Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 28. szám - Az ügyvédi munkadíjak kérdéséhez - A 252. §. alapján pervesztes fele irányában megalapitott ügyvédi munkadij bevehetése
11 I alatt, de fizetési határidő kitűzése nélkül elmarasztalta, a hivatkozott perr. szabályokat lényegükben megsértette." (1871. martius 7. — 2042. sz.) Semmiségi esetet nem idéz elő a bíróság, ha akadályoztatása folytán a kitűzött határidőt meg nem tarlhaloán, annak helyébe egy ujabb határidőt tűzött ki. Tóth Dezsőnek Adler Márkus elleni sommás ügyében az eljáró Biharmegyei szbiróság által felperesnek a főhit letétele Ítéltetett oda, arrai határidő okt. 4-kére tüzetett ki. Minthogy azonban a szbiró e napon sürgős hivatalbeli teendők miatt székhelyéről távozui kényszerült s igy jelen nem lehetett, a hit letételére ujabb határidőt | tűzött ki, s erről a helyben lakó felperest értesítette is, mig alperesnek távoli lakása miatt azt tudtul nem ad- I hattá. Ez tehát a határnapon megjelent, s a szbiróság távollétében, egy alkalmilag a községben bűnvádi ügyben működő esküdtel jkönyvet vétetett fel. Alperes az elhalasztást rendelő végzést 1870. okt. 19-én vevé, az ellen okt. 26-kán sem. panaszt adott be; mert felperes szerinte keresetétől egyszerűen elmozdítandó, s részére igazolás nélkül uj határidő kitűzhető nem lett volna. A Semmitószék azt elvetette, „mert a szbiróság hivatalos jelentése szerint az 1870. okt. 4-re kitűzött határidő a bíróság akadályoztatása miatt meg nem tartatván s ennek elhalasztásáról a biróság székhelyén lakó felperes eleve értesitetvén, alperes értesítése pedig távolabbi lakhelye tekintetéből maradván el; — azon eset, hogy az ujabbi tárgyalási illetőleg eskületételi határidő felperes mulasztása folytán rendeltetett volna el, fenn nem forog, — az okt. 4-kén egyedül az esküdt által egészen szabálytalanul felvett jkönyv pedig különben is figyelembe nem vehető, a mennyiben ez alkalommal a bíróság szabályszerűen alakítva sem volt; „az eljáró bíróság tehát az által, hogy a kitűzve volt, de saját akadályoztatása folytán meg nem tartott határidő helyébe ujabbat tűzött ki, semmiséget el nem követett." (1871. mart. 9. — 2049. sz.) A pertárnokok saját hatáskörükben telt intézkedéseik s eljárásuk ellen a Semmilöszékhez semmiségi panasz nem intézhető. Wellman Samu Szatmáry János ellen Szerdahelyszék tszékéhez 130 frt. váltókövetelés iránt keresetet adott be, melyre határidő tűzetvén ki, arra a felek képviselői megjelennek. Ekkor azonban egyezkedési kisérletek s vitatkozások miatt a jkönyv a válasz beírása végett a délelőtti hivatalos órákban át nem adathatott, ugy hogy felperesi ügyvéd válaszát az nap be nem végezhette, másnap 13-kán pedig délután a pertárban senkit sem találván azt át nem adhatta; 14-kén pedig midőn azt teljesíteni akarta, a pertárnok kijelenté, mikép a jkönyvet már bezárta, tehát a választ többé el nem fogadhatja. Felperes ez ellen a tszékhez kérvényt adott be, mire a perfárnok nyilatkozata bekéretett, de minden további eredmény nélkül. — Egyszersmind a pertárnok eljárása ellen semm. panaszt adott be, mert válaszát a 3 napi határidő tartama alatt adván be, az elfogadandó lett volna. A Se ni m i tős z é k a panaszt visszautasította; mert a pertárnoknak mint a tszék alárendelt, s annak utasításaihoz kötött kezelő hivatalnokának saját hatáskörében teljesített eljárása s intézkedése ellen, az orvoslás első vonalban az eljáró tszéknél keresendő, — következőleg a pertárnok eljárása ellen ezen Semmitőszékhez helytelenül intézett panasz figyelembe nem vétethetett. És erről a tszék azzal értesíttetett, hogy a hozzá beadott panasz még elintézést nem nyervén, a felett végzési hozzon s azt a felekkel közölje." (1871. martius 14. — 2780. sz.) A megidézésröl szóló vétbhonyitvány a percsomóban nem létezvén, állítólag eltévedvén, annak helyet az utólag kiállilott, de a fél állal alá nem irt községi bizonyítvány nem pótolhatja. | A fél törvényszerűen megidézettnek nem tekinthető. Engel Mór Backer Jánost Tolna-megye dunaföldvári szolgabirósága előtt 35 for. iránt sommás uton beperelte. Tárgyalásra 1870. nov. 16-ka lett kitűzve, de azon alperes meg nem jelenvén nov. 16 kán 765. sz a. kelt Ítélettel meg nem jelenese folytán a keresetben elmarasztaltatott. Ez ellen alperes semm. panaszt adott be, azon okból, mivel nem lett megidézve. A periratok közt a megidézésröl szóló vétbizonyitvány nem volt található, s miután állítólag eltévedt, alperes lakhelyéről községi bizonyítvány állíttatott, melyben állíttatik hogy alperes a törvényes időben meg lett idézve. A Semmitószék a panasznak helyt adván, a 7G5. sz. Ítéletet az egész perbeli eljárással megsemmisítette, a bíróságot alperes ujabb szabályszerű megideztetésére utasította; „mert a perrend 263. §. szerint a kézbesítésnek vétbizonyitvány mellett kell történni, melyet az átvevő s kézbesítő sajátkezüleg aláírni tartoznak s mely bizonyítvány a bíróságnak bemutatandó: tekintve már, hogy jelen kereset kézbesítéséről, illetőleg alperes inegidéztetéséről szóló vétbizonyitvány a periratokhoz csatolva nincsen, s az állítólag eltévedvén, ilyen nem is létezik; ennek hiányát pedig az utólag kiállított (községi) bizonyítvány az okból nem pótolhatja, mert alperes azt sajátkezüleg alá nem irta, és azt hogy megidéztetett volna határozottan tagadja — alperes ezek szerint törvényszerüleg megidézettnek nem tekinthető." (1871. február 10-kén 1075. sz. a.) Ügyvédrendlartási kormányjavaslat. (Folyt.) 73. §. Ha az ügyvéd hivatásának kötelességeit azon bűnös czélzatból szegi meg, hogy ez által magának vagy másnak illetéktelen hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalan kárt okozzon: büntettet követ el, és az illetékes büntető bíróság által a törvényes büntetésen felül az Ítéletben az ügyvédségtőli elmozdítás is kimondandó. A büntető bíróság ezen elmozdítást az ítéletben akkor is köteles kimondani: ha az ügy véd haszonvágyból, vagy becstelenitö czélzatból elkövetett egyébb bűntettben bűnösnek ítéltetik. 74. §. Ha az ügyvéd a jelen törvény 18., 20., 23. §§ aiban felsorolt kötelességszegések valamelyikében vétkessé válik: az eljárásra azon kir. törvényszék illetékes, melynek kerületében a panaszlott ügyvéd lakik. 28*