Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 32. szám - Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére

Pest, 1871. kedden április 25, 32. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek az „Ügyvédi rondtartás'' törvényjavaslatra. — Legfőbb itélöfzéki döntvény. — Semmitöszéki döntvények. Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az „Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére. Minthogy mi az ügyvédi rendtartást megállapító törvényt nemcsak igen fontosnak és s/ükségesnek, hanem a legsürgetósebbnek, és igy az azt tárgyazó törvényjavaslatot is az igazs. ministerium által a jelen országgyűlési ülésszak alatt részint a képviselőház asztalára letett, részint pedig csak előlegesen bejelentett összes igazságügyi törvényjavaslatok között, melyek sorában az ügyvédi rendtartást tárgyazó a 2ö-dik, vagyis a legutolsó volt épen a legsürgetósebbnek tartjuk: bennünket az, hogy az Igazs. minister az e tervezet fonalán megállapítandó ügyvéd rendtartási törvényjavaslatot a törvényhozás alkotmányos tárgyalása alá még az ezidei országgyűlési ülésszak alatt bocsátani óhajtja, épen meg nem nyugtat. Tartjuk pedig mi az ügyvéd rendtartási törvényt a legsürgetósebbnek először azért,mivel miatervezet62-dik § ának 7-dik pontjával egyetértőleg, csakhogy annál tovább menve, kívánjuk, hogy ne kerülhessen a törvényhozás tárgyalása alá igazságügyi törvényjavaslat, mielőtt az az összes ügyvédi kamarák előleges rostálásán keresztül ment volna; és másodszor azért, mivel mi az uj bíróságok szervezésénél, a kinevezendő birák iránt, épen az ügyvédi kamarákat tartjuk első helyen kihallgatandóknak. S hogy miért kívánjuk, hogy minden igazságügyi törvényjavaslat az összes ügyvédi kamarák előleges rostálásán keresztül menjen: annak oka az, mert mi épen a bírákat es az ügyvédeket, mint az igazságügyi gyakorlat embereit, ismerjük el kiválólag e tekintetbeni szakférfiaknak: holott a birák — és pedig egészen helyesen — a törvény világos rendeleténél fogva, a gyakorló ügyvédek pedig székhelyökhöz és időhöz kötött hivatásuknál és foglalatosságuknál fogva s kivált a mi mostani viszonyaink között, midőn az országgyűlések évek óta csaknem folytonosak és szakadatlanok, ki vannak zárva a törvényJiozásbani részvétből; és igy az igazságügyi törvények alkotásánál a gyakorlati szakférfiak, szükségképen kiválólag irányadó véleménye más uton tudandó s hallgatandó ki; erre pedig, az ügyvédeket illetőleg, legalkalmatosabb és legbiztosabb mód a kamarák utjáni kihallgatás. Azt pedig, hogy a kinevezendő birák iránt épen az ügyvédi kamarák hallgattassanak meg első helyen, azon okból kívánjuk, mivel mi a sokak által véleményezett az iránti kihallgatását a felső bíróságoknak, és az országgyűlési képviselőknek, czélhoz vezetőnek és vezethetőnek teljességgel nem tartjuk. Lapunk mai száma mellett veszik előfizetőink Vára melyet különösen ajánlunk figyelmükbe. Szerk. A felső bíróságok ugyanis most sem ismerik s ismerhetik az alsó bírákat, miután ez utóbbiak kivonatai s előterjesztményei nem mindig azok saját termékei, s különben sem elégséges a biróban a képesség, ügyesség és szorgalom, hanem benne, még pedig főképen, a megbízhatóság is megkívántatik, s erről a felső biróságoknak épen nem lehet tudomásuk. Ha pedig majd a „közvetlenség" általában behozatik, akkor a felső biróságoknak még az alsó bírák képességét és ügyességét is még sok kai kevésbbé lesz módjukban ismerhetni, s egyébként is csak akkor lehetne a felső birák véleménye kikérésének értelme, midőn már alkalmazott bíráknak előmozdításáról van szó, más esetekben pedig teljességgel nem. Az országgyűlési képviselők pedig azért nem alkalmasak a kinevezendő birák iránti véleményezésre, mivel ők pártemberek, s mivel ők e részben, ritka esetek kivételével, nem is szakértők. Mi tehát azt gondoljuk, hogy miután az igazságügyminister, mint nem mindentudó, a birói hivatalra nemcsak vágyó, de arra egyszersmind, ugy képességre, mint megDÍzhatóságra nézve alkalmas honpolgárok valamennyijét nem ismerheti; és neki e részben a fennebbiekhez képest, sem a felső bíróságok, sem az országgyűlési képviselők nem lehetnek kellő segedelmére; s ennél fogva a birói állomások betöltésének egyáltalában csakis előrebocsátott pályázat utján kellenék annyival inkább történnie, mivel az a birói hatalom gyakorlásáról szóló 1869-dik évi IV. t. cz. 16-dik § ának első pontjával is, melyhez képest „a birót előléptetni is csak saját akaratával lehet," összhangzásban lenne: az e végetti pályázati határidő lefolyta után, a kellően minősitett s igazolt pályázók mindenikének képessége és megbízhatósága iránt, az illető ügyvédi kamarának, t. i. annak, melynek kerületében a pályázó addig élt és működött, erre különösen,és pedig arrai tekintettel, hogy abban az azon kamarai kerülethez tartozó minden egyes megyetörvényszéki helynek ügyvédi kara, az ez utóbbinak titkos szavazása utján választandó legalább két tag által képviselve legyen, alakítandó bizottsága lenne az igazságügyminister által okvetlenül kihallgatandó. Még pedig azért tartjuk mi az ily véleményezésre az illető megyetörvényszék helyének ügyvédeit a legilletékesebbeknek, mivel egyedül az ügyvédek az e tekintetbeni független szakférfiak, ök a közönségnek, ők az e tekintetbeni közvéleménynek egyedül vagy legalább főképen hivatott képviselői, — ók azok, kiknek mindennapi hivatása az „amicus personae inimicus causae" jogelvnek lelkiismeretes alkalmazása, — ók azok, kik az igazságszolgáltatás első őréül s ellenőréül törvényileg, de a dolog természeténél fogva is hivatva vannak, s a kik, ebbeli dy M i h á 1 y n a k a ,Halálbüntetésről' irt röpiratát —