Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 36. szám

144 helyesen bocsátkozott a fenforgó mezei rendőri ügynek másod, illetve haimadfoku felülvizsgálatába; melyeknélfogva felperesnek a 297. §. 1—4. pontjaira helytelenül fektetett semmiségi panasza elvetendő volt,ft (1871. apr. 25. — 4456. sz.) Telekkönyvi ügyekben, peres eljárás folytán keletkezett Ítéletekre vonatkozólag, az alsó bírósági összhangzó határozatok ellenében is van helye legfelsőbb birói felülvizsgálatnak. A telekkönyvi rendelet hatályába visszaállított 145. §. csak a peren kivüli ügyekben keletkezett telelik, végzésekre szorítkozik. Kérdésül vagyok bátor fellállitani, tlkvi ügyekben két egybehangzó végzés ellen, van-e a harmad bírósághoz is felebbvitelnek helye? Az 1869. évi mártius 30 án kibocsátott igazságügynjinisteriumi rendelettel életbe léptetett átmeneti intézkedések XIX. czikk 2 pontjában visszaállitatván a telekkönyvi rendelet 145. § ának hatálya; a két egybehangzó Ítélet vagy végzés elleni további felebbvitelnek telekkönyvi ügyekben határ szabatott. Ezen értelemben járt el a legfőbb Ítélőszék is több esetekben, melyek közül hivatkozom a „Törvényszéki Csarnok" 1870. évi 27. számában (244. 870. febr. 26.) és a 91 s 92-ik számokban (103. 870. I f. i., — s 4613. 870. sem. t.) közlött döntvényekre. — Mindezek daczára ugy látszik némely esetekben mégis helyt ad a legfőbb itélószt k a íellebbvitelnek, a nélkül, hogy a törvény világos rendelete mellőzését indokolná s a nélkül, hogy hason esetekben irányadásul követett eljárását magára nézve köielezó'nek tekintené. Az eset következő: Nagy Károly gyulai ügyvéd Keczer Gyula paksi birtokos ellen Békésmegye ttlekk. tövényszékéhez zálogjog kiiörlési keresetet adott be. A megtartott tárgyalás s kölcsönös összeszámolás után Békésmegye törvényszéke 9155 irt. ugy nemkülönben 6339 frt 91 kr. tőke s jár. nézve — alperes beleegyezése folytán a zálogjog kitörlését elrendelte, a ki nem fizetett 845 frtra nézve azonban alperes zálogjogát továbbra is fennhagyta. Ezen végzést a királyi Tábla — mint másodbiróság — az 1869. Novemb. 6 áu kelt 1150. sz. alatti határozatával szóról szóra helyben hagyta. Ez ellen felperes 1869. évi decz. 10-én — tehát már a hivatkozott igazságügy-ministeri rendelet hatálya alatt — még a legfőbb Itélőszékhez is felebbezett — mit az elfogadott, s az előbbi két végzésben nyertes alperes kárára nagy részben megváltoztatott, az előbbi 9155 frton felül meg 750lrt. erejéig is a zálogjogot kitörültetni határozván 1870. sept. 12-én 261 sz. Ítéletével; mert alperes maga is belebocsátkozott a felszámításba, melynek tételei ellene bizonyittanak ; a felszámítás igazolván, mikép ezen 750 frt. nem tudatott be. Alperes ezen legfőbb itélőszéki határozat ellen semmiségi panasszal élt — hivatkozván a törvény világos rendelete s a legfőbb itélőszéknek hason esetekben követett ellenkező eljárására. A sem. panasz különösen azzal indokoltatott, mikép az átmeneti rend. XIX. cz. 2. pontjával az orsz. ert. 153. §-sa hatályon kivül helyeztetvén, a telekk. rend. 145.§ sa ismét hatályába visszaállíttatott, mely szerint telekk. ' I ügyekben két egybehangzó alsóbirósági végzés ellen toj vábbi felebbvitelnek nincs helye. A kérdéses felebbezós ! pedig ezen min. rendelet életbe lépte után 1869.d°c 10 én adatott be, tehát az nem lett volna elfogadható,annál kevésbé harmadbiróságilag érdemleges ítélethozatal alá vehető; hivatkozik erre nézve előbbi legf. itélőszéki határozatra, mely szerint ily ügyekben a legf. ítélőszék a felebbezést visszautasította, felmutatván egy ily határozatot a mellékelt Törv. Csarnok 1870. évi 27-ik számában A Semmitőszék azt elvetette „mert a telekk. rendelet 14 5. §-sa a pereukivüli ügyekben keletkezett telekkönyvi végzésekre s nem a peres eljárás folytán hozott ítéletekre vonatkozván — utóbbiak felebVezhetésére nézve pedig a perr. 292. § sa kivétel nélkül levén alkalmazandó, a legf. Ítélőszék a jelen törlési rendes perben kelt alsóbirósági összehangzó Ítéletek felülvizsgálása által alaki törvénysértést el nem követett." (1871. mart. 29. 2816.) Közli Hagyinásy. A per teljes bevégzése után bármelyik fél kérheti okmányai visszaadását. Semmis azon birói határozat, mely ily kérelmet tárgyalás, az érdekelt fél meghallgatása nélkül visszautasítja. Néhai Goldberger Salamon örökösei frlperessége alatt Szegedváios tszéke előtt Eder István ellen 420 írt. s jár. erejéig per indíttatott, s az befejeztetett. Ekkor felperes részéről a tszekhez folyamodás adatott be, melyben a keresetlevélhez mellékelt némely okiratoknak (ügyvédi meghatalmazásnak, szegénységi bizonyítványnak és egy kötvénynek) visszaadatása kérelmeztetett. Atszék 1871. évi 1834. sz. végzésével a kérelmet visszautasította, mert a két első okirat nem csupán felpereseket illető, hanem bírósági s irattári okmányoknak tekintendők s mert alperes által ezen lefolyt pernek megújítása keresetileg már folyamatba tétetett. Ez ellen felperes semm. panasszal élt; mert a kérdéses okiratok nem közösek, azokat bármikor visszakövetelheti; a kötvény visszatartására a perújítás okul nem szolgálhat, mert az az újított perben bármikor felmutatható, de kifizettetéseig csakis felperes tulajdonát képezheti; továbbá e kérelem folytán tárgyalás lett volna tartandó s a bíróság a fel — alperes — szerepét nem vállalhatta magára, közöseknek állítva az okiratokat,a nélkül, hogy alperes aziránt nyilatkozott volna. A Semmitőszék e panasznak helytadván, az 1884. sz. végzést a perrend 297. §. 1. pontja alapján megsemmisítette; „mert az ügyviteli szabályok 129. §. szerint a per teljes bevégzése után bármelyik fél kérheti az általa beadott irományok visszaadatását, mely kérelem folytán a biróság az érdekelt felek megidézése mellett, tárgyalást rendelni köteles; ennélfogva szabálytalanul járt el s a perrend 297. §. 1. pontja alá eső semmiséget követett el a biróság, midőn az érdekelt fél kihallgatása nélkül a kérdéses okmányoknak kiadatását megtagadta." (1871. april 27. — 3833. sz.) Csődök :Kóch Lázár e. Gyó'rraegye tszékénél, bejei, május 11—13. perügy. Markovich Tamás; Tóth Ádám mocsényi iakos e. Toinamegye tszéke, bejei, május 22—24 perü. Kiss Gyula. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. W egjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben éa vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.