Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 67. szám

268 gy áuihatóságilag — a felmutatott hivatalos okmány tanúságaként helyben lett hagyva s megerősítve—az tehát a polg. törvényszék mint nem felettes hatóság által érvénytelennek ki nem mondathatott. A Semniitószék a tszék végzését a perr. 297. §. 1. s 22. p. alapján megsemmisítette s a tszéknek meghagyta, hogy a Grlancz Pepi stb. örökösök által beadott felebbezés f'elsóbbi végérvényes elintézését várja be, s azután a hagyaték beszavatolása iránt a körülményeknek megfelelő uj határozatot hozzon ; „mert a Grlancz Berkó hagyatéki ingatlanjainak eladása tárgyában Ehrenstein Jakab mint téntnevezett Glancz testvérek gondnoka — és Uhrer Wenczel stb. között létre jött szerződés a gyámhatóság 1870. aug. 11-kén 3724. sz. a. kelt végzésével jóvá hagyatván, — a felterjesztő tszék mint az árvaszékkel egyenjogú hatóság által érvénytelennek nem volt kimondható, hauem a kiskorúaknak az eladást jóváhagyó gyámhatósági végzés ellen közbetett felebbezése felsőbb ellátás végett a kir. táblához felterjesztendő, időközben pedig az örökösödési eljárás függőben tartandó lett volna." (1871. július 13. — 7937. sz. a.) A perujitási keresel, habár az az alapperbeni ítélethozatal előtt adatolt is be, ezen alapperbeni eljárási fel nem függesztheti. Nem forog fenn semmiségi eset, ha az alapperben ítélet hozatih teliintet nélkül a perújítás kérdésére. Ily esetben a 320. %-7iak az eldöntölt ügy érdemére vonatkozó szabálya nem alkalmazható. Ivacsko Mária férjezett Macsinik Jeftáné — Ivacsko Petra — ugy is, mint kiskorú gyermekei gyámja ellen, bizonyos telekkönyvedéit ingatlan vagyonnak mint örökségnek áiadatása iránt Torontálmegyf tszéke előtt rendes uton pert indított. — A tárgyalás 1870. szept. 26-ra tüzetett ki, de akkor csak felperesi képviselő jelent meg. A tszék 1870. dec. 21-kén 3466. sz. alatti ítélettel alperest a követelt vagyon átadásában elmarasztalta, a megítélt tulajdonjog tkönyvezése az Ítélet alapján levén eszközölhető; mert alperes meg nem jelenvén, a kereseti állitások mint meg nem czáfolíak, valóknak voltak veendők. Mielőtt ezen ítélet meghozatott, alperes 1870. nov. 26-kán ugyanezen ügyre vonatkozólag perujitási keresetet adott be — melyet azonban a tszék fent idézett ítélete meghozatala előtt tárgyalás alá nem vett, sem azzal egyidejűleg el nem döntötte. Alperes sem ni. panaszt adott be az idézett dec. 21. — 3466. sz. itélét ellen azon indokból; mivel ő még 1870. nov. 26-án az eljáró törvényszékhez ugyanezen ügyben perujitási keresetet adott be, melyet tehát a bíróság a per rend 320. §. értelmében az alapperrel egyszerre tárgyalni köteles lett volna; nem pedig az alapperben ítéletet hozni a perujitási kérés tárgyalása ! előtt. De szerinte semmis ezen ítélet azért is, mivel a j tszék nem vette tekintetbe, váljon felperes kereseti joga i az ősis. pátens 9. §. szerint nem évült-e el? — mi csakugyan tettleg már elévült. A Semmitőszék e panaszt elvetette; „mert a perújítás a perr. 323. §. értelmében az alapperben nemcsak az ítélet hozatalát, hanem annak végrehajtását sem gátolhatja; „a 320. §. pedig alapperben eldöntött ügy érdemére vonatkozik; „annálfogva az eljáró tszék azáltal, hogy a perújítás megindítása folytán az alapperbeni további eljárást fel nem függesztette, szabálytalanságot el nem követett; „s mert annak megítélése, hogy a beadott koreset alapján 6 a felhozott bizonyítékok figyelembe vételével helyesen lett-e alperes elmarasztalva, a perügy érdemére tartozván, az erre vonatkozó sérelmek a perr. 4., 297. §§. szerint semm. panasz utján nem orvosolhatók, hanem felebbezés útjára tartoznak." (1871. aug. 18.—8963. sz. a.) Az örökösödési eljárás közben felmerült semm. panasz az ellenféllel nyilatkozat adás végett nem közlendő. Arra a perr. 299. §nak per folyamára vonatkozó szabálya nem találhat alkalmazást. Néhai Novotha Gyulának Heves megye tszéke előtt folyamatban levő hagyatéki ügyében Novotha Mária s érdektársai 1871. évi 4020. sz. a. semmiségi panaszt adtak be, melyet a törvényszék ugyanazon sz. a. 1871. május 19-én kelt végzéssel akkép intézett el, hogy az a semmitőszékhez felterjesztessék a nélkül, hogy nyilatkozat kivétel végett az ellenféllel való közlése elrendeltetett volna. Ezen végzés ellen özv. Novotha Péterűé szül. Erdélyi Maria semm. panaszt adott be azon okból, mivel Novotha Maria s érdektársai beadott semm. panaszában uj körülmények foglaltatnak, melyekre a panaszlónak nyilatkozni eddig még alkalma nem lévén, azon irat vele ily nyilatkozattétel végett közlendő lett volna. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a perr. 299. §. szerint a bíróság csak a per folyama alatt helyt fogható semmiségi panaszt köteles az elleniéi lel nyilatkozat végett közöltetni, ha az utóbbinak arra nyilatkozni előbb alkalma nem volt, — jelen esetben azonban örökösödési eljárás közben felmerült semm. panaszról levén szó, az emiitett szakasz alkalmazást nem találhat. (1871. aug. 16. — 10135. sz. a.) Csődök: Róth L aj o s mohácsi keresk. e. Baranyamegye tszékénél, bejei. sept. 4—6. perü. Brand János Mohácson;—• Hoffman Simon s Isidor aradi keresk. e. Arad város tszékénél. bejei. sept. 4 — 6. perii. Vizer P. —Obláth Mór és Volf zsámbéki lakosok e. Pestmegye közp. tszékénél, bejei. sept. 4—6. pirü. Aranyosy. — Statárium: A belügyministor Torontálmegyét rablókra, rablógyilkosokra, azok bűntársaira, bűnrészeseire, orgazdáira s gyujtogatókra ne'zvo rögtönbiráskodasi joggal további egy 1 évre felruházta. — Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen c lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.