Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 13. szám - Válasz Vajkay Károly urnak [1. r.]

51 illetőleg képviselője, a kir. jogügyek igazgatója ellen. Minthogy a perrend 93 §. h. pontja szerint a 1840 t. cz. áltul érintett mezei kártételek, mezei rendőri esetek a a menyiben polgárjogi eljárás tárgyai, sommás úton elintezendők. Alperes a birói illetőség ellen emelt kifogást azt vitatva, hogy a vasúti mozdonyok által ilykép okozott kár esetei nem tartoznak a mezei rendőri esetek közé; hogy ily keresetek nem a rendőri sommás, hanem csak a rendes per úton érvényesihetök. Mert a 1840: IX t. oz. a kártérítési esetek között a vasúti mozdonyok által okozott mezei kártételeket meg nem emliti, nem-is említhette, mert akkor hazánkban vasutak még nem is léteztek. Külünösen a learatott, vagy lábon álló gabonában tűz által okozott kárt illetőleg, az 1840: IX. t. cz. 12 §-sa azt feltételezi, hogy az gondatlanságból, vagy szántszándékos felgyujtás által okoztassék a tarlón vagy gabonában, minek egy'ik este sem forog fenn jelenleg. A vasúti igazgatóságok ugyan a mozdonyok kéményeit szikrafogókkal ellátni, s igy a szikrahullás által okozható kárt veszélyt meggátolni; de ezen intézkedés nem a mezei rendőri törvénybe, hanem a vasati rendőri szabályokban foglaltatik. Azért az ily kártérítési igények a mezei rendőri eljárás utján nem is kövételhetők, hanem csak a törvény rendes — kártérítési — utján. Ezen kifogás a bíróság által 1869 sep. 14 kelt végvégzésben elvettetett, s a fenforgó keresetre nézve a birói illetőség megalapít tátott. — Ennek indokolására szolgált, mikép az 1840 : IX. t. cz. különösen nem emlékszik ugyan a vasutak által elkövetendő mezei károk megtérítési kérdésének mikénti eldöntéséről; de ugyanazon törvény 1 §-sa még is szólt már a vdsutakról, midőn azt mondja hogy a vasutakon elküvetett kártételek rendőri sommás úton elintézendők ? Ebből észszerüleg nem lehet m st következtetni, minthogy a vasutak által okozandó mezei károk is sommás rendőri útra tartoznak. Abból hogy az 1840-ik törvény ezen külön esetet ki uem jelölte, az ellenkező' nem küvetkezhetik, miután egy törvény sem sorolhat elő minden egyes lehető esetek' t. Elég hogy a törvény szellemével megegyezik, hogy t. i. raiuden mezei kártétel, okoztatott az bárki vagy bármi által, sommás rendőri útra tartozik. Ez ellen alperes kincstár részéről semmiségi panasz adatott be. A Semmitőszék határozata ez : „A sem. panasz elvetettik: mert az átm.. intézk. XIX ci 1. p. szerint érvényben megtartott 1840: IX t. cz. 1. 2-§§.Jrendeletéhez képest a mezőn lévő terményekben elkövetett kárósitáso, bárha történteseknek látszatnának is de mégis olyanok, melyeket megelőzni az illető kártevőnek hatalmában állott, mint mezei rendőrségi kártételek ugyanezen úton levén megbirálandók4 s igy a kérdésben forgó állítólagos károsítás is, mint a fennidézett tőrvény szabálya alá eső a perr. 93 § h. pontja srerint az eljáró (egyes) biró illetősége alá tartozónak kimondandós ehhez képest eme birói illetőség ellen emelt sem. panasz elvetendő volt. (1870 jan. 21. — 4929 sz. a.) Az esküié leli határnapról az eskütételre kötelezetnek ellenfele isértesitendö. (perr. 241 §.J A bíróság eskü kivétel körüli eljárása, melyben azon értesítés mellőztetett, megsemmisítendő. Fischer Lajos Kolozsvár egyes birsága előtt Fraenkel József ellen folytatott perében alperes elmarasztatott eskületétel feltétele alatt. Ennek kivételére Torda város megkerestetvén ez által arra 1869 sep. 13 tüzetett ki, erről megkereső bíróság még aug. 17 én tudósíttatott felperes kellő értesítése végett. A kitűzött napon alperestől az eskü kivétetett, s sept. 15-én arról Kolozsvár egyes bírósága értesitetett. Ezeu bíróság azonban felperest az eskütételre kitűzött határidőről s arról, hogy az letétetett csak 1869, okt. 2-kán értesítette. Ezen eljárás ellen felperes semmis, panaszt adott be, mert a perr. 241. § .ellenére az eskütételi határnapról annak idejében nem lett értesítve — kérvén ujabb határidő kitűzésére utasitatni. A Semmitőszék határozata ez: ,,Az eljáró bíróság eskületétele körüli eljárás a perr. 297. §. 1. p. alapján megsemisitetik s ujabb szabályszerű eljárásra utasitatik ; „mert a perr. 241. §. rendeleténél fogva a bíróság az esküre kötelezettnek ellen felét is az eskületételre kitűzött határnapról értesitteni tartozik ; jelen esetben azonban felperes az illető biró«ág által közvetlen nem értesíttetett (1870 jan. 14. —5132sz. a. A megjelenés elmulasztottnak Cverr- ' §0 nem ve~ endö, ha az a kitűzött határnapon még a jkönyv berekesztése s ítélet hozatal előtt történt, és az hogy nem a törvényes idő elteltével jelent meg meg nem czáfoltatott. Voisz Fülöp Pe=t - Józsefvárosi egyes bírósága előtt Bücher Józsefet 36 for. lak. bér-tartozás iránt beperelte; de 1869 nov. 30. kelt 4815 sz. Ítélettel a perr. 111 §, alapján a kitűzött órán túl még két óra alatt meg nem jelenés miatt alperes kértére keresetével elmozdíttatott. A meg nem jelenés azon alapult, hogy a megjelenésre 9 óra tüzetett ki, és felperes állítólag 11 óra után érkezett a bíróság elébe. Ennek folytán felperes jegyzőkönyvbe kérte vétetni, hogy akkor, midőn megjelent, a városi toronyórák 11-et még nem mutattak — egyszersmind semm. panaszt jelentett be. A semmitőszék határozata: „A semm. panasznak hely adatik 8 az eljáró bíróság ítélete megsemmisitetik; „mert a jkönyv tanúsítása szerint felperesi képviselő az ítélet kihirdetése és a jkönyv berekesztése előtt jelenvén meg; abbeli állítása pedig, hogy a törvényes megjelennési idő még el nem mult volt, sem az ellenfél, sem az erre felhívott bíróság által meg nemezáfoltatván felperes el nem utasíthatott, m^rt is az itélet a perr. 297 §. 12 p. alapján megsemmisítendő volt (1870 jan. 15. — 5240 sz.) A biztosítás a kereset levéltől külön beadványban kételmezendó.