Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 26. szám - Az ügyvédi rendtartás javaslatához

104 róságnak alá nem vethetik, a csak végiratban tett illetőségi kifogás elkésettnek nem lehet tekinthető. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, különösen azért, mivel az 1868. 53. t. cz. 8. §. éneimében ő mint protestáns a szentszék hatósága alá nem tartozik; sa tszék az 1868. 48. t. czikket betüszerint vévén, felfogása annak szellemével ellentétben áll. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a C) alatti Ítélettel befejezett az akkoron katholikus vallású mindkét peres feleknek ágy asztaltóli elválásra iráuyzott per arra; hogy az időközben az evangélikus vallásra áttért felperes által a házassági kötelék végfelbontására inditott jelen perben az 1868. 48. t. cz. szabványai mellőztessenek, elégséges indokul nem szolgálhatván ; „miután a vegyes házassági válóperek a mennyiben a házassági kötelék érvényességét, és az ideiglenes elválást, vagy a végképi felbontást tárgyazzák, az 1868. 48. t. cz. 1. §. szerint az nlperes illetékes bíróságánál inditandók; jelen a házassági kötelék végképi felbontására irányzott perbeni alperes pedig katholikus vallású; tehát alperesnő irányában jelen perbeni illetékes bíróságnak a perr. 22. §. értelmében az egyházi törvényszék tartandó; „miután továbbá házassági ügyekben a perr. 53. §. szerint eltérésnek a rendes birói illetőségtől nincs helye, az eljáró városi tszékr.ek illetősége ellen alperes részéről habár csak az eüeniratban tett kifogás* elkésettnek nem tekintethetvén — a bíróság által a perr. 8. §. értelmében is figyelembe veendő volt. (1870. sept. 29. — 7749. sz.) A bérlemények a bérleti szerződés értelmében a bérlő leendő használatába átadása iránti keresetek a perr. 93. $. fj pontja alá sorolhatók és sommás eljárásra tartoznak, tekintet nélkül a bérleli összegre. Lichtinger Fülöp s társai felperesek Trenker Jósefa alperes ellen Esztergommegye központi szolgabirósága előtt bérleti szerződés betöltése iránt 1870. jul. 28-án 83. sz- alatt sommás pert indítottak, előadváu keresetükben mikép alperes a felmutatott szerződés szerint tartozott volna részükre bizonyos felfogadott lakást kiüritteni s azt használatukba sept. 29-kén átbocsáttani — mit azonban alperes megtagadott. Tárgyaláskor alperes a birói illetőség ellen tett kifogást vitatva, mikép lakása Esztergom városában levén, reá nézve a perr. 30. §-ként csak a városi bíróság lehet illetékes; továbbá azért is illetéktelen a sz bíróság, mert a szerződés betöltési perek rendes s nem sommás perutra tartoznak. A 93. §. e) és í) pontjai itt nem alkalmazhatók, mivel felperesek a kérdéses bérleti tárgyat sohsem birtokolták. Felperesek azt válaszolák, hogy nem Esztergom városában, hanem Sz.-Tamáson létező szállást fogadván ki, a 35. §-ként ezen betöltési per a szbiróság előtt is inditható, mivel a szerződés a dolog természete szerint annak területén teljesítendő. És mivel a kérdéses szerződés, bérleti szerződést képez, a 93. §. e), f) p. szerint ez ügy sommás perutra tartozik. A szolgabiróság 1870. aug. 11-kén 914. sz. a. végzéssel felpereseket rendes perutra utasította; mert indokolása szerint itt a perr. 93. §. f) pontja nem alkalmazható, miután felperesek a bérleti tárgyat tettleg nem birtokolják. Ez ellen azok sem. panasszal éltek. A Semmitőszék annak helyt adván a neheztelt végzést a 297. §. 5. p. alapján megsemmisítette; „mert a bérlet tárgya kétségbe nem vontán a megkeresett szolgabiróság hatósági területén létezvén a perr. 35. §. szerint jelen per ugyan ezen bíróság előtt is volt megindítható; és „mert a lakbérleti viszonyból eredő pérek a dolog természeténél fogva gyors elintézést szükségelvén, — a perrend. 93. §. f) pontjának oly megszorító értelmet tulajdonítani nem lehet, mint ezt az első biró tette." (1870. sept. 10.—9278. sz ) Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. (Folyt.) 69. §. A választmány köteles arra ügyelni, hogy minden bíróság székhelyén legalább egy ügyvéd lakjék, és e tekintetben feljog09Íttatik, hogy a kezdő ügyvédnek bizonyos lakhelyet kitűzzön, és a felvételt ezen határozatának teljesítésétől feltételezze. Ha az ügyvédi eskü letételétől számítva három év lefolyt: az ügyvéd lakhelyét szabadon választhatja, és az ügyvédi kamara a felvételt ezen feltételhez nem kötheti. 70. §. A szegény perlekedők számára szegénységi ügyvédet a szegénységi bizonyítvány alapján a választmány rendel, és e tekintetben az illetékes bíróság székhelyén létező ügyvédek közt sorrendet tart. A választmány határoz a felett is : ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása, valamint ha akijelölt ügyvéd a 45. §. értelmében magát felmentetni kéri. Ha a kirendelt ügyvéd a reája bizott képviseletet átvállalni vonakodik, vagy hanyagul viszi: a választmány azt fegyelmileg fenyítheti, és annak saját költségére más ügyvédet bizhat meg a képviselettel. 71. §. Az ügyvédi kamara minden év elején a lefolyt év ügykezeléséről átalános jelentést terjeszt fel az igazságügy rainisterhez, és ebben különösen a fegyelmi tanács eljárásának főmozzanatait, ugy az ügyvédség s egyátaljában a törvénykezés terén tett tapasztalatait kiemeli. VII. Fejezet. Az ügyvédek felelőss égérő l. 72. §. Az ügyvédi kamarák és ügyvédek feletti fólügyelet az igazságügyministert illeti, ki e részben a tapasztalt hiányok orvoslásáról gondoskodik. Az igazságügy átalános érdekében, vagy egyes panaszok esetében, a jelen s következő fejezetben foglalt szabályok sz rint az ügyvédi kamara vagy a kir. törvényszék utján a visszaélések megvizsgálása és megtorlása iránt intézkedik ; azonban bármely hivatali bűntett vagy vétség megfenyitésa csak a jelen törvényben szabályozott uton és módon eszközölhető. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-uteza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1871. Nyomatott Kocsi Sándor síját nyomdájában, hal-piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.