Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 40. szám - Indokok [1. r.] - Min. törvényjavaslat a birósági végrehajtókról [4. r.]

160 hagyó birtokában annak halálakor nem volt, sem az örökhagyót nem illették, azok panaszlónó tulajdonát képezvén, azon női hozománynak a néhai Török J. hagyatekáhozi leltározás* el nem rendeltethetett."(1870. apr. 7. 2865. sz.) A férj nejét házalói elüzv n, az ez állal tartása iráni férje ellen indított per házassági viszonyból eredetinek t hintendő s mint ilyen a perr. 36. §. által kijelölt tszék illetőségéhez tartozik. Ettől eltérésnek helye nem levén a megkeresett egyesbiró a felek kifogása nélkül is illetőségét leszállíthatja, illetéktelenségét hivatalból kimondhatja. *J Vrbiczky Ka'aün Selmecz város egyesbirósága elótt beperelte férjét V. Dánielt, 63. ff. -! 3. kr. tartásdíj iránt, mert férje őt házától elűzvén, tartásáról nem akar gondoskodni, mii igazolhat a felmutatott papi bizonyítvány — miért őt a fent kitett tartási összeg kifizetésére kéri szoríttatni. Tárgyalás rendeltetvén, a felek nem tettek abirói illetőség ellen kifogást; az egyes bíróság azonban a birói illetőségetés keresetet — mint rendes perutra, tszék elébe tartozót, hivatalból leszállította a perrend 36. s 53. §§. alapján 1870. febr. 8-kán 295. sz a. kelt végzésével. Ez ellen felperes semm. panaszt adott be, mert jelen ügynél nem házassági elválás, nem is vagyonelkülonités kérelmeztetik, hanem csak előleges intézkedés aziránt hogy az elűzött nő tartásban részehessék, mivel a férj nője iránt mindig tartozik, ily dolog pedig természeténél fogva rögtöni intézkedést szük>égel, miért azt a hosszadalmas rendes perutra nem lehet utasítani. A Semmitőszék: a sem. panaszt elvetette; „mert: felperes keresete házassági elválásból keletkezik; ily viszonyból származott per pedig tekintve a perrend 36, §-sát azon törvényszék illetőségéhez tartozik, melynek területén a házasfeleknek állandó utolsó együtt lakásuk volt, s e rendes birói illetőségtől a perrend 53. §. c.) pontja szerint eltérésnek helye nincsen (1870. apr. 2. 1956. sz,) Min. törvényjavaslat a bírósági végrehajtókról. (Vége). 22. §. A bírósági végrehajtókat hivtalos eljárásaikért a következő dijak illetik : a) eljárási díj ; b) napidíj ; c) utazási költség. 23. §. Az előbbi §. b) és c) pontjaiban foglalt dijak azon fél által előlegezendők, ki a végrehajtó hivatalos eljárását kérelmezte vagy a kinek érdekében azt a bíróság hivatalból elrendelte. 24. §. A végrehajtó tartozik az előlegről számolni s a netaláni fölösleget visszaadni. 25. §. A végrehajtó eljárási dijai a következők : a) a keresetre hozott első végzés kézbesítéséért 30 kr; b) minden egyéb végzés kézbesítéséért 20 kr; c) végrehajtási foglalásért, összeirás és árverésért, valamint leltározásért, ha az eljárás egy napnál több időt nem vesz igénybe, s ha a lefoglalt vagy összeirt vagyon becsértéke a 300 forintot meg nem haladja, 1. frt; 300 frttol - 1000 frtig 2 frt; 1000 frtnál töbre beosült vagyonnál 3 frt; minden további félnapért a meghatározott dijnak fele illeti a vég*) Lá-d lapunk 36. számában közlött, első döntvényt, melyhez a jelenlegi kiegisziiésül szolgálhat. rehajtót, de e tekintetben a félnapnál rövidebb idő is félnapnak számíttatik. 2G. §. A biróság székhelyén kivül teljesített hivatalos eljárásoknál a végrehajtót a fennebbi szakaszban meghatározott dijakon fölül 2 frt capdij illeti. 27. §. A postai hajtópénz és utazási költségek mennyiségére nézve, a birói ügyviteli szabályok 164. 166. és 167. §§-ai szolgálnak zsinórmértékül. 28. §. Ha a bírósági végrehajtó több hivatalos cselekményt ugyanazon egy helyen és időben teljesit, napdija és utazási költsége a birói ügyviteli szabályok 168. §-a értelmében számittatnak fel. 29. 8. A ki a bírósági végrehajtót hivatalos eljárásában szóval vagy tettlegesen bántalmazza: ha e cselekmény rendes bűnvádi eljárás alá tartozó büntettet nem képez, kihágást követ el, és 3 hónapra terjedhető fogsággal vagy 500 frtig terjedhető birsággal büntettethetik. 30. §. A jelen törvény az ehö folyamodási biróságok szervezetével egyidejűleg lép hatályba, s végrehajtásával az igazságügyiminister bizatik meg. Indokok. A biróságok ujabb rendezése elkerülhetlen szükséggé tette azt, hogy egyidejűleg a végrehajtás közegei iránt is intézkedés történjék: és a minisztérium „az első folyamodási bíróságokról" is, és „a királyi ügyészekről'- szóló törvényjavaslatokban megalkotott szervezet szükséges kiegészítésének tekintette a birói végrehajtók intézményének olyatén meghonosítását, a mint az a jelen törvényjavaslatban megállapítva van. A végrehajtók hatáskörét azonban a jelen törvényjavaslat j csakis a polgári törvénykezés körüli teendőkre terjeszthette ki, miután a bűnvádi törvénykezés terén a végrehajtás más erősebb közegeket követel meg. Mindamellett ezen intézménynek fejlődési képessége, valamint egyéb országok tapasztalatai is kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a végrehajtók az igazságszolgáltatás egyéb ágaiban is sikeresen fognak közreműködhetni és különösen, hogy hatáskörük a bűnvádi eljárásra is bizton kiterjesztethetik, mihelyt egy rendszeres bűnvádi perrendtartás által a reájuk bizható cselekmények és eljárásoknak módja az egész rendszerrel öszhangzásban meghatároztatnak. A törvényjavaslat megalkotásánál nem kerülte ki a ministerium figyelmét azon körülmény, hogy a birói végrehajtok intézménye még a polgári törvénykezés terén is csak a szóbeliség és nyilvánosság behozatala után érvényesítheti magát teljes értekében és nélkülözhetlenségében: minél fogva ezen intézménynek felállítása jelenlegi perrendtartásunk mellett talán időelőttinek látszhatnék. De a legnyomasabb érvek szólnak a mellett, hogy ezen intézmény jelen törvénykezésünk mellett is igazság-szolgáltatásunknak egyik leghasznosabb factora leend. Az első folyamodási biróságok ujjá szervezése folytán ugyanis az 1868. LIV. tcz. 352. §-ban felsorolt végrehajtó közegek kiesvén a biróságok szervezetéből, azoknak más orgánumok által való pótlásáról okvetlenül gondoskodni kell. Ha ezen uj orgánumokat az uj birósági szervezetnél is ugy, mint eddig, a biróságok kebelében akarnók feltalálni, —• akkor a végrehajtást vagy az egyes birákra, vagy a törvényszékek birói tagjaira, vagy a birósági segédszemélyzet bizonyos tagjaira vagy osztályára kellene bíznunk. Pedig mind a három mód ellen a legfontosabb okok harczolnak. (Folyt, köv.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —- E negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői lőfizetési ár: helyben és vidékre egész évre b" frt, fél évre 4 ft szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pestm. 1869. Kyomntott Kocti S á n d o r saját nyomdáj nlan !'a!-pi«ci is ul-dunnsor saritiín 9. t%. a.