Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 59. szám

236 miatt mélyen őrizni köteles, — szükségtelenül dobra verjen. — Mint a pap a reá bizott gyónás titkát, — mint az ügyvéd védenczének nyilatkozatait; ugy az orvosnak is a betege bajait titokban kell tartania, ha arra felkéretik, kivált midőn annak elhiresztelésével valakinek kellemetlenséget, gyalázatot okozna. Ez egyike az orvosi legnemesebb kötelességeknek, melyet a bíróságoknak épen közerkölesiségi szempontból támogatni, nem pedig üldözni kellene. A közéletben is elfogadott és hallgatag szentesitett szokás, melyről csak akkor köteles eltérni az orvos, ha biróság előtt hit alatt kihallgattatik épen azon körülmény iránt. Az mindennapi dolog, hogy ilyen magán bizonyítványokban, — legyenek azok orvos, ügyvéd vagy kereskedő által kiállítva, — oly körülmények, melyek valakinek kereset módjának folytatásában, vagy közbecsülésében ártalmára lehetnek, — meg nem említetnek. így p. o. ha valamely orvos egy családapát, egy hivatalnokot gyógykezelt venericus baj miatt, s azután az felgyógyulás után bizonyítványt kér az orvostól, hogy elöljárósága előtt huzamosb el~ maradásáért magát igazolja, fogja e valaki állithatni, hogy az orvosnak okvetlenül meg kell neveznie a bizonyítványban a betegség valódi okát, faját ? — fogja-e valaki büntethetni azt, ha e családapát, — ki egyszersmind hivatalnok, — a közgyalázatnak nem teszi ki, s a már meggyógyított betegség megnevezése helyett, csak valamely más betegséget nevez a bizonyítványban ?— Nem képzelhetek magamnak észszel és szívvel bíró embert, ki az orvos ilyetén eljárását, ha abból senkire sem háromolhat kár, — jó lélekkel rosszalhatni merné ! A mit pedig még roszalni sem lehet, annál kevésbbé szabad bün'etni. A magán életben és magán körében senkit sem lehet kötelezni igazmondásra, addig, míg hazugságai mások jogkörét nem sértik, — míg másnak kárt nem okoznak. De a magánbizonyitvány már általában nem oly okmány, melynek tartalma miatt valakit, ha azt bíróságilag és közhatóság előtt hittel nem erősítette meg, s az abban foglalt valótlanságok másnak kárt nem okoznak, kérdőre vonni lehetne: még kevésbbé egy magán levélért, ha annak tartalma nem való, vagy abban valami el lett hallgatva, mit mások tudni kíváncsiak lennének. Atalában nem tulajdonithatni több jelentőséget egy magánlevélnek vagy bizonyítványnak, mint a törvényszék előtti vallomásnak. Pedig a törvényszéki vizsgáló közeg előtt tett vallomásat, — törvényszéki hitelesítés előtt, ugy a tanú, mint vádlott is szabadon visszavonhatja, vagy módosíthatja, a nélkül, hogy e miatt akár az egyik, akár a másik büntetés alá vonható lenne. A legrégibb idők óta követett magyar fenyítő törvényszéki gyakorlat támogatja ez állításomat, s ezen elv nemcsak a legújabb külföldi büntető törvénykönyvekben, hanem még az 1843—diki magyar büntető javaslatban is el van fogadva — annak 243-ik §-sa következőleg szólván : „azon tanú (vagy orvos, I. 244-ik §.) a ki hamis bizonyítását a biróság előtti hitelesítéskor, vagy az előtt visszavonja, vagy megváltoztatja, — büntetés alá nem vonathatik. Már pedig tény az, hogy Talányi, ugy mint Oroszi is nyíltan beismerték mindjárt törvényszéki kihallgattatásuk elején, hogy Dobosy J. gyermeket szült, és e gyermek szülésben halt meg. Egyátaljában nincs büntető törvénykönyv, melyben büntetés rendeltetnék arra, hogy egy magánlevélben, vagy ideiglenes magán bizonyítványban elhallgattatnak némely körülmények,—s e miatt valakinek büntetés alá vonatása lenne elrendelve. — Csak a közhatósági bizonyítványok, — hiteles pecsét alatt kiállított okiratoknak kell a valóságot hiven, — semmit el nem hallgatva tartalmazniok. És csak hit alatt nem szabad valótlant írni, vagy mondani. A hazudozás csúnya, erkölcstelen dolog, do nem eriminális bűntény. Egy kötelezvény, vagy levél, vagy pecsét nélküli magán-bi zonyitvány nem bir nagyobb jelentőséggel, mintha annak tartalma tanuk jelenlétében élőszóval adatott volna elő. Már most tegyük fel, hogy Talányi a kérdéses levelekben és ideiglenes magánbizonyítványban előadottakat élőszóval mondta volna el tanuk jelenlétében, váljon tiszti ügyész tudná-e akkor is a szülés elhallgatása és más betegségi ok elbeszélése miatt vádolni? Egyébbiránt legyen szabad még azt is megjegyeznem, hogy nincs semmivel sem igazolva, miszerint Talányi az incriminált levelekben merő valótlanságokat állított volna. Ő csak egy okát a halálnak nevezte meg, a másikat ellenben (mely Oroszi Miklós barátja családjára gyalázatot lett volna hozandó) nem emiitette meg. Már pedig arra csakugyan nem lehet törvényt felmutatni, hogy az orvos egy ideiglenes magán bizonyítványban, ha több ok idézte e ő az illetőnek halálát, valamennyit köteles lenne elősorolni. Hogy az általa felhozott okok nem — s csak a szülés oko?ta volna Dobosy J. halálát, sehol sincs az iratokban begyőzve. Kétségbevonhatlanul be van már a vizsgálat során számos tanúval bizonyítva, hogy Dobosy J. halálát előzőleg pár héttel magasról leesett. Azon Írásbeli kijelentése Talányinak tehát, hogy Dobosy Jusztina halálát esés okozta, való, mert nem lehet tagadni, hogy első és főoka onnan eredt. S miután az is constatálva van, hogy Dobosy J. ezen esése közben hasán nagy ütődést szenvedett, s e miatti szenvedését sokaknak panaszolta, Talányinak azon kijelentése, hogy Dobosy Jusztina halálát alhasbeli daganat okozta, szintén nem valótlan. Az is ki van mutatva a m. kir. egyetem orvoskari tanácstestületének 1871-dik évi márczius hó 14- és 21-én kelt véleményében : hogy a szülés hosszú tartama alatta gyermek előálló részeaméhre nyomást g y a ko r o 11, mi gyuladást, evesedést és ebből folyó genylázas állapotot eredményezhetett" s ez a beteg halálát lényegesen előmozdította." Talányi azon állítása tehát, hogy a halál oka méhrák volt, nem épen valótlan, csak a szó volt roszul választva, a mi neki, mint a magyar nyelvet nem ismerőnek nem tudható be, — méhrák helyett: méhgyulladást kellett volna mondania. (Folyt, köv.) Csődök: Kohn J. L. s fiai pesti keresk. bejegyzett ozég e. Pest város tszéke. bejei. aug. 9 — 11. perü. Karay L. — S t e r n József hegyesi keresk e. Bácsmegye tszék, bejei. aug. 24. perü. Erdélyi Mór; —S t r a u s z P i n ku s Józ9ef bobrói keresk. e Árva m. tszéke; bejei. aug. 21 — 23. perü. Schurina János Trsztenán ; — dr. Adlerlgnácz szegedi lakos e. Szeged város tszéke, bejei. aug. 28—30. perügy. Toronyi. — CsódmegszUntetés: KestenbaumSamu szatmári kereskedő e. Szatmár város tszékénél a tömeg kimerítésével; — D i a m a n t Vilmos keresk. e. Pest városi tszéknél, bíróságon kívüli kielégítéssel. Felelős síerkesutö és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz- a.