Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 34. szám - Még egy szó az ügyvédi munkadijakról

136 zárattak, és miután a perr. 127. §. szerint a perrend átalános szabályai a sommás eljárásban is alkalmazandók; a 1^7. §. szerint pedig a íélebbvitel határideje rendszerint 15 nap s alperesek felebbezvényüket e határidőn belül adtak be j ezen felebbezvény helytelenül lett visszautasítva." — (1871. april 25. — 3805. sz. a.) A törvényszékek telekkönyoi osztályai azon ügyekben, melyekben a zálogjog bekebelezése végett a végrehajtási iratok hozzájuk terjesztetlek, nemcsak az árverés s vételár feloszlás, hanem az összeírás s becslés elrendelését is teljesíthetik. A 353. §-ban emiilett bíróság alatt a törvényszékek te lekkönyví osztálya is értetik. Reichsfeld Károly Hustyava István s neje e. Hont megye illető szbirósága előtt két rendbeli t. i. 46. és 50. for. tőkekövetelés s jár. iránt sommás pert indítván, s alperes elmarasztaltatván, a végrehajtás annak telekk. ingatlanjaira elrendeltetett, s foganatosítására a megyei tszék mint telekk. hatóság megkerestetett, Ez a végreh. zálogjogot bekebelezte s ezután felperes a telekk. bírósághoz az összeírásé becslés eszközléseért folyamodott, Ezen kérvényt azonban a telekk hatóság 1870. nov. 10-ki végzésével elintézés végett a tszék polg. osztályához tette át; tekintve hogy az összeírás s becslés élelrendelése s foganatosítása nem tartozik azon dologi cselekmények közé, melyekben a perr. 18. §. útmutatása szerint a birtokbiróságot a tszékek telekk. osztályai gyakorolják; és miként a telekk. hatóság hatásköre csakis a végreh. zálogjog bekeblez'-se, elárverezése s a vételár felosztása iránti intézkedésekre terjed ki. A tszék ama kérvényt ismét vissza küldötte illetékes elintézés végett a telekk. osztályhoz, — mely ennek következtében ez ügyet a fenforgó illetőségi összeütközés folytán a semmitőszékhez felterjesztette. A Semmitőszék a kérdésben levő összeírásra s becslésre az illető telekk. osztályt nyilvánította illetékesnek ; „mert a perr. 18. §. értelmében nemcsak az árverés teljesítése s vételár felosztása, hanem a becslés is a birtokbiróság teendőihez számitatván; s a „birtok bíróság" kifejezés alatt ugyanazon §. szerint a tszékek telekkönyvi szakosztálya is foglaltatván, — kétséget nem szenved, hogy a perr. 353. §-ban említett ,b Íróság' alatt a tszékek telekk. osztálya is értetik, — a 425.§. pedig a végrehajtási iratokat a foglalás után az árverés elrendelése végett a telekk. hatósághoz áttétetni rendeli, s a 426. §. mely az ingatlan javak árverését s vételár felosztását ugyanerre bízza, nem zárják ki azt, hogy a birtokbiróság azon része, mely a telekk. hatóságot kezeli, — egyébbiránt pedig csak a tszék egyik osztályát képezi, azon esetben, midőn a végreh. iratokat a zálogjog bekebelezése végett már magához vette, az ügy egyszerűsítése s gyorsabb lefolyása tekintetéből, az összeírás s becslés elrendelését is teljesítse — ellenkező esetben azon késleltető s a czélnak meg nem felelő helytelenség fogván beküvetkezni, hogy a zálogjog bekebelezését a telekk. osztály, a közbeneső foglalást s becslést a tszék polgári osztálya, az árverést ismét a telekk. osztály rendelje el s foganatosítsa, és igy az ügyiratok ok és czél nélkül ismételve az egyazon tszéket képező bíróságok egyikétől a másikához vándoroljanak." (1871. mart. 15. — 2321 sz.) | Birói szemlét rendelő végzés ellen külön semmiségi pa| nasznak nincs helye, a szemle akár hivatalból, akár a felek kérelmére rendeltelett el. Az Ilkey Sándor-féle végrehajtási ügyben alperesek bizonyos épitkezések s beruházások iránt tulajdonjogi igényt támasztottak mintegy 26 ezer for. erejéig. A tszék utóbbiakat rendes perre utasította; mig a váltó feltszék a felek meghallgatásával ujabb határozathozatalt rendelt; mit a Hétsz. tábla érdemileg helybenhagyott, a mennyiben a hitelezők a beruházási tételek összegeinek egyenkint vitatásába nem bocsátkoztak. — Ehhez képest a tszék ujabb tárgyalást tartatott, melyen a jelzálogos hitelezők a beruházások valódisága s fenléte ellen kifogást tettek. A t s z é k 4200. sz. a. birói szemlét és becslést rendelt. Ez ellen felperesek sem. panaszt adtak be, mert a fenti végzés a kérelmen tul terjeszkedett, a perbe nem vont kérdés iránt határozott; a Hétsz. tábla által nem a költséges szemle s becslés, hanem csak a részletes megvitatás czéljából ujabb tárgyalás s ítélethozatal rendeltetvén; alaptalan, hogy némelyek az első szemlére megidézve nem voltak; a felesleges beruházások a tárgyalásnál kimutathatók voltak; az első szemlét a hitelezők meg nem támadták; stb. A Semmitőszék azt elvetette, mert a birói szemlét akár hivatalból, akár a felek kérelmére megrendelő végzés ellen, külön közbetett ilyetén perorvoslatnak a perr. 297. §. értelmében nincs helye. (1871. febr. 19. — 471. sz. a.) Alperesnek a pervesztes felperes ellenében megalapított perköltségek {képviselői dijak) megfizetése iránt végrehajtás el nem rendelhető, ha a marasztaló végzésben ki nem mondatott, hogy felperes azon perköltségeket végrehajtás terhe alatt tartozik megfizetni. Bereg János és Kundrai Kristóf s neje Orbán Anna közti ügyben utóbb nevezett felperesek keresetükkel elmozditatváu a perköltségekben elmarasztaltattak. Ennek folytán Bereg János Marosszék tszékéhez folyamodott, hogy a megitélt perköltség erejéig nevezettek ingóságaira a végrehajtás elrendeltessék s eszközöltessék. Ezt a tszék 1870 mart. 19-kén 364. sz. a. kelt végzésével el is rendelte és a városi tszék utján foganatosíttatta is. Ezen eljárás ellen alperesek sem. panaszt adtak be, mert az alapul szolgáló, marasztaló végzésben nem lettek végrehajtás terhe alatt kötelezve a perköltségek megfizetésére. A S em m i t őszék a sem. panasznak helyt adván, Marosszék 364. sz. végzését a további eljárással együtt megsemmisítette; „mert az 1869. sept.4. — 3043. sz. a hozott végzés által a perr. 252. §-hoz képest a képviselők dijai levén mindkét fél irányában megalapítva, — az azonban, hogy ezen költségeket felperes alperesnek végrehajtás terhe alatt megfizetni tartozik, kimondva nem levén, azon végzés alapján az alperesi perköltség beszedése végett panaszló felperes ellen a végrehajtás elrendelhető nem volt.* (1871. febr. 24. — 1608. sz.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.