Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 33. szám - Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére. (Vége)

1 32 különben apai hatalom alatt nem áll, saját cselekvényeire nézve ügyvédet vallhat, — felperes pedig sem apai hatalom, sem gondnokság alatt nem áll. — Továbbá törvényeink ott, hol az anya gyámságra képes, a személyre nézve sem gyámot, sem gondnokot nem ismernek, — az anya levén gyermekének térin, s törv. gyámja, s felperes e gyámságtól nincs megfosztva. Ha a törvénytelen gyermek anyja kiskorú, gyermekét nem képviselhetné, akkor az apaság megalapításánál két kereset lenne megindítandó, egyik az apaság elismerés s gyermektartás miatt a gyermek nevében, s a másik az anya nevében a szülési költségek tekintetéből. — A tszék maga is elismerte ezt, mert ezen ügyben az első izben beadott keresetet elfogadta, arra pertári kezelést rendelt s érdemleges tárgyalás csak azért maradt el, mert az idézés hibásaneszközöltetett. Továbbá a per a törvényszék által előzetes tárgyalás nélkül meg nem szüntethetik, hanem csak félbeszakasztathatik. — Ily határozat mellett törvényen kivül lenne gyermekével együtt helyezve, minthogy az illetékes Pest város tszéke azon kérelmétől, hogy gyám rendeltessék gyermeke részére — elütötte; mig Buda város tszéke a pert el nem akarja fogadni gyám vagy gondnok nélkül. ASemmitőszéka végzést megsemmisítette, s a törvényszéket a kereset elfogadására s elintézésére utasította; „mert az'ügyiratokból az, hogy Riplinger Henrika éveinél fogva kiskorú volna, vagy hogy szülői hatalom vagy gondnoki felügyelet alatt állana, nem tűnvén ki — az önálló törvényeskoru hajadonok pedig a hármas T. K. I. R. 101. cz. 7. §. szerint vagyonuk kezelésére és peres ügyeik előmozdítására jogosítva levén s egyedül csak a H. T. K. I. R 91. czimében felsorolt terhes szerződéseket érvényesen nem köthetvén — „ezekhez képest felperesnő jelen személyes ügyben önképviseletre jogositatlannak nem tekinthető s ez indokból keresete hivatalból vissza nem utasítható, és pedig még különösen azért sem, mivel az A. alatti végzés szerint Pest v. tsz. mint gyámhatóság, a czélba vett per megindításáról eleve értesitetvén (perr. 8. §. 1. p.) az ellen észrevételt nemcsak nem tett hanem ellenkezőleg a felperesnő serdületlen korú gyermekének képviseltetésére sem nevezett gondnokot, — végzését e tekintetben helyesen indokolván azzal, miként a házasságon kivül született gyermek természet s törvény szerinti gyámja annak édes anyja levén, -- más gyám kirendelésének szüksége fenn nem forog." (1871. febr. 17. — 1626. sz. a.) Bejelentetett két külön felebbvitelnek indokai egy beadványba nem foglalhatók. Az ily indokok figyelmen kivül hagyandók, a semmiségi panasz megbirálásánál tekintetbe nem vehetők. Schneer Sámuel Pest belvárosi egyes birósága előtt Hay Fülöp ellen 186. for. stb. iránt sommás pert indítván, alperes az egyesbiróság 1871. febr. 18-án kelt Ítéletével a kereset értelmében elmarasztaltatott. Az ítélet kihirdetésekor alperes az ellen felebbezést és semmiségi panaszt jelentett be, s később írásban adta be indokait, de ezen indokolást mindkét perorvoslatra nézve egy beadványba foglalta s igy nyújtotta be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a perrend 125 §. szerint a bejelentett felebbezés vagy semmiségi panasz indokai Írásban külön levén benyújtandók, — a bejelentett két külön felebbvitelnek egy beadványba foglalt indokait figyelmen kivül hagyni — s miután hivatalból figyelembe veendő semm. eset fen nem forog, a semm. panaszt elvetni kellett." (1871. mart. 14. — 2680. sz.) Törvényczikk a pesti kii*, tábla ítélő bíráinak szaporítása tárgyában. (Kihird. a képviselőházban 1871. april 21., a főrendiházban 1871. apr. 22.) 1. §. A pesti kir. itélő táblánál négy uj birói állomás rendszeresittetik. 2. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a pesti kir. itélő táblától négy birót ideiglenesen a semmitőszékhez kisegítő birákul szavazati joggal beoszthasson 3. §. Az újonnan rendszeresített négy birói állomás költségeinek fedezésére az 1871. évi államköltségvetési törvény 2. §-a XVIII. fejezetének 4-ik czime alatt megszavazott összeghez pótlólag személyenkint 3000 frt. fizetést és 500 frt lakbért számítva, az 1871. évre összesen 14,000 frt. szavaztatik meg. Ezen összeg a költségvetés illető fejezete és czime alatt lesz elszámolandó. 4. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg. Kinevezések: A pesti itélő táblához rendes bírákká: Szászy László igazságügy-ministeri titkár, továbbá Orosz A., Kun Sándor, KnorrA. és Guda György kir. táblai 1-ső osztályú pótbirák; 1-ső osztályú pótbirákká pedig: Gallu József, Zlinszky Imre, Erdélyi Sándor és Papanek Sándor semmitószéki segédelőadók, továbbá a fiumei e. f. törvényszékhezelnöknek Celligoi Bódog államügyész. — Nagy Kikinda kerület hatósága r ö g t ö n b i r á s k o dási joggal további egy évre felruháztatott. Csödmegszüntetés : Káliay Miklós n.-kallói birtokos e. Szabolcs-megye tszékénél felosztással; — Kolbenheier Ede, füszerkereskedö e. Debreezen tszékénél vagyonfelosztással; — S z ü c s György s Hemző Zsuzsa, hitestársak e. Kecskemét tszékénél kiegyezéssel; — BellosésKosarlia keresk. e. N.-Kikinda kerületi tszékénél kiegyezéssel; — Csapp Balázs e. Somogy tszékénél; — Vári Szabó Jozefa bajai lakosnő e. Baja tszéke vagyonhiányából; — Rosenberg Ignácz kaposvári keresk. e. Somogy tszéke kiegyezéssel, — Brucker Ignácz a Mór e. Baja tszékénél kiegyezéssel. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: belyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.