Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 49. szám

194 keztével a dologi biróság tudomásul veszi a végrehaj- | tasnak miként lett foganatosítását is, s ezzel átteszi az iratokat törvényszerű intézkedés végett — a telekkönyvi hatósághoz. — S midőn mindezek megtörténtek — meglehetős időtartam lefolytása alatt, mert sok dolog van, s a sok dologhoz kevés személyzet, s hellyel-közzel vannak olyan hivatalnokok vagy ha emigy jobban tetszik tisztviselők is, kik lassan, avagy nem nagy szorgalommal dolgoznak — ekkor folyamodhatik még csak felperes az árverezésért, a mikor azután a telek, hatóság azt a perrend 429 — 437. §§-ban foglaltakban való tekintettel elintézi. — Mikor azután mindezek folytán valahára az in gatlanságok eladattak — ha ugyan eladattak, mert hisz elég ideje volt alperesnek ugy a fizethetés, mint hitelezője Loszanthatására — akkor rendszerint azon orvosolatlan boszantó érzése marad fenn felperesnek, hogy alperes a per folyama alatt a függő termést ha háromszor nem, — kétszer mindenesetre learatta az elárverezett földekről. — Tehát mi haszna volt, a függő termésnek az ingatlanságokkal együtt lett megbecslésének s lefoglalásának? Ámde azoukivül, hogy az idézett semmitőszéki határozat törvénybe ütközik, s a törvény világos rendelete ellenére ellenkezőt rendel, a semmitószéknek egy má sik határozatával is ellenkezik. Ugyanis: Pozsony megye illető szolgabirósága előtt eset fordulván eló, hogy alperesnek, zálogjoggal terhelt ingatlanságain való függő termése vétetett végrehajtás alá; ez ellen végrehajtást szenvedett fél azou okból, hogy ingatlanságai zálogjoggal terhelvék más hitelezők részére, — s igy azok függő termése többé külön végrehajtás alá nem vehető, — semmis, panaszt adott be, mit azonban a semmitőszék 1870. évi július 25-én 6194. sz. a. kelt határozatával következő okokból vetett el: „mert bár a perrend 416. §. rendeletéhez képest valamely ingatlan birtok függő termése csak akkor foglaltat hátik le, ha a birtok más hitelezők részére zálog joggal terhelve nincs; mivel azonbau a zálog-joggal terhelt birtok 'üggő termésének lefoglalása esetében, az az ellen való felszóllamlás joga neai a végrehajtást szenvedőt, hanem a jelzálogos hitelezőket illeti, ezek pedig a foglalás ellen sérelmet nem panaszoltak, annál fogva az alaptalan sem. panasz elvetendő volt. Mellőzve ezúttal annak — ezen utóbbi indokolásra nézvei — fejtegetését, hogy a semmitőszéket jelen esetben sem azon elv vezérelte, hogy a panaszolt végrehajtás a törvény értelmében foganatositatott-e vagy nem, hinem inkább azon elv, hogy a kinek a törvényellenes eljárás által sérelem okoztatott: keresse annak orvoslását; — csupán csak arra szorítkozom fentebbi fejtegetéseim folytan, hogy ezen határozatában a semmitőszék elismeri az általa is fölemlített megszorítás figyelemben tartásával, miszerint a függő termés külön is lefoglalható, inig a másik határozatában azt a törvény világos rendelete el lenére tagadásba veszi. — Előbbi határozatával az eljárást megsemmisítette, holott az ingatlanságoknak jelzáloggal való terhelésűk nem bizony itatott; és utóbbi határozatával az i 1 j ár á s t helyben hagyta, midőn az ingatlanságoknak jelzáloggali terheltetésük ki volt mutatva. A semmitószéknek majd törvénybe ütköző, majd egymással homlokegyenest ellenkező — s mondhatjuk gyakori — határozatai, szomorú jelenség külömben is zavart, rendkívül zilált jogrendszerünkben.— A helyett, hogy hivatását teljesítené, t. i. a törvényellenes polgári jogcselekményeket, a törvény korlátai közé vissza szorítaná, hivatását felcseréli, s törvényalkotó szerepre vállalkozik. S innen magyarázható ki, hogy a rabulistákkal — kikkel külömben is sok baj van — ezután még több bajuk, illetőleg dolguk lesz a bíróságoknak, mivel a perrend némeiy intézkedéseire nézve több, s egymással ellentétes semmitőszéki határozatokkal birnak, melyeket a kínálkozó alkalom szerint igyekeznek felhasználni nyerészkedő érdekeikben. Kovács Béla. A pesti kir. ítélőtábla ügykimutatása 1831. januármájusról. Midőn ezen ügykimutatást a velünk közlött hivatalos adatok alapján szakközönségünk figyelmébe ajánljuk — be kell őszintén vallanunk, uiik^p a gyorsabb igazságszolgáltatás szempontjából nem lehetünk teljesen megelégedve az eredmény nyel, melyet azon adatok állítanak élőnkbe. De el kell ismernünk azt is, mikép alig létezhet felebbviteli törvényszék oly súlyos helyzetben, oly nehéz körülményekben, mint kir. táblánk. Nemcsak a felebbezési jog korlátlansága, mi, mint látni fogjuk, a feltörvényszék munkahalmázát folytonosan többre és többre emeli; nemcsak a kinevezések hibássága, mi az erők kellő felhasználását lehetetleníti; hanem a felebbviteli hatóság centralisatiója is, mihez Európában hason példát nem találhatunk, oly akadályul szolgál, mi a felsőbb törvénykezés kellő gyorsitását úgyszólván lehetetlenné teszi. E téren, a reformokra nézve, 1867 után, áldásos hivatása lett volna parliamentáris kormányunknak, mit minden akadály nélkül valósithatott volna, de a mit — fájdalom! — tenni egészen elmulasztotta. És igy ne csodáljuk, ha az eredmények itt sem felelnek meg a magasb jogi igényeknek. De térjünk át magára az ügy kimutatásra. Január hóban a kiosztás, mi a lefolyt 1870. évi hátralékokkal együtt a befolyt ügyeknek s igy az összes elintézendő ügyek számát állítja élőnkbe összesen 16542 darabot tett. És ezek 100 előadó közt voltak kiosztva. A legnagyobb számot a polgárjogi ügyek képviselik : 14327 darabbal — míg a bűnvádi ügyek is csak 1766 t tett ek, — a váltóügyek pedig csak 328-at s az úrbériek: 121-et. És e-.en aránynak nem látszatik megfelelni az előadók felosztása, miután büntetóügyi előadó 20 volt, mi az összes előadók egy ötödét képezi — mig a büntető ügyek az összes ügyszámnak körülbelül kilenczedrészét teszik ki; ellenben a 14 e. polgári ügyek előadására 70 bíró alkalmaztatott —tehát jóformán csak háromszor annyi mint a bűnvádiakra, váltó s úrbéri előadó 5 — 5 levén. Némileg talán az közelitheti meg ezen aránytalanság kiegyenlítését, mikép a bünv. előadókhoz csak 6 — a polgáriakhoz pedig 21 tanácsjegyző járult, kik ujabb időkben az ülésen kivüli ügyeket szokták elintézni. Ily ülésenkivüli ügyek az összes ügyszámnak neve-