Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 33. szám - Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére. (Vége)

130 ügyvédi hatalmazvány, ha ezek abban különösen nem is érintetnek, kiterjed:" Az I) alatti bekezdésnek pedig, szerintünk, imigy kellene kiegészíttetnie: „eskü kínálására, elfogadására, visszakinálására vagy az ellenfél által ajánlott eskü letételébe való beleegyezésre." Arra következő pcntul pedig mi, „és"-nek előrebocsátása után, ezeket tennénk: ,,g) az örökösökre is." És pedig mi mindezen módosításokat a szabatosság és a viszonynak természetéből folyó czélszerüség indokából véljük teendőknek. A 43. §-t egészen elhagynók, minthogy az eskümintának előleges aláíratása halasztásokra szolgáltatna okot, s az esküminta aláirása az eskületételkor is elég korán történik, az ügyvéd pedig a maga cselekedeteiért és mulasztásaiért egyáltalában felelős. A 44. §•, szabatosság végett, imigy igazitandó ki: „Az ügyvéd, ha lakhelyéről két hétnél hosszabb időre eltávozik, helyettest rendelni, és ezt az ügyvédi kamarának bejelenteni köteles." A 45. §. első bekezdését mi ekkép másitanók meg: „Az ügyvéd köteles a vagyontalan perlekedőket a bíróságok előtt, az illetékes első bíróság igazságos sorrend megtartásávali rendeletére, ingyen képviselni." A b) pontot pedig mi „vagy ha az fogadott szülője avagy gyermeke," és „vagy hitelezői s adósi" szavaknak a „sógor" s illetőleg „bérleti" szó utáni közbeszurásával egészitenők ki. A végső bekezdés szavai pedig ,,az állampénztár" szavaktól kezdve ekkép lennének elhelyezendők : „az állampénztár által, a viszkereseti jog fentartása mellett, csak azon esetben fedeztetnek, ha a képviselt fél sat." E módosításaink indokai: a méltányosság, a dolog természete, és a szabatosság. A 46. § , minthogy, valószínűleg a tervező szándékán kívül, kelleténél kevesebbet mond, véleményünk szerint, igy lenne megváltoztatandó: „Ha az ügyvéd a bíróság által akár peres, akár nemperes jogügyben gondnokul kirendeltetik:, ő a megbízást elfogadni köteles. Viszont a bíróságok is köteleztetnek az igazságos arányt és sorrendet e részben is megtartani." Az 53. § ban tervezett „tizenöt ügyvédi kamara" helyébe mi legalább is „harmincz"-nak felállítását tartjuk szükségesnek, és pedig nemcsak azért, mivel, mint fenn indokolva előadtuk, azok hatáskörét mindenigazságügyi törvényjavaslat előleges megrostálására, s a birói állomásokért folyamodók iránti véleményezésre is kiterjesztetni kívánjuk: hanem azért is, mivel nálunk akármely törvényszéki helyen nagyobb lévén az ügyvédek száma, mint Ausztriának egész tartományaiban, az ügyvédi kamarák feladatuknak különben még csak a hozzájok a szóbanlévő ügyvédi rendtartási tervezet által utasított teendőkre nézve sem felelhetnének meg, s azonfelül a hozzájok férhetés is, a nagy távolság és az azzal járó nagy költség miatt, mind az ügyvédekre, mind pedig afelekre nézve, a czélt megbiusitólag, igen megnehezítve lenne. Az 55 § ba a tévedésből kimaradt „ügyészt" is felvétetni, egyébiránt pedig abban a „nyolcz választmányi tagot," mint nem dijért, hanem csak tiszteletből működőket, és különben is valószínűleg idősbeket, és hivatásuknál fogva is fontosabbakat, mindjárt az elnöki helyettes után tétetni kívánjuk. A 62. §. 4. pontja, szintúgy a hivatás nagyobb és kisebb fontossága szempontjából, legyen a 3. és viszont. Annak 7. pontjában pedig a fenn előrebocsátott általános észrevételeink értelmében, világosan mondassék ki, hogy „az összes igazságügyi törvényjavaslatok előleges megrostálása is oda tartozik, valamint a birói állomásokért pályázók felőli véleményezés" is. A 65. §. első két szava után, világosság okárt, „a maga" szavak szúrassanak közbe, a „tagjaira" szava után pedig a „közgyülésileg" szó. A 09. §-t, mint az egyéni szabadságot igazolhatlanul korlátolót, s ennélfogva a kor szellemével is ellenkezőt, továbbá az illetőket, miután már annyi tanulmányozáson, iparkodáson és vizsgán mentek volna keresztül, s az érettebb kort is elérték volna már, kétszeri pályakezdésre kárhoztatót, és azonfelül részrehajlásra s egyébb visszaélésekre is alkalmat szolgáltatót teljesen kitörlendőnek tartjuk. A 70. §. „szegénységi ügyvédet" szavai helyett czélszerűbbnek gondoljuk a „hivatalbóli képviselőt" vagy pedig „pártfogó ügyvédet" szavak használását; az annak utolsó bekezdésebeli „átvállalni" szó helyett pedig, mint már fenn is megjegyeztük, „elvállalni" (vagy „felvállalni") szót véljük használandónak, a „saját" szót pedig, mint feleslegest, egészen kihagyandónak. A 73. §. második bekezdésében foglalt „ügyvéd" szó után következő szavak helyébe a „valamely, nyereségvágyból vagy pedig a közerkölcsiség ellen elkövetett bűntettre nézve bűnösnek Ítéltetett" szavakat tartjuk teendőknek. A 74. §. második bekezdésében foglalt „felebbvitelt" is mi ,,birtokon belől,"még pedig nem „a királyi itélő táblához," hanem „a legfőbb itélőszékhez" megengedtetni kívánjuk; miután csak a birtokon belőli felebbvitelnek van teljes értelme, és az e tö; vényjavaslati tervezet egyébb intézkedéseivel való összhangzás e helyütt is a „legfőbb itélőszékhez" intézendő felebbezést hozza magával. A 75. §. határozatok ellen is kívánjuk a „felebbezhetést," miután ez az igazságszolgáltatásnak legfőbb biztositéka. A 77. §. a) pontjában foglalt „konokul perorvoslatokkal él" szavak helyébe, a jóhiszemüleg használt perorvoslatok biztosítására, a „perorvoslatokkal kézzelfoghatóig konokul él" szavakat kívánjuk tétetni. Egyébiránt pedig késztetve vagyunk itt kérdeni: valljon lehet-e a törvényhozásnak szándéka a perorvoslatokkal konokul élő ügyvédet ugyanazan egy vétségéért az ügyvédi rend'.artás szerinti fegyelmi eljárás utján is, és a polg. tvényk. rdt. szerinti perbeli eljárás utján is sújtani? A 78. §. esetében is tartjuk a legfőbb itélőszékhez való felebbezést, az igazságnak elfogultság elleni biztosítása végett, megengedendőnek. A 93. §. második bekezdésére vonatkozólag: mi a vizsgáló biztost a tanuk és szakértők közvetlen kihallgatására is ép ugy, és ugyanazon okból feljogositandónak véljük, a mint és a miért arra, a 101. §. szerint, a tárgyaláskor az elnök van feljogosítva. A 94. §, utolsó bekezdésének elején előforduló „közte" szót, miután a megél5ző bekezdés többesben szól, világosság okáért, a ,,köztök" szóra átváltoztatandóuak tartjuk. A 100. §-beli „kérelmezni" szó után mi, az ok azonságánál fogva, az „és ujabb okmányokat is felhozni" szavakat hozzáadnók. A 103. §-t mi, szabatosság tekintetéből, a 102. §. utolsóelőtti bekezdéséül szurnáuk közbe.