Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 28. szám - Az ügyvédi munkadíjak kérdéséhez - A 252. §. alapján pervesztes fele irányában megalapitott ügyvédi munkadij bevehetése

Melléklet a Törvényszéki Csarnok 28-dik számához. A birák és bírósági hivatalnokok felelösségéröli törvény-ezikk. (Kih'rd. a képviselőházban 1871. mart. 18., a főrendiházban mart. 21.) I. Fejezet. Altalános szabályok. 1. §. A birák és bírósági hivataluokok, hivatali kötelességüknek szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból elkövetett megszegéseért felelősséggel tartoznak. Felelősséggel tartoznak a birák és birói hivatalnokok azon károkért, melyeket hivatali kötelességük megsértésével okoztak. 2. §. Birák és bírósági hivatalnokok alatt értetnek : a) az itélő birák ; b) a bíróságoknál alkalmazott ügyészek, és a koronaügyész; c) a bírósági segédszemélyzet; d) a bíróságoknál alkalmazott ügyészek és a koronaügyész segédszemélyzete; e) a bíróságok- s a bíróságoknál alkalmazott ügyészek és a koronaügyész kezelő-személyzete; f) a bíróságoknál állandóan alkalmazott szakértők Az ezen szakaszban elősorolt személyek, hivataloskodásuk ideje alatt elkövetett hivatali bűntetteikért hivatali minőségük megszűnte után is felelősek. 3. §. Hivatali büntettek tekintetében, a jelen törvény hatálya a választott bírákra is kiterjed. 4. §. Hivatali bűt.tett esetében, a felelősségre vonás közkeresi t utján, fegyelmi vétségek esetén pedig a IV-dik fejezet szabályai szerint történik. 5. §. Ő Felsége legfőbb felügyeleti joga, melynélfogva felelős igazságügyi ministere által a bíróságok pontos és szabályszerű ügykezelése fölött őrködik, e részben a tapasztalt hiányok orvoslatáról gondoskodik, az igazságügy általános érdekében, vagy egyes panaszok esetében a szükséges adatok felterjesztését elrendeli, a visszaélések megviz gálása és megtorlása iránt intézkedik, — jövőre is érintetlenül marad; azonban bármely hivatali bűntett vagy vétség megfenyitése C9ak a jelen törvényben szabályozott uton és módon eszközölhető. IL Fejezet. A hivatali büntettek. 6. §. A hivatali bűntett megbüntetése a rendes bűnvádi eljárás útjára tartozik. A büntetés mérvét a fönnálló törvények és a törvényes gyakorlat határozzák meg. A birói illetőség iránt szintén a fennálló törvények irányadók. 7. $. Az ítélet, mely által a 2. §-ban elősorolt személyzetnek valamely tagja hivatali bűntettben bűnösnek Ítéltetett, a rendes büntetésen és ennek következményein fölül, maga után vonja még azt is, hogy az elitélt egyén elveszti hivatalát, hivatalos czi mét, fizetését, nyugdiját s általában minden igényét bármi egyéb javadalom iránt, a melyet szolgálata alapján az állam irányában igénybe vehetett volna. A büntetés ezen következményei az Ítéletben kiteendők. 8. §. Ha a hivatali büntettet választott bíró követte el: a rendes büntetésen és enuek következményein fölül, választott-birói képességének elvesztése is itéletileg lesz kimondandó. 9. S. A hivatali bűntett által okozott károk a bűntettes által, vagy ha többen volnának, ezek által egyetemlegesen megtérítendők. 10. §. Hivatali büntettet képez általában, ha a bíró vagy bírósági hivatalnok hivatali kötelességét cselekvőleg vagy mulasztólag azért sérti meg. hogy ezáltal magának vagy másoknak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okoz/on. Ha pedig hivatali kötelességének teljesítését, a fent körülirt czélból, törvényes felsőbbsdgének meghagyása után is megtagadja, vagy feltünŐleg elhanyagolja: ez súlyosító körülménynek vétetik. 11. §. Hivatali büntettet képez különösen: a) hivatali titok közlése; b) a megvesztegettetés; c) a zsarolás; d) az erőszak ; e) a hamisitás ; f) a sikkasztás. 12. §. A hivatali titok közlésének bűntettét követi el azon bíró vagy bírósági hivatalnok, ki oly tényeket vagy iratokat, a melyeknek csak hivatali állásánál fogva jutott tudomására vagy birtokába, s a melyeknek titokban tartására hivatalánál fogva kötelezve volt, azon szándékból, hogy ezáltal va'akinek kárt, vagy magának, avagy másoknak illetéktelen hasznot okozzon, mással közöl, vagy az iratokat használat végett másnak átadja. 13. §. A biró vagy bírósági hivatalnok, ki hivatalába vágó valamely cselekménynek teljesítéséért vagy elmulasztásáért ajándékot vagy előnyt kiván, vagy elfogad, vagy az erre vonatkozó Ígéretet vissza nem utasítja, a megvesztegettetés bűntettét követi el, — akár legyen az elkövetett cselekmény vagy mulasztás hivatalos kötelességével ellenkező, akár nem. Az ajándék vagy előny elfogadottnak tekintetik : ha a biró vagy bírósági hivatalnok azt, a mi hozzá, vagy hozzátartozóihoz, habár akarata ellen, de megvesztegetési czélból juttatott, az átvételtől, vagy erről szerzett tudomásától számítandó három nap alatt vissza nem adja, vagy a tényt fel nem jelenti. 14. §. A biró vagy a birói hivatalnok, ki hivatali hatalmával visszaél, hogy valakit valamely cselekvésre, tűrésre, vagy mulasztásra törvényellenesen kényszerítően, a zsarolás büntettet követi el. 15. §. Az erőszak bűntettét követi el azon biró, ki valakit, kinek ártatlanságát tudja, ellenséges indulatból bünvizsgálat alá helyez; valamint az, ki valakit a büntető törvényben és a büntető gyakorlatban, illetőleg a büntető perrendtartásban meghatározott eseteken kivül, személyes szabadságától megfoszt; úgyszintén, ki a törvényesen elrendelt letartóztatást vagy fogságot a törvény által meghatározott időn tul meghosszabbítja, vagy ki a letartóztatottat a felmentő ítéletnek vagy a vizsgálati fogság megszüntetését rendelő végzésnek jogerőre emelkedése után huszonnégy óra alatt szabadon, illetőleg szabad lábra nem bocsátja. 16. §. Az erőszak bűntettét követi el továbbá az a biró vagy bírósági hivatalnok, ki hivatalának tekintélyét felhasználja arra, hogy valamely tanura vagy szakértőre nyilatkozatának vagy véleményének érdemét illetőleg törvényellenes befolyást gyakoroljon ; vagy a ki ezen czél elérésére a fél, vádlottl a tanú, vagy szakértő irányában fenyegetést vagy kényszerítő eszközt használ. 17. §. Hamisítást követ el azon biró vagy bírósági hivatalnok, ki a jegyzőkönyvet vagy egyébb okiratot, melynek vezetésére, illetőleg szerkesztésére hivatalánál fogva kötelezve vagy jogosítva van, szándékosan nem hiven vezeti vagy szerkeszti; vagy ki e hűtlen vezetést vagy szerkesztést oly okiratra vonatkozólag követi el, mely valamely jog bebizonyítására lényeges, s azon szándékká1, hogy bűntett által valaki részére illetéktelen haszon vagy jogellenes kár háruljon. Az ezen szakaszban megjelölt okiratok szándékos megrontása vagy megmásitása hasonló bűntettnek tekintetik. 18. §. A fentebbi szakasz alkalmazandó a hiteles forditóra is, ha ez az abban körülirt büntettet vagy Írásba foglalt hivatalos forditmány, vagy a bíróság előtt élő szóval előterjesztett fordítás által követte el. 19. §• A biró vagy birósági hivatalnok, ki a hivatalos minőségben átvett pénzt, értékpapírt vagy egyéb értékkel biró tárgyat egészen vagy részben eltulajdonítja, vagy elidegeniti; úgyszintén a ki a fennebbi 17. § ban érintett, vagy a bíróság őrizete alatt lévő valamely okiratot szándékosan elrejt, elidegenít vagy megsemmisít : a sikkasztás bűntettét követi el. Mindazon károkért, melyek az 1869-ik évi 4. t. cz. értelmében kinevezett birák és bírósági hivatalnokok hivatalos minőség-