Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 40. szám

Pest, 1871. kedden inájns 23. 40, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni, eperjesi és temesvári ügyvédegyiet közlönye. Tartalom : Tapasztalatok az izr. eskületétele körül. — Zálogjogi jogesethez. — Legf. itélősz. ügykimutatása. — Semmitősz. döntv. Tapasztalatok az izraeliták eskületétele körül. Gacsályi Lajos ügyvéd úrtól. Az egyenjogúság alapján hozott, — s nézetem szerint is, a mai kor kívánalmainak megfelelő azon törvény, mely szerint az izraeliták, ugy a polgári mint a bűnügyekben, akár mint tanuk, akár mint peres felek esküsznek, — az esküt szokásaik, s rabinus mellőzésével, a világi bíróság előtt kötelesek letenni, — s az 1868. évi LIV. t. czikknek, 1869. évi június 1-én történt életbe lépésével, előbbi szokásaik, s rabinus előtti eskületételre nem is szoríthatók, — elméletileg szép, s korszerű: — azonban a gyakorlati kivitelnél sajnos tapasztalatul áll, hogy sokszor, a vallásos szokású hitletétel mellőzése, a valódi igazság hátrányára szolgál. — Miután az izraeliták esküjüknek polgári biróság általi kivétele felett sok discussiók folytak, — de különösen ez iránt, ezen szaklap 1868. évi folyama 16. és 89 ik számaiban czikkek is jelentek meg, kiváló figyelemmel kisértem az eseteket, — hogy az elméletileg magasztos eszme, — a gyakorlatban mennyire felel meg a haladás korszakának. — Meg vagyok én teljesen győződve arról, hogy azon izr aelita, ki műveltségénél fogva felül emelkedvén az ősi hit elavult külformájain. -- a hitet a világi biró előtt, éppen oly tiszta lélekkel, s szent érzelmekkel teszi le, — mint különben lelkésze előtt tette volna; — ámde sokkal tulnyomóbb azon rész, — mely az eskünek valódi erőt, csak akkor tulajdonit, ha az tőle vallásos hitelvei, s külformái szerint vétetik ki. — Tapasztalataimból egy pár törvénykezési esetet közlök, melyek az utóbb mondót taimra teljes világot vetnek. Veinberger M. izraelita Svarcz N. izraelita ellen 1869. év augustus 9-én luczernásában tett 18 frt. kára iránt sommás pert indított, — és miután a kérdéses luczernás alperes lakkertjében volt, — felperes pedig tőle távolabb lakott, a kárt alperes marhái által okozottnak állitá, — alperes ezt tagadta, — felperes alperes részére rabinu6 előtti esküt kínált, — és miután ügyvédje által felvilágositatott, miszerint alperest a rabinus előtti eskületételre szorítani nem lehet, azt csak a biróság előtt teszi le, — azon nyilatkozattal, hogy ott a valótlanra is esküt tesz hitsorsosa, a pertől elállott, s azt megszüntette. Egy másik eset ez: Svarcz Náthán izraelita Székely György alperes ellen Szatmármegye egyik szolgabirósága előtt 1870. év decemb. hó 21-én 739. P. sz. a. bizonyos számla alapján 69 frt. 67 kr. tartozás iránt keresetet indított, — mely felett a tárgyalás 1871. év febr. hó 28-án megtartatván, miután felperes 30 frt. levonása után, alperes ellen 39 frt. | 37 krra szállította alá követelését, — alperes nyilvá | nitotta, s egyszersmind védelmül hozta, hogy a felperesnek egy krral sem tartozik, — hanem ha felperes az izraelita hitelv szokásai szerint, rabinus előtt hitet tesz arra: hogy alperes neki a követelt 39 frt. 37 krral valóban adósa, — akkor ugy a követelést, mint a perköltségeket kifizeti; — ezen eskü elfogadása iránt a személyesen jelen volt felperes a biróság által megkérdeztetvén,— nem a rabinus előtti, — de a biróság előtti eskü letételt fogadta el. — Mindkét peresfél nyilatkozata jegyzőkönyvbe vitetvén, — a biróság, nagyon természetesen, felperesnek a biróság előtti eskületételt Ítélte, — mely ellen alperes a rabinus előtti eskü kérdésében fellebbezett. — Nem kétlem hogy mások is tudnának ily eseteket felhozni, — de minden esetre, ezen egy pár tény is azon vélelem mellett tanusit, hogy a vallásos szokás szerint, rabinus előtt letett izraelita eskünek, tényleg sokkal nagyobb hordereje van, mintapolg. biróság által kivettnek. A törvények alkotásánál, elméletileg sok magasztos eszmék fordulnak elő, — de fájdalom, gyakorlatilag lett alkalmazásuk esetében tűnik fel a hátrány, s azon tiszta meggyőződésre juttatnak, — hogy gyakorlatilag leendő alkalmazásuk, az értelem és miveltség tágabb körbeni mozgásával nyújtanának sikert.— Szerény nézetem szerint tehát, az igazság szolgáltatás érdekében, óhajtandó, hogy a törvényhozó testület a perrend javitása alkalmával, az izraeliták esküjökre nézve törvényül a következőt fogadná el „Izraeliták, akár mint tanuk, akár mint peresfelek, — azon egy eset kivételével ha, mint peresféltől, — ellenfele fő- vagy póteskü kínálásával határozottan izraelita szokás és rabinus előtti hitletételt kérelmezne, — esküt mindenkor a biróság előtt tesznek.* — Ezen §. által a peresfól kételye eloszlattatván, az ügy bevégzésére nézve teljes nyugodtsága állana be.— Egy zálogjog előjegyzési jogesethez. (Vonatkozva e szaklap 1870. évi 82. és 1871. évi 33. számában közlött ily czimü közleményre.) Kopp Perencz telekk. előadó úrtól (Pozsony). A fentebb nevezett és az 1870. évi 82, számban felhozott előjegyzési esetnél az első biró eskületételtől feltételezett Ítélet alapján az előjegyzést kérőt kéretével elutasította. — A bírósági és fellebbezői indokok már felhozva levének, ezeket azok isméti olvasására utalva nem ismétlem, s csak magáról ezen magában véve gyakrabban előfordulható esetről legyen szabad nekem is még némi röviden foglalt nézetemet elmondhatni. — A tkvi. sz. r. 92. §. szerint csak még nem jogerőre 40