Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 17. szám - Feleletül Barna Ferencz úr válaszára [2. r.]

állandósítása s uj tanács alakítása indokolatlan, hogy az e részben tett kiadások az állam ellen elkövetett bűn bélyegét hordoznák magukon. Hogy azonban B. F. urnák számítása mily téves, még jobban igazolják a következők. B. F. ur fentebb általam is követett számadásának egyik kiindulási sarkpontját azon feltevés képezi, hogy a legfőbb Ítélőszék egyes tanácsai hetenkint csak 3 napig üléseznek, s az ekként 3 napon át ülésező 5 tanácsból, 3 kizárólag polgári ügyekkel foglalkozik. De itt feledni látszik, hogy a legfőbb ítélőszék 4 szakosztályra lévén felosztva, ezen szakosztályok közül egy úrbéri, s egy büntető tanácsnak folyton össze kell ülnie, hogy a beérkezett úrbéri s bűnügyeket elintézhesse. A váltó, bányaügyek elintézésére a váltó, s .bányaügyi szakosztály van hivatva, s minthogy a váltóügyek gyors elintézést igényelnek, ezen osztálynak minden héten két napon át kell üléseznie, hacsak nem akar ismét hátralékokba esni, s minthogy ezen váltószakosztályban az ülés tarthatására megkívántató többi tagot a polgári szakosztály állandó két tanácsából kell venni, beláthatja mindenki, hogy a legfőbb itélőszéknél rendszerint csak két polgári tanács, és kivételesen, ha a váltóügyi szakosztály teendőit bevégezte, az ottani előadóknak, mint szavazóknak igénybe vétele mellett működhet egy harmadik polgári tanács. Tübb polgári tanács alakítását a rendszeresített szám, még ha minden állomás betöltve lenne is, meg nem engedi. Ha tehát két polgári tanács csak 3 nap ülésez, — a harmadik pedig, mert két napig váltóügyekkel van elfoglalva, — csak a harmadik napot szánhatja polgári ügyeknek; ha tekintetbe vétetik, hogy a működésre felvett 44 hét alatt egy bírónak sem szabad hosszabb ideig betegeskedni, vagy bár mi okból akadályozott lenni, mert külö*hben ha csak egy vagy két biró van az ülésekbeni megjelenésben akadályozott, már is a rendelkezés alatti tagok csekély számánál fogva egyik vagy másik tanácsnak szünetelni kell, — önként következik, hogy a három tanácsnak folytonos akadálytalan működése sem vehető e részbeni számítás alapjául s igy még az általam 4752-re tett szám is tetemesen kevesebbre apad. B. F. urnák erre alapított feltevése tehát szintén téves. Halomra dönti B. F. urnák okoskodását a legfőbb itélőszéknél előforduló ügyek minőségéből vont következtetése is. Ugyanis B. F. ur egész bátran azt állítja, hogy a legfőbb ítélőszék által eldöntendő, s évenkint 8280-ra tett ügydaraboknál alig 6°/0 tesz azok száma, melyeknek előadása egy egész ülést kívánna; ez tehát egy éven át 500 darabot tenne. Ha tehát maga B. F. ur azt állítja, és ezt egész biztonsággal mondja, hogy az említett 500 darab előadása egy-egy egész ülést vesz igénybe; kérdem, mikor lesz lehetséges ezen ügyeket előadni, ha csak három polgári tanács, még pedig az ő számítása szerint, 3 napon át működik, mert akkor ezen 3 tanács mindegyike a 44 héten át 132 ülést, a három tanács pedig 396 ülést tarthatna, s ezen egy évet igénylő idő alatt sem képes azon 500-ra menő ügyet elintézni.Mikor fogna elintéztetni a többi 7700-ra merő ügy, melyeknek 6% ismét oly ügyekből áll, melyek előadása legkevesebb fél ülést vesz igénybe, — ennek megfejtésével B. F. ur ezúttal adós maradt, Ily körülmények között s ily adatok mellett, lehetetlen nem ismételnem azon meglepetésem kifejezését, és azon kellemetlen benyomást, melyet B. F. úr fejtegetései reám tettek, mert ha czikkének közzététele előtt csak egy kissé utána jár a dolog mibenlétének, könnyen meggyőződhetett volna arról, hogy kútforrásai nem egészen alapos adatok s akkor bizonyára azok nézetéhez csatlakozik, kik tudva azt, hogy a legfőbb itélőszéknél eddig beérkezett ügyek 66—70% érdemléges elintézést igényel s kik a hazai igazságszolgáltatás ügyét szivükön hordva a fenforgó bajon csak úgy vélnek segíthetni, ha mindenekelőtt a hátralékok feldolgozása külön más erőkre bizatik, míg az évi bevétel feldolgozása tekintetéből és annak előadhatása végett még egy harmadik,— vagy, ha a váltószakosztályt ennek venné, egy negyedik — polgári tanács felállítását, s ahhoz szükségelt bírók kinevezését óhajtják. Az általam most felsorolt számok és adatok, melyeknek hitelességéről bárki s bármikor meggyőződhetik, feleslegessé teszik a további fejtegésf, mert azokból félremagyarázhatlanul kitűnik, hogy B. F. urnák kiindulási alapja, s arra fektetett következtetései csak egyszerű puszta feltevések, melyeknek az alappal együtt dőlniek kell; hiszen hol számok szólanak, ott a hangzatos szavaknak ell kell némulni. A mi B. F. urnák az előadási modorra vonatkozó hosszas íejtegését illeti, ennek megczáfolására nem érzem magamat hivatva ; hanem csak arra kérem B. urat, hogy ne csak a semmitőszék üléstermébe sziveskedjék betekinteni, mint ezt legközelebb tevé, hanem látogassa meg néha a legfőbb ítélőszék polgári tanácsait is, hol megfog győződni arról, váljon igazán tartatnak-e ott oly hosszadalmas felolvasások,mint azt vele kútforrásai elhitették. Sziveskedjék B.F. ur a legfőbb ítélőszék beadvány könyveit is megtekinteni, hol tapasztalni fogja, hogy a legfőbb itélőszéknél a kisebb sommás szóbeli, adóssági, világos örökösödési, s telekkönyvi ügyek mellett igen nagy számai, fordulnak elő a zálogváltó, számadási, végrendelet és szerződésérvénytelenitési perek , — melyeknek előadásánál és megbirálásánál nem lehet az egyes szavazó bíróra ráerőszakolni azt, — hogy a per megbirálásáuál egyes egyedül az előadó előterjesztésében feltétlenül nyugodjék meg Nézetem szerint talán érdemül róható fel a lelkiismeretes birónak, ha az ügybe mélyebben betekintendő, a per alapját képező okmány szövegét, a tanuk vallomását, a szakértők véleményét is kívánja ismerni, — ezeknek, valamint a megtámadott ítéleteknek felolvasása igen ritkán teljesíthető 15 perez alatt, melynek tartama alatt B. F. úr szerint még a tényvázlat és a felebbezési okok bármi rövidleges előterjesztésének, és az itélet feletti tanácskozásnak is meg kellene történni. Azt állítja B. F. ur, hogy az első biró egyedül a perbeszédeket és bizonyítékokat vizsgálja, azokból állítja össze az ítéletnek alapul szolgáló tényeket, míg ellenben a másodfolyamodásu biró már azt vizsgája; váljon az első biró helyesen fogta-e fel a tényeket, az az fogadott-e el be nem bizonyított tényeket bebizonyítottak gyanánt, és nem mellőzött-e bizonyított tényeket; ha a tényeket helyesen fogta fel, váljon azokra a törvényt helyesen alkalmazta e ? míg végre a harmadbiróság előtt már két bíróság Ítélete fekszik, s azon Ítéleteknek helyessége vizsgáltatik. B, F. urnák ezen tétele igen szép, s a theoriát véve [ correct, helyes; de ismét téves az ebtyől vont követkéz-