Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 17. szám - Feleletül Barna Ferencz úr válaszára [2. r.]

SS ellen Daovjanovics János felebbezést adott be, melyet a tszék 1869 dec 24-kén 9043 sz. a. kelt végzésével a perrend 285 §. alapján visszutasitotta. Ezen utóbbi végzés ellen D. János semmiség! panaszt adott be; mert a polgári törvényszék illetéktelenül hozta a felebbezését visszautasító végzését, a felebbezés nem hozzá, hanem a gyámi tszékhez adatván be; továbbá mert az ügy, melyben felebbezést adott be, örökösödési eljárásból származván, perenkivüli eljárási ügyet képez, melyben nincs megtiltva a felebbvitel. Ez tehát megengedő annál inkább, mert a bíróság eltért a perrendtöl, midón a helyett, hogy folyamodókat felhívási perre utasította volna, parancsoló végzést hozott. A semmitöszék a sem. panasznak helyt adott, a tszék 9043 sz. végzését megsemmisítette (perr. 297 §. 1. pont, alapján,) s a beadott felebbezés folytán az iratokat másodbirósághoz felterjesztetni rendelte. „Mert gondnoksági ügyekben az 1868 : 54 t. cz. az eljárást nem — hanem egyedül a birói hatáskört szabályozván, e törvénynek 294 §-sa — ily ügyekben nem alkalmazható; s igy ezen ügyekben mindazon perorvoslatoknak, melyek a törvény alkotásakor] hatályban volt eljárási szabályok szerint helyt foglalhattak, helye van, — azon egyedüli különbséggel mindazonáltal, ' hogy ily ügyekben a felfolyamodás vagy felebbezés többé nem az igaz. minisztériumhoz, hanem az átmeneti intézk. VI cz. 7 pontjának útmutatása szerint az illetékes másod bírósághoz történik; (1870 febr. 17 —865 sz. a.) Annak birtokbóli kimozdiltatása, ki a hagyaték bizonyos részére igényt támaszt az örökösök ellenében, tehát ki annak már birtokában is van, birói megintés vagy karhatalom által nem engedhető meg. Az a birtokon kioül álló örökösök által csak rendes peruion eszközölhető. Szűcs Mihály né hagyatéka ügyében Unger Mihály, ki a hagyatéki ház iránt igényt támasztott s a ki azon háznak birtokában is volt, Temesmegye árvatszéke által igénylő 1869 mart. 23 rendes perútra utasíttatott, s később az örökösök abbeli folyamodása, hogy Unger folyvást a ház birtokában levén, ők aDnak birtokába juttattassanak, meghagyta az illető szolgabii óságnak, hogy az örökösöknek leendő átadatásf eszközölje. Az illető szbiró ezen meghagyás folytán a helyszinére kimenvén, Unger M. honn nem létében nejének meghagyta hogy 8 nap alatt a házból kitakarodjanak s azt az illető földekkel együtt az örökösöknek átadják, külön- r ben 8 nap lefolytával karhatalommal fognak kidobatni. Unger M. semmiségi panasza folytán A Semmitöszék a sem. panasznak helyt adván, a szbiró eljárását s annak alapjául szolgált tszéki 1869 okt. 9-iki végzést megsemmisítette; „mert oly esetben, midőn hagyatéki vagyonhoz igény támasztatók s az igénylő annak birtokábanvan, — kimoz- ] ditása nem birói megintés vagy karhatalommal, hanem a psrr. 587 §. szerint a birtokon kivül állók által indítandó per utjáu eszközlendő; „a jelen esetben tehát, tekintve, hogy a hagyaték egyrésze egy harmadik által támasztott igény folytán vitássá válts igy az árvaszéki végzés az 581 §-ra helytelenül fektettetett; a tszéki végzés stb. megsemmisítendő. (1870 febr. 12. — 908 sz. a.) A gyártársulat alapszabályaiban a választmány elnöke hatalmazlatván fel a társulatnak törvényhatóságok előtti képviselésére, azon társulat műszaki igazgatója a társulat nevében törvéngesen meg nem idézhető Nusz Antal s fia pesti gépészek Fekete Bernát mint az első magyar gyúszergyár részvény-társulat műszaki igazgatója ellen Pestváros egyik egyes bírósága előtt 1869 június 6-kán soramás pert indított, melyben a bíróság alperes meg nem jelenése folytán 1869 jun. 15kén 247. sz. a kelt ítélettel alperest elmarasztalta. Ez ellen alperes részéről semm. panasz adatott be; mert a nevezett társulat képviseletére nem jogosított személy által lett megidézve, minthogy az alapszabályok 24 §. szerint Fekete B. a társaságot biróság előtt nem képviselheti törvényesen; azok szerint a társulatot csak elnöke képviselheti, tehát csakis az által lehetett volna törvényesen megidézni. ASemmitőszék határozata ez: ,,A neheztelt itólet az egész eljárással együtt, tekintve, hogy a felmutatott alapszabályok 24 § a szerint alperes társaságottörvényhatóságok előtt képviselni kizárólag csak a választmány elnöke s akadályozásánál helyettese van jogosítva; felperes pedig keresetében maga is beismeri, hogy Fekete B. a társulatnak csak műszaki igazgatója, a perr. 297 §. 15 —16 tételei alapján s tekintettel a 84 s 126 §§. rendeletére — megsemmisíttetik". — 1870 febr. 18. — 1447 sz. a. Csődök: Munk Jeromos kassai kereskedőé, kassá város tszéke áltál, bej. april 6 — 9, perü. Reloi Róbert; Blőde Meyer s Blőde Mark pesti keresk. e. bej. martius 29—31 Pest város tszókénél, perü. Lovrich Gusztáv; — D e u t s c h József egri lakos rőfös keresk. e. E<^er város tszékénél, bejei. apr. 4 — 6 perü. Polonkay Endre; — Ifj. Weiss S. kassai bejegyzett ruha keresk. e. Kassa város tszékénél bej. apr. 20—22 perü. Krustyák József; — Kardos József pesti fűszer keresk. e. Pest várostszéke által, bejei. mart. 9 — 11 perü. Janik Ferencz. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonof SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2 ik em. balra Pesten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. ti