Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 97. szám - Telekkönyvi jogeset [1. r.]

388 minthogy annak eladatása az árva hatóság által 389/86, sz. a. el lőn rendelve — a vételi szerződés és a ,23/L sz. / 862 végzés tanúsága szerint az árva hatóságtól — tehát nem magán féltől — vásárolták meg a vételi árnak az árvagyám kezébe lett azonnali lefizetése mellett. 2. Ezen eljárásukban őket a jóhiszeműség és az elárusító közhatóság iránti bizalom vezérelte. A vevők eszélyességi kötelességének is eleget tettek, amennyiben a tlkv állását megvizsgálván, abban sem M. A. bejelentvényének nyomát, sem más oly bejegyezvényt nem találtak, mely csak gyaníthatni engedte volna is, hogy a vásárolt birtokban nyugvó érték kérdésessé válhatnék. 3. Föltéve, hogy az átkeblezési bejelentés 1861. oct. 4-kén tehát a hirdetési időn belől nyújtatott volna be, miről ők semmit sem tudnak, bejelentő az általuk megvásárolt, s telekkönyvileg egy ujan nyitott betétben még 1862. évi jul. 18-án átkebíeztetett ingatlanságra már azon okból sem nyerhet jogot 1870. június 14-én s illetőleg az 1861. oct. 4-iki állapotbai helyezésnek azért sincsen helye, mert hitelező állítólagos igénye sem tudomásukra adva, sem tkvileg jelezve egész e napságig nem lón, s mert az osztr. polg. törvk. 1467. §. szerint a tkvileg tulajdonosul bekeblezettek minden ellenmondás elleni jogot 3 év alatt elbirtokolnak; már pedig ők több mint 8 éve, az ingatlanságnak jogszerű, jóhiszemű, tkkvi és valóságos tulajdonosai voltak. 4. Mert M. A. bejelent vénye a hirdetményi idő utolsó napján sem lévén tkvileg jelezve, ha vevők vásárlási szerződésének jogi hatálya csak a hirdetményi határidő eltelte után következő naptól számitatnék is — ma 8 év után a jóhiszemű vásárlókat, kik a vásárlásban semmi törvényes akadály által nem lőnek gátoltatva s a lefolyt 8 év alatt a vett ingatlant a nélkül, hogy az kérdésessé téve lett volna, birtokolták, megháborítani lehetlen ; s ha a biróság az ellenkezőt mondaná ki, ugy e határozat állal a tkkönyvi törvények azon rendeltetése játszatnék ki, mely szerint a tkkvi intézmény, s az azt szabályzó törvények a tkkvi birtokosnak nyert jogaikra nézve teljes biztosságot szolgáltaim vannak hivatva. (Vége köv.) Semmitöszéki döntvények. A biztosító társulatok elleni azon keresetek, melyek a biztosított összeg kifizetésének megtagadásából eredt kár megtérítését lárgyazzák, nem tartoznak a választott biróság illetősége alá. Belföldi részvénytársulatok ellen nem illetékesek azon helyek bíróságai, hol az<, k csak üyynökséggel birnak, de nem teleppel is. Domonkos István, vaszari lakos a magyar általános biztosító társulat győr-városi főügynüksége ellen 60 forint — a biztosított összeg kifizetésének megtagadásából eredt kár megtérítése iránt Győr város sommás bírósága előtt pert indított. Az egyes biróság f. év sept. 16-kán 3187. sz. a. kelt végzésével bírói illetőségét leszállította; mert alperesi biztosító társaság Pesten létezik és Győrben csak ügynöksége van, a perrend 33. §-sa pedig belföldi társaságokra nézve a társulati telep birói illetőségét alapitotta meg. Felperes semm. panasszal élvén — indokolás nélkül A Semmitőszék azt elv etette; „m e rt felperesi kereset nem a biztosított tüzkármentesitési összeg mennyiségéből származó vitás kérdés eldöntését; hanem a biztosított összeg kifizetésének megtagadásából eredt kár megtérítését tárgyazván, — a biztosítási szerződés 21. pontjában kikötött választott biróság illetősége alá nem esik ugyan; — mindazon által mint belföldi részvénytársaság ellen indított kártérítési kereset a perr. 33. §. értelmében azon hely bírósága illetősége alá tartozik, melynek területén a társaság telepje létezik. Az eljáró egyes biróság tehát az által, hogy csak is ügynökséggel, de teleppel Győrben nem biró Magyar Atal. Biztosító Részvény társulat ellen indított jelen keresetben, magát illetéktelennek mondotta ki, illetőségi szabályokba ütköző alaki sérelmet nem követett el." (1870. nov. 23. — 10593.) A zárlat a hagyatéki eljárás folyamában kéretvén, az azt elrendelő végzés ellen kifogásokkal élni nem lehet. Azok tárgyalására határidőt kitűző végzés megsemmisítendő. Ezen szabály érvényes, habár a zárlatot kérő felek nem örökösök, hanem hagyományosok s habár a hagyomány mint követelés nem örökösödési eljárás, hanem az örökös elleni rendes keresettel is érvényesíthető. Néhai Thurszky Károly hagyatékára több végrendeleti hagyományos — Boda Janka s társai Bácsmegye tszékénél zárlat elrendelését kérvényezték. A tszék e zárlatot f. év június 5-kén 5103. sz. a. végzésével a perrend 563. §. alapján elrendelte. Ez ellen özvegy Thurszky Francziska kifogásokat adott be s ezek tárgyalására a tszék f. év jul. 6. 6185 sz. a. végzéssel határidőül július 14-két tűzte ki. Boda s társai — hagyományosok a tárgyalást rendelő végzé ellen semm. panaszt adtak be, mert hagyatéki ügyekben elrendelt zárlat ellen kifogásokkal élni nem lehet s ép oly kevéssé van a biróság a zárgondnok nevezésénél a felek nyilatkozataihoz kötve ; miért a kifogások hivatalból visszautasitandók lettek volna. A Semitőszék e panasznak helyt adott, s a megtámadott 6185. sz. végzést a perr. 297. §• 1. p. alapján megsemmisítette; „m e r t az 1870. június 5-ki 5103. sz. végzés értelmében a kért zárlat a hagyatéki eljárás közben és a perr. 563. §. alapján levén elrendelve, ez ellen a perrendnek a biztositási intézkedésekről szóló VII. czimében engedett zárlat elleni kifogásokkal élni nem lehetett; „az eljárási szabályok téves alkalmazása mellett kelt, éa a helyt nem fogható kifogások folytán tárgyalást rendelő végzés ez okból megsemmisítendő volt." (1870. nov. 4. — 8785. sz.) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ít negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, Í870. nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és aldunasor sarkán 9. sz. a.