Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 45. szám

280 lönösen a törökbálintiakat kötelezóleg, mert az Budaörsön a törökbálintiak jelenléte s beleegyezése nélkül alakult, amazok pedig nem voltak feljogosítva utóbbiak nevében is egyezkedni; különben is a jogbiztosi jkönyv szerint csak az jelentetett ki, hogy a bejelentési táblázatban kitett átalag ellen ellenbizonyitékot fel nem hozhatnak, miből épen nem következik, hogy azt elfogadták s az egyesség létesült volna. — Továbbá a törökbálintiak a budaörsi folytatólagos tárgyalásra meg sem idéztettek. Ez szerint az Ítéletnek azon része, mely az egyesség létrejöttét állítja, megsemmisítendő. A váltságjogosult később nyilatkozatot adott be, melyben tagadja a kötelesek ez ügybeni semmiségezési jogát, mert a szólődézsma váltságról szóló 1868. 29. t. cz. ily perorvoslatot nem ismer, miért az elfogadható nem lett volna ; de ha helye lenne is, az már elkésettnek tekintendő, mert akkor a vál. biróság Ítélete kihirdetésekor kellett volna azt bejelenteniök, mire a 2-od bírósági Ítélet után többé vissza nem mehetnek, különben pedig a panasz-pontok nem valók, mert az idézés megtörtént s az egyesség is valóban létrejött. A Semmitőszé k a semm. panaszt elvetette „mert az, hogy a vegyes biróság hozott határozata által törvényes hatáskörét áthágta volna, nem is állíttatik ; „egyébként pedig a megszüntetett szőlőbeli tartozások megváltását tárgyazó s külön törvényes rendeletekkel szabályozott eljárások, valamint azok alapján hozott ügybirósági határozatokra ezen Semmitőszéknek a perrendtartásban gyökeredző jogköre ki nem terjed — ennélfogva ezen nem is a vegyes biróság, henem a vál. biróság működését megelőzőleg, a jogbiztos előtt törtónt eljárásra vonatkozó sem. panasz felülvizsgálat alá vehető nem volt." (1871. május 23. — 4700. sz. a.) Az árva törvényszékek birtokbirósági hatósággal a törvény által nincsenek felruházva. Az árva törvényszék határozata s eljárása hivatalból megsemmisítendő, midőn az birtokbirósági minőségben a perr. 583. §. értelmében az örökösök közt eszközlendö hagyaték felosztása, ingatlanok áliratása s az örökösök bevezetése iránt intézkedett. Molnár Abrahámné szülét. Bodzás Sára hagyatéka iránt a hagyatéki eljárás még 1859-ben megkezdetvén, az 1869 ben befejeztetett, és Szabolcs megye árva törvényszéke 1869. évi oktob. 21-kén 400. sz. a. a hagyatéki ügy vég elintézése iránt végzést hozott, melyben a kiskorúak jogi képviselője kérelmének helyt adva, miután az ellenérdekű örökösök a megajánlott egyességet el nem fogadták, a hagyatéki ingatlanoknak az örökhagyó által 1857-ben tett végrendeletéhez képest leendő nyilván könyvi átiratása iránt a telekk. tszéket megkerestetni rendelte, és a végrendeleti hagyományok behajtása iránt intézkedett. Ezen végzés ellen az örökösök egy része fel folyamodást adott be, minek folytán az iratok az árva tszék 1870. martius 24-kén 3140. sz. a. kelt végzésével a kir. táblához felterjesztettek. A kir. tábla pedig a 304. §. alapján a Semmitőszékhez átküldötte, hivatalból figyelembe veendő semm. esetet észlelvén azon okból, mert a i megyetszék ez ügyben, mint gyámhatóság birtokbirósági minőségben járt el. ASemmitőszék Szabolcs megye árva tszékének mint gyám hatóságnak birtokbirósági minőségben hozott 400. sz. végzését, melylyel a hagyatéki vagyon felosztását, az ingatlanok átiratását, s a végrendeleti örökösöknek ezek tulajdonába leendő bevezettetését elrendelte, hivatalból megsemmisítette, és a megye polgári tszókét mint illetékes birtokbirófágot, a jelen hagyatéki ügyben a perr. 593. §. értelmében leendő szabályszerű eljárásra utasította; „mert a perr. 583. §. értelmében, ha az örökös testvérek vagy unokatestvérek közt megosztandó vagyon iránt, azok közt egyesség létre nem jöhet, az osztály megtétele, ott hol ingók s egyszersmind ingatlanokból is áll az örökség, a birtokbirósághoz tartozik, birtokbirósági hatósággal pedig az árva tsz. a törvény által felruházva nincsen ; miután tehát jelen esetben az árva tszék birtokbirósági minőségben járt el s intézkedett; intézkedése a perr. 297. §. 13. p alapján hivatalból megsemmisítendő volt." (1871. máj. 24. — 4994. sz. a.) A hivatalos lap június 10. száma következő legfelsőbb kéziratokat tett közzé: Kedves minister Horváth! A midőn önt ministeri állásától saját kérelmére ezennel kegyelemben felmentem, indíttatva érzem egyúttal magamat, önnek eddigi hű és buzgó szolgálatai felett teljes elismerésemet kifejezni. — Kelt Meránban, 1871. évi június hó 5-én. — Ferencz József, s. k. — Gróf Andrásy Gyula, s. k. Kedves Bittó! Magyar ministerelnököm előterjesztésére önt magyar igazságügyminiszteremmé ezennel kinevezem. — Kelt Meránban, 1871. évi június hó 5-én. — Ferencz József, s. k. — Gróf Andrásy Gyula, s. k. Minist, rendelet az akadémiai vizsgák iránt. A vallás- és közoktatási m. k. minister 11,238. sz. a. kiadott körrendelete a vezetése alatti jogakadémiák és joglyceumok igazgatóihoz. Azon szoros összefüggésnél fogva, mely a jogtanodákon a meghatározott sorrendben előadott tantárgyak közt létezik, szükségesnek láttam elrendelni, hogy azon nyilvános akadémiai vagy lyceumi joghallgatók, kik az általuk már valamely előbbi félévben hallgatott egyik vagy másik tantárgyból még nem tették le a vizsgát, csak akkor bocsáttassanak az általuk később hallgatott tantárgyakból vizsgálatra, ha az azokat megelőzött valamennyi tantárgyból már kiállották az előirt vizsgákat. E szabályrendelet hatálya alól azonban a dolog természeténél fogva kivétel alá helyzendőknek találtam : a) az egyetemből jogakadémiákba átlépett tanulókat, kik az ott hallgatott tantárgyakból a megállapított sorrenden kivül is megvizsgálhatók ; b) azokat, kik kivételes okoknál fogva felsőbb engedély mellett azon kedvezményben részesittetnek, hogy vizsgáikat időhöz nem kötve a sorrenden kivül is letehessék; c) a katonai egyéves önkénteseket katonai önkéntesi szolgálatuk tartama idejére, a mennyiben ezen elfoglaltatásuk miatt maradtak volna hátralékban valamely vizsgával, kiknek megengedtetik, hogy egyrészt elmulasztott vizsgáikat a következő tanfolyam idején belül is utánpótolhassák. — Budán. 1871. jun. l-jén. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonoi SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. —Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.