hatóságot ezután a megyei árvaszék fogván gyakorolni, ezt fogja illetni a gyámok kinevezése, és az 18G8. 54. t. cz. 586. § a szerint az osztályos egyezségek jóváhagyása. Ebből következik, hogy a törvényszéknek a gyám kinevezése előtt a hagyatékot tárgyalni, tárgyalás után pedig az osztályt megállapítani, azt foganatositatni az árvaszék jóváhagyása előtt nem szabad. Ennek következménye ismét, hogy a törvényszék a beterjesztett haláleseti jegyzékeket és leltárakat az árvaszékhez áttenni köteles, mely a gyámot kinevezvén, az irományokat a tárgyalás megejtése végett visszaküldi. A tárgyalás megtörténte után az irományok újra az árvaszékhez küldetnek, mely az osztályt megvizsgálván, az irományokat visszaküldi. Ez leszen ezután az eljárás menete, és könnyen beláthatni, hogy ezen uton az, nem hogy egyszerüsitetett, megkönnyítetett volna, de sőt megnehezitetett, oly anynyira, hogy az ügynek alakszerű ide oda sétáltatása, a végelintézést legkevesebb 3—4 hónappal késlelteti. Egészen magamévá teszem a törvényt, mely az árva és gyámügyeket a megyékre bízta, csak hogy az egész gyám- és gondnoki intézményt, minden tartozékával, mindennel mi véle összefüggésben van, mint egy szerves egészet felfogni, és az életben alkalmazni kellett volna. Ebből kifolyólag a hagyatéki tárgyalás, az egyezségen alapuló osztálylevelek kiadmányozása is, az árvaszékekre lett volna bízandó, és csak egyezség hiányában, ha a perut választatott, kezdődött volna csak a bíróságok illetékessége. Azt ellenvethetné valaki, hogy a hagyatéki tárgyalás jogismeretet, birói gyakorlatot kiván, — igaz; mert megvizsgálandó mindenekelőtt, váljon a leltár helyes e, az abban feljegyzett vagyon öröklött-e, szerzett-e, kik az örökösök, létezik-e házassági, vagy örökösödési szerződés, van-e végrendelet, bir-e ez a törvényes kellékekkel, ez által egyik vagy másik örökös nincs-e megrövidítve, az örökösök közül ki mit és mennyit kapott és a t. és csak ha mindezekről tiszta, világos képlet szereztetett, csak | azután hallgathatja meg a bíró a felek ajánlatait az osz| tály érdemében. De mindezen körülmények meghányása és latolgatása, az árvaszék tagjaitól is megkívántatik akkor, a midőn az osztályt jóváhagyják, vagy elvetik, és igy ezen ellenvetés önmagától elesik, alig hihetvén, hogy az 1870. 40 t. cz. hozatalakor az 1868. 54. tcz. 586. § ra ne reflectáltak volna, noha az előbbi törvény 8. §-ban az osztályok jóváhagyása nem említetik, de kétségtelen, hogy az ezután az árvaszékeket fogja illetni, mint sok más gyám és gondnoksági ügy, melyek a 8. §-ban felsorolva nincsenek. Legczélszerübb leendett tehát, vagy az egész hagyatéki eljárást az árvaszékre bizni, — kivéve talán akkor, ha csupán nagykorú örökösök kérik a birói beavatkozást, — vaő7 az árvaszék illetékessége alá csak a már megállapított és foganatosított osztály után kitudott árva-vagyon kezelését és ellenőrzését sorozni. Váljon a közjegyzők fognak-e a dolgon segíteni, alig hiszem — már azért sem, ment akkor kettő helyett hárman működnek. — Az árvaszék ugyanis kinevezi a gyámot, a közjegyző tárgyal, az árvaszék helybenhagyja, vagy elveti a tárgyalást, a bíróság megállapítja az osztályt és foganatosítja. Mennyi itt az irka-firka, bureaucratia; En részemről a hagyatékok tárgyalását nem bíznám a közjegyzőkre, mivel a hagyatékok nagy száma miatt a jegyzők gyakran távol lenni kénytelenitetvén, az őket szükségelő felek hiában keresnék, a jegyzők tulajdonképi rendeltetésüktől elvonatnának ; pedig nekiek közjegyzői ügyeikben mindent személyesen kell elintézniük. Ennyit bátorkodtam a közfigyelembe ajánlani, hogy ki segítsen a bajon, a törvényhozás, a ministerium, vagy a megyék, — azt megfejteni avatottabbakra bizom. Semmiség! eset. Közli: Koczik Pál, Bács-Bodrogmegye III. alispánja. Oson ka Gryörgy és neje felpereseknek, özvegy Körmendy Anna alperes ellenében, a fennállott királyi kerületi tábla és kir. ítélő tábla által a nemes militicsi pósta és ennek 1831. évi deczember 11-töl járó haszonvétele még 1845. évben jogérvényesen lett megítélve. De a pósta időközben Körmendy Fábiánnak lőn közható'ági uton adományozva. Felperesek e miatt más pert indítottak 1855-ik évben s keresetükben a pósta helyett, mivel azt bíróilag át nem lehetett adni, a hasonértéket, a pósta jövedelem fejében 11,808 frt. 20 krt. pen68