Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 37. szám

146 Senimitőszéki döntvények. Az eskü letétel elmaradása folytán beadott igazolási kereset nem tartozik azok közé, melyek (perr. 313. §.J hivatal bőt, ellenfél meghallgatása nélkül visszautasíthatok lennének. Ha az eskütétel nem a határnap elmulasztása miatt (306. §.J hanem azért maradt el, mert az illető fél azt az ítéleti szövege szerint letenni nem akar/a — az igazolás bíró súgilag megtagadható. A törvényes bizonyság által szerkesztett tárgyalásijkönyv közokiratnak levén tekintendő, tartalmának valódisága lanuzás által meg nem dönthető. Rosenstok Salamon npilánkai lakos Mojzes Dávid ugyanotti lakost a palánkai szolgabiróság előtt m, é. 489/polg. sz. a. 200 írt s j miatt sommás uton beperelte. Felperes a tárgyalás előtt kijelenteni, hogy a kötvényen alapuló 200 frt. követelését alperesnek fia, Rosenstok Lipót által ;idta illetőleg adatta kölcsön. A tárgyalás megejtése után ítéltetett: Miután a tárgyalás folyamán alperes elismerte, hogy a kereseti kötvényt aláirta, de tagadásba vette a követelés valódiságát. „Miután továbbá a kötvény a p. p. 1(>7. § sában körülirt kellékeknek nem felel meg s valódiságának megtagadása esetében annak tartalma s a követelés fenállása bizonyítandó. „Miután végre más bizonyíték hiányában a főesküveli bizonyításnak van helye, — azonban felperesnek, mivel nem saját ténye forog fenn,az aláirás elismerése után, a követelés fennállása iránt sem a pót- sem a főeskü — s a tanúul érdekeltségénél fogva fel nem hiható fiának, mivel ezúttal perben nem áll, a főeskü letevéie odaítélhető nem volt. „Azért a felperes által ellenfeléve!, alperessel megkínált s alperes részről módosítva elfogadott főeskü letevése alperesnek odaitéltetik s ha hitét teszi le ezeknél fogva arra nézve, hogy „A kereseti kötvényt nem június 7-kén irta alá, — hogy németül, a kötvény nyelvén nem tud, — hogy a kötvény tartalmát, midőn aláirta, nem tudta, — hogy az neki meg nem magyaráztatott. „Továbbá, hogy annak értékét, Rosenstok Salamontól — fia, Rosenstok Lipót által — nem kölcsön fejében kapta, hanem gyapjú-vásárlásra s hogy ezen kötvényre egy krral sem tartozik." „Akkor felperes keresetétől elmozdiltatik s tartozik alperesnek 4 frt 75 krt, önügyvédjének 7 frt 13 kr. perköltséget. — „Ellenesetben alperes Mojzes Dávid npalánkai lakos tartozik Rozenstok Salamon npalánkai lakosnak o. é. 200 frtot, ennek 1870. évi június l-jétől járó 6 °/0 kamatait, s a fenti, illetőleg önügyvédjének 4 frt, 75 kr. felperesnek 7 frt. 13 kr. perköltséget 8 nap s különbeni végre hajtás terhe alatt megfizetni. „Bírói figyelembe nem vétethetvén alperesnek azon kifogása, hogy a fizetési határidő nem az aláíráskor, ha — nem később töltetvén ki, ez által okmány-hamisítás idéztetett elő, mert alperes az idő helyét üresen hagyván, felperes azt tetszése szerint kitölthette, hiszen maga sem állítja, hogy egy későbbi, meghatározott fizetési idő kiköttetett volna." A felek értesíttettek s az Ítélet értelmében alperesi ügyvédnek a fél által is igazoltan megbízott helyettese a kellő időben esküre jelentkezett s az eskü letevésének határidején ez alperessel megjelent, azonban alperes nyilvánitá, hogy afenti eskü szövegének első felét le nem teheti, hanem a másik felét igenis kész letenni s igy a megítélt fóesküt le nem tehetvén, ez jegyzőkönyvileg vele s a jelenlevő megbízottjával felvétetett, de midőn aláírásra került a sor, alperes eltávozott, megbízottja pedig az aláírást kereken megtagadta. Alperes igazolási kérelmet adott be perorvoslatul 1870. 655. sz. a., melyben előadja, hogy a biró ság által az eskü szövegének értelmezésekor félrevezettetett, mert azon szavakat „németül, a kötvény nyelvén nem tud" ő odaérté hogy a német nyelvet nem beszéli, tehát az esküt letenni vonakodoti ; azonban, miután ügyvédje néki megmagyarázta, hogy ama szavak azt jelentik, miszerint németül nem tud, t i. a kötvény nyelvén olvasni, visszament 11 óra elótt az eljáró szolgabiróság elé s kész volt az esküt ügyvédje értelmezése ?zerint letenni, de visszautasittatott. Mely igazolási kérelem folytán 1870. sept. 16-án 655. sz. alatt — következő végzés hozatott: „1870. augusztus 23 án, a főeskü le nem tevése és le sem tehetése iránt az igazolást kérelmezővel felvett jegyzőkönyv tanuságakint jelen a p. p. 306. § ában meg nem engedett igazolási kérvénynek hely nem adatván,— az a p. p. 313. § árak értelmekint hivatalból visszautasítandó volt, miről igazolást kérelmező mindannyi példányának visszaszármaztatásával értesíttetni rendeltetik.'1 Ez ellen az igazolást kérelmező 18 7 0 . 703/pol. sz. a. semmiségi panaszt adott be. A Semmitószék 10555. 87, a. határozta: „Bács-Bodrog-megye alsó járási első kerületi szolgabirájának 1870-ik évi september 16. 655. sz a. kelt végzése megsemmisittetik, és az eljáró szolgabiróság odautasittatik, hogy az igazolási keresetre tárgyalást tartván, a kifejlendőkhöz képest hntározzon, „mert a fenforgó igazolási kereset nem sorozható azok közé, melyek mint nyilván alaptalanok a törv. rendt. 313. §-a értelmében hivatalból utasitandók vissza; „midőn tehát az eljáró bíróság ezen keresetet az ellenfél meghallgatása nélkül hivatalból visszautasította, a törvk. rend. 297. §. 1. pontjába ütköző semmiséget követvén el, annak ebbeli határozatát megsemmisíteni, s törvényszerű eljárásra utasítani kellett." Ennek következtében az eljáró bíróság által tárgya lás tüzetett ki s a megejtett tárgyalás után 1870. décz. 20 kán, 891. sz. alatt következő végzés hozatott: „Jelen igazolási keresetnek hely nem adatik, s attól kérvényező Mojzes Dávid npalánkai lakos elmozdittatik, tartozván alperesnek, Rozenstok Salamon npalánkai lakosnak 4 frt. perköltséget, 8 nap s különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni; „mert a p. p. r. 306. §-a szerint csak az élhet ítélethozatala után igazolással, ki a felebbezvény- vagy eskü letételének határnapját elmulasztotta, „azonban alperes az eskü letételének napját el nem mulasztotta, miután arra megjelent, de a már jogerőre emelkedett ítéletben meghatározott eskü teljes szövegére hitét le nem tehetvén, az esküt le sem is tette, amint a íőperben f. é. aug. 23-án 489/polg. sz. a. felvett jegyzőkönyv, sőt magának a kérvényezőnek az igazolási keresetbeni elismerése is tanúsítja, — „ezeknélfogva tehát, tekintve, hogy a fö eskünek bármi okból történt le nem tevése iránt az igazolási kereset nem szolgálhat