Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 96. szám

384 nem haladja, miért a bíróság felperes keresetét helytelenül utasította vissza. (1870. nov. Í8. — 11713. sz.) A vagyon-tulajdonos elhalálozása kimulattatván, ha a hitelező (felperes) előtt annak örökösei ismeretlenek, a hagyaték részére ügygondnok rendelendő — a perr. 268. §. aj pontja szükségképi alkalmazásával. Ugyanazon esel feltételezendő akkor is, ha az örökhagyó leszármazó örököse a hagyaték elfogadását megtagadta, örökségéről lemondott. Ily esetben az örökösök további kutatására, s a lemondó örökös perbeidézésére utasító végzés megsemmisítendő. Milasinovics Mária, Bácsmegye tszéke előtt Piovxiicski Mija hagyatéka ellen, 1036 frt. tőke s jár. iránt pert indítván, miután P. Mija halálát okiratilag kimutatta, egyetlen leánya Krisztina pedig bíróság előtt minden örökségi jogról lemondván, az örökség elfogadását megtagadván — felperes aziránt folyamodott a tszékhez, hogy a hagyatéki tömeg képviseltetésére ügygondnok rendeltessék. A tszék f. évi 6074. s 6874. sz. végzésével azon kérelemnek helyt nem adott, s felperest Piovnicski Krisztina perbe idézíetésére utasította, azon indokból, mert felperes nem igazolta, — hogy a 268. §-ban elősorolt esetek közül, melyekben alperes részére ügygondok elrendelendő, bármelyik is jelen esetre alkalmazható lenne, sőt az illető alperest vagy alpereseket meg sem nevezte. Ez ellen felperes sem. panasszal élt. Es A Semmitőszék annak helytadván a neheztelt végzéseket a 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette, s a tszéket utasította, hogy a kereset elfogadásával P. Mija hagyatéka képviseltetésére jogtudó ügygondnokot rendeljen ; „mert ha a perr. 268. §-a p. szerint ügygondnok már azon esetben is nevezendő, midőn felperes az élő alperes tartózkodási helyét fel nem fedezheti, — kirendelésének annál inkább van akkor helye, ha az elhalt alperes örökösei felperes előtt ismeretlenek. „Minthogy pedig utóbbi eset a panaszlott hagyatékra vonatkozólag, tekintve, hogy elfogadását az örökhagyó leánya P. Krisztina megtagadta, valószínűleg fenforog; ,,a tszéknek nem állott jogában felperest az örökösök további kutatására, s különösen az örökséget visszautasító P. Krisztina perbeidéztetésére kötelezni; hanem tartozott volna a panaszlott hagyaték képviseltetésére gondnokot kinevezni, s a keresetet annak kézbesíteni." (1870. nov. 5. — 10570. sz.) Bizonyos hagyatéki ingatlan vagyon peressé válván s tg y a bíróság annak biztosításáról s kezeléséről gondoskodni tartozván, {588. §.) ha ennek ellenére jogérvényes ítélet hozatala elölt azon ingatlan szabad kézböli eladatását elrendelné, ebbeli intézkedése semmisnek tekintendő. Beliczay Mátyás végrendelet hátrahagyásával elhalálozván, miután hátrahagyott özvegye és a többi örökösök kiegyezni nem tudtak, Kun-Sz.-Miklós város tszéke f. év február 5-kén 36 sz. a. végzésévei az özvegyet a végrendelet által állítólag megrövidített özvegyi joga érvényesítése végett rendes perutra utasította. Ennek folytán az özvegy f. év febr. 11-kén rendes keresetét be is adta — mire határnapul martius 3-ka tüzetett ki. Ellenbe n a végrendeleti örökösök mart. 4-kén aziránt folyamodtak a tszékhez, hogy a hagyatéki ház és ingóságok árverés utján eladattassanak, részint azért, mivel az ingók elromolhatnak s a ház is elpusztulhat a per lefolytáig ; részint mert adóságok vannak, melyek az ingókból ki nem telvén a ház eladatása is szükséges. Tárgyalás után a tszék f. év april 9-kén 121. sz. a. végzésével a hagyatéki ház s udvartelek szabad kézből leendő eladatását az adóságok törlesztése czéljából megengedte. Ez ellen az özvegy semm. panaszt adott be5 mert a perr. 588. §-ként a hagyaték peressé válván, mindaddig mig annak jogérvényes Ítélet alapján való átadatása nem eszközöltethetik, a bíróság teendője kizárólag a hagyaték biztosítására szorítkozik. A Semmitőszék annak helytadott és a tszék 121. sz. végzését megsemmisítette. „mert kétségen kivül áll, hogy a kérdéses ház néhai Beliczay Mátyás hagyatékához tartozik, valamint az is, hogy ezen hagyaték peressé vált, s épen az eljáró bíróságnak f. év febr. 5-kén 36. sz. a. végzése által az örökhagyó özvegye perre utasitatván, ez érdembeni rendes keresete f. év febr. 11-kén 53. sz. a. már be is adatott légyen, — jogérvényes ítélet azonban még nem hozatott; „ily tényállás mellett az eljáró bíróságnak kötelessége a perr. 588. §. szerint, a peressé vált hagyaték biztosításáról és kezeléséről gondoskodni; midőn tehát az eljáró bíróság az idézett törvény világos rendelete ellenére a hagyatékhoz tartozó peres háznak szabadkézbőli eladhatását elrendelte, lényeges törvénysértést követett el." (1870. sept. 15. — 7157. sz.) Csödmcgszüutetés: Magyar Mihály pesti könyvárus hagyatéka e. 1862-ben kezdett csőd vagyon-felosztás folytán Pest város tszékénél; — Fekete József szabó e. Miskolcz tszékénél kiegyezéssel; — Grrosz Leo s fia keresk. e Miskolcz tszékénél tömegfelosztással ; — Schmidt Sándor, német szinház bérlője e. 1841. évben kezdett csőd a tömeg felosztásával Pest város tszékénél;— Adler Hermán e. Pest város tszékénél 1853. kezdett csőd vagyonhiány folytán ; — Soh r Farkas toponári lakos e. Somogy tszékénél kiegyezéssel; — W e 1 i s c h Fülöp, kalap-keresk. e. Pest városánál vagyon-hiányból; — Sipkóvszky János hagyatéka e. Békés m. tszékénél a tömeg kimeritettsége folytán; Bauhofer Jármay pesti füszer-keresk. e. Pest tszékénél beleegyezéssel; — U. ott Dalnoki testvérek czég e. beleegyezéssel; — U. ott Blöde test. czég e. kiegyezéssel. Csődök: Farkas Gyula újpesti kalapos s neje e. Pest megye tszékénél; bej. dec. 20—22. perügy. Hambek Pál ügyvéd Pesten; — Geschraei Sándor endrődi keresk. e. Békés tszéke által, bejei. dec. 28—30. perügy. Zöldi János ügyv. Gyulán. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap ketenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállá8: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, ÍS70. Ayomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al dunasor sarkán 9. sz. a.