Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 53. szám

Pest, 1871. kedden július 11. 53. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni, eperjesi és temesvári ügyvédegylct közlönye. Tartalom : Zálogjog elöjegyz. eskületételi feltételek. — A szatmármegyei ügy védegylet észrevételei az, ügyvédi rendtartás'-féle kormányjavaslatra. — Oroszy-Talányi bűnügy. — A Semmitőszék ügykimut itása. — S)tn nitösz. drtntv. — MinUteri rendelet. Van-e helye zálogjog előjegyzésének eskületételtől feltételezett ítélet alapján? (Vége.) Berzsenyi Pongrácz tszéki ülnök úrtól. (Kaposvárott.) Én a megoldás kulcsát, mely az általam is homályosnak elismert 92-dik §. grammatikai értelmére vezet, másutt keresem, — és pedig azt nem az előjegyzések igazolásáról szóló X. czimben, sem a magán okiratokrai előjegyzés eseteit különösen tárgyazó 88. §-ban, hanem a hozzá legközelebb álló s rokontárgyu 89-dik §ban vélem feltalálhatni. Ugyan is : A telekk. rend. 89-dik§ a a közokiratokrai előjegyzés eseteihez átalános szabályt adván, azt mondja: „közokiratra előjegyzés adható, ha azon kellékekkel el van látva, melyek az előjegyzésre valamely^ magánokiratnál is elegendők." Ezen kellékek pedig a Vil-dik czim A), B) alatti szabályaiban foglalvák; mert a magán-okiratokra! előjegyzésről átalában rendelkező 87-dik §. szerint, az előjegyzés megengedhető, ha az okirat a 63. sat. §§. átalános rendeleteinek megfelel, és a perrend szabályai szerint bizonyítékul szolgál. Váljon tehát: az eskütől feltételezett, avagy bármely feltételes Ítélet, mint köz-okmány, megfelel-e a teíekk. rendt. 63 — 80. §§. általános rendeleteinek ? és a ptrs. szabályai szerint szolgálhat-e bizonyítékul ? erre minden habozás nélkül Telelhetjük: igen is mindazon kellékeknek tökéletesen megfelel. Ha már most a 89. §. mint általános szabály szerint feltételes ítélet alapján előjegyzés adható, a 92-dik §-nak, mely az átalános szabály alól kivételt nem képez, más értelmet tulajdonítani nem lehet. Véleményem tehát az, hogy a telekk. 89-dik és 92-dik §-ának szószerinti értelmében eskületételtől feltételezett Ítélet alapján zálogjog előjegyzésének helye van. De menjünk még tovább. — Ha valamely törvény egyátalán homályos annyira, hogy szószerinti értelme valamely jogeset elhatározásánál kétséget szül, annak logikai magyarázata nyújt felvilágosítást, mely a törvény czélját és irányát veszi tekintetbe. Kisértsük meg tehát ez oldalról is a 92-dik §. valódi értelmét kinyomozni. A telekk. intézmény czélja: a vagyon és jog biztonsága; a tjkvek szerkesztését és vezetését tárgyazó szabályoknak is tehát e czélra irányzottaknak kell lenni. De a telekk. intézmény czélja koránt sem éretnék el, ha bejegyzések által csak érvényesített dologbani jogok biztositatnának ; hanem szükséges, hogy a még függő vagy feltételes jogok jövőbeni érvényesítésének biztosítására is mód és alkalom nyujtassék. Ez által lehet csak eszközölni a jóhiszemben szerződő fél kijátszására irányzott törekvések meggátlását, — ez által hárítható el, hogy oly jogok| nak, melyek már léteznek ugyan, de csak később lépnek | hatályba, érvényesítése, a kötelezett fel viszonyainak időközben történhető változása miatt lehetlenné ne váljék. Ily jogok telekkvi biztosítását csakugyan mind az osztr. ptkönyv, mind a perrend meg is engedi; sót, hogy a tjkvek a feltételes jogok biztosítására tágasabb tért és alapot nyújtanak, mint polg. törvény kezésün k, csak egypár törv. szabályai idézésével is igazolhatni vélem. Ugyan is: a perrend 338. §-a szerint teljes hitelű s lejárt követelésről szóló okmányon kivül még a veszélytetés is kimutatandó, illetőleg pedig feltétlenül marasztaló ítélet kell ahhoz, hogy a biztosítás rendeltessék el, — holott a telekkr. 88. §. b) pontja szerint elég a lejárt követelésről szóló adóslevél felmutatása, még ha alakilag teljes hitelű nem volna is az, — hasonló ehhez a 93. §. rendelkezése is, — a 90. §. szerint elég a kártalanitásrai jog megitéltetése, habár az összeg tekintetében a fél további törvényes útra van is utasítva, — végre: az orszb. s^.ab. 149-dik §-a szerint a vevő, ha a tulajdonjognak részére leendő átruházása feltételek teljesítésétől van felfüggesztve, tulajdonjogát előjegyeztetheti. A hivatkozott szabályok a telekk. törvény szellemét is hiven képviselik; s ha már most az orszb. szab. 149. §-a szerint feltételes okmány alapján, a még csak jövőben érvényesítendő tulajdonjog előjegyezhető, — ha a telekkr. 90. §-a értelmében a még birói megállapítástól függő és tán majd csak eskületétellel bizony ithatandó kártalanítási összegre nézve a zálogjog előjegyzése elrendelendő, — sőt a 88. §. d) pontjának az osztr. pptrsra vonatkozó része szerint eredetileg a még le nem járt követelésre nézve is zálo-'joghozi czimmel birhatott a hitelező, — mennyivel inkább egyezik a törv. szellemével s a tkvi intézmény czéljával a zálogjog előjegyzéséuek megengedése oly birói határozat alapján, melyben a már lejárt követelés feltételesen ugyan, de határozott összegben megítéltetett. Azt hiszem, hogy az előadottak szerint a tkr. 92-dik §-ának általam tulajdonított értelme a tkvi intézmény czélja tekintetéből is megáll, s ekként eskületételtól feltételezett Ítélet alapján zálogjog előjegyzésének helye van. Vissza-térvén Kopp telekk. előadó ur észrevételeire, nem tagadom, hogy midőn a 92-dik §. értelmét a fentebbiek szeriut megállapitjuk, a 101. §. szószerinti értelme összedől. A tkvr. még több hibával is bir, de megvannak fő-elvei, melyek szemelőtt tartva a hinárból kisegitnek. — Az előjegyzések és bekeblezések eseteiről, ugy az igazolásokról rendelkező §§ ban sehol sem találjuk a feltételes és feltétlen birói határozatok megkülömböztetését, mindenütt csak jogerejü és nem-jogerejü határozatokról 53