Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 55. szám

218 közé s igy méltán meg lehet engedni az ügyvédjelöltek­nt k az ily tartalmú határozatok elleni fellebbviteli. IX. FEJEZET. Az ügyvédi ügyködhetés megszűnte. 121. §. a harmadik pontban e szavak he­lyett: „ha a ll.§-bau"jön: 10. §-ban. A 4. pontban: "ha a 12. §-ban" jön: „11. §-ban," és 7. pont gyanánt jön: „7) Ha a az illetőnek állami rendelkezése utalványoz­tad k.". X. FEJEZET. Átmeneti intézkedések. 125. §. E §. igy módosítandó: „Mindenki, ki a 2 ik §. pontjai­ban foglalt feltételeknek megfelel és a 3., 10., 11. §§. ha­tározatai alá nem esik, az ügyvédek jegyzékébe fel­veendő." 126. §. Ezen §. helyére jün: „Azon ügyvédjelöl­tekre, kik a jelen törvény életbe léptekor az eddig fenn­állott szabályok alapján a joggyakorlatot már megkez­dették, e törvényben reájuk vonatkozó intézkedések nem alkalmazandók, hanem ügyvédi vizsgára bocsáttatásuk az eddigi szabályokban kikötött feltételektől függ. Indok. A mostani szabályok szerint gyakorlati pá­lyájukat már megkezdett ügyvédjelöltek irányában nem lenne méltányos a hosszabb gyakorlati időt és a jogtu­dorságot feltételül követelni, minthogy ők pályaválasz­tásukkor nem számítottak arra, hogy az ügyvédség meg­szerzése ily módon meg fog nehezíttetni. A javaslatbani 126. §. lenne 127. §. és igy tovább. Kelt Sza t má ron, a szatmármegyei ügyvédegylet 1871. május 7. tartott közgyűléséből. — Böször mé ny i Elek, elnök. —• Unger Grusztáv, jegyző. A pesti kir. tábla részletes ügykimutatása 1871. január­júniusról. Legközelebb közöltük a pesti kir. táblának ez év négy hónapjáról szóló ügykimutatását, melyből látható volt a buzgó tevékenység s lelkiismeretes törekvés, a ré­gibb évekből hagyományul átszállott tetemes hátralékot minél nagyobb mérvben eltávolítani, feldolgozni. Most szerencsénk van ezen — oly sok s nehéz akadályokkal küzdő felebbviteli bíróságunknak az imént lefolyt január­júniusi félévi ügyforgalmát megismertethetni. — Nagy megnyugtatásul szolgálhat, hogy e tábla részé­ről, annak nagy szakképzettségű s fáradhatlan munkás­ságú vezetése mellett az első félév befejezésével is oly működési adatokat közölhetünk, melyek a folytonos ha­ladás s állapot javulás bizonyítékaiul tekinthetők. A műit 1870. évről — mint tudjuk — 11647 hátra­léki ügydarab jött át ez évre. — Ezen hátralékhoz jan. június folyamában: 25289 polgári — 7217 bűnvádi — 624 úrbéri és 1667. váltójogi uj ügydarab érkezett; ösz­szesen: 34797 uj db. — A hátralékkal együtt tehát ezen félév alatt: 46444 ügy darab volt elintézendő — melyek közt a polgáriak: 36053 dbot képviseltek. Ezen 46 ezerből június végéig összesen: 40681 db. lett elintézve. A polgári tanácsok 36 ezerből 31 ezerét intéztek el; a bűnvádiak: 7966 ból 7349 dbot; — úrbéri 664-ből 636-tot; s a váltó-jogi tanács 1 761-böl 1691 dbot. — Ez­szerint a másik félévre felmaradt hátralék a polgári osztálynál: 5048 db. — büntetőinél 617; úrbérinél: 28 és a váltóinál 70. Innen látható, mikép ha a kir. táblának a régi oly nagy mennyiségű hátralékkal nem kellenék küzdeni — az ügyek elintézése egészen rendes folyamba jöhetett volna. Mert ezen félév összes beérkezett darabjai 34797 dbot tettek — és elintéztetett összesen: 40681 db. Tehát több, mint a mennyi beérkezett Közel 6 ezerrel lett több elintézve. Tehát a beérke­zett uj darabokon tul még az 1870. évi hátraléknak is több mint fele el lett intézve. —• Ekként ha a nyári sza­badságidő használata nem érvényesítetnék, az év végéig, hason körülmények fenforgása mellett, az összes hátralék fel lenne dolgozva. Minthogy azonban a törvényesen megengedett szabadság idő használatából senkit se lehet kizárni —jó és szükséges lenne más eszközökről gondos­kodni, melyek ugyanazon eredményhez elvezethetnének. Tudjuk mikép a legfőbb ítélőszék is — kedvezőbb kö­rülményeiben is csak rendkívüli segélyeszközök által jut­hatott az elintézések jelenlegi — jóformán currensben levő állásához. A jelenleg előttünk fekvő táblai ügykimutatás, mind a polgárjogi, mind a bűnvádi szakban, a kereseteket, vádtónyeket nemeikre felosztva, és osztályozva, részlete­sen elősorolja számaik szerint. Ezen nagy gondal és szak­képességgel összeállított adatok társalmi tekintetekből is nem csekély jelentőségűek — miért azokat figyelmen kivül hagynunk nem lehet. Vegyük legelőször is a bűnvádi ügyet, mely­nek törvénykezési nyilvánulásai minden államra s min­minden nemzetre kiválóan jellemzőknek tekintendők. — Kiemelendő e részben, mikép míg az erkölcsiség elleni bűntények feltűnően kis számot képviselnek, t. i. össze­sen 38-at — addig a tolvajlási, s átalában a vagyon elleni és test sérelmi bűnesetek legnagyobb számban jelennek meg — hű kifejezéséül pusztai, nyers, rakonczátlan ter­mészetünknek, s a tulajdon szentsége iránti tisztelet­hiánynak. A te6ti épség elleni merényletek 1205 ügy­darabot képviseltek, és ezek közül legtöbbet a súlyos és könnyű testi sértések t. i. közel 800-at — 405 súlyos és 389 könnyű testi sérelem fordulván elő' — melyekhez legközelebb állanak a tettleges bántalmazások 106 — a testi biztonság megtámadásai: 86, — erőszakoskodások 78 — és verekedési vétségek 60. — Ellenszegülési eset 48 — és veszélyes fenyegetés 23 fordult elő. — Jellemző másrészt az is, mikép szülő bántalmazási eset csak 4 jött a tábla elébe; kuruzsolási vádtóny pedig 5; öncsonkitási vád csak 1. A vagyon elleni megtámadások még nagyobb számmal jelennek meg, t. i. 1378 esetben Es ezeknek fele tolvajsági eset t. i. 688; — mikhez a csalások 234 esettel legközelebb állanak. A rablások 41. de a gyújtogatások már 59 esetben jöttek elő. — Birói zártörés 54 — okirat hamisítás 64 — sikkasztás 120 — zsarolás 20 — bank­jegy-hamisítás 24 — jövedéki kihágás 36—hamis bukás 6 — és hamis eskü vádesete 32 jött elő. (Vége követk.) Semmitöszéki döntvények. A zálog visszaváltási jog feljegyzését tárgyazó kérelmek iránti eljárásra a perrend szabályai nem alkalmaztathatván, az első btróság peren kivül hozott végzései ellen a perrend

Next

/
Thumbnails
Contents