Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 93. szám - A telepitvényekrőli törvényjavaslat [3. r.] - Törvényjavaslat a malomjog rendezéséről

A lelepitvéuyekröli törvényjavaslat. (Vége.) 26. §. A telepitvényhez tartozó összes bel- és külbirtok a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett a telepitvényes tu­lajdonává válik: a) azon telepítéseknél melyek az erdőségek kiirtása és szán­tóföld, legelő vagy kaszálóvá való átalakítása czéljából a községi osztatlan birtokon vagy magán-földtulajdonosok majorsági birto­kán eszközöltettek, habár község nem alakult is : ba a telepitvé­nyes vagy előde a telepitvényi birtokot 1848-ik évi január 1-én már birta s használta, és ha a rajta épült ház s gazdasági épület a telepitvényes tulajdona ; b) azon erdei telepítéseknél, melyek bányászat, gyár vagy egyéb iparüzlet fenntartása czéljából alapittattak, azonban a vál­lalat még 1848. évi január 1 eje előtt megszűnt és a földtulajdo­nos s telepitvényes közt az évi szolgáltatások iránt határozott időre szóló szerződés létre nem jött, habár a ház és gazdasági épü­let a vállalat tulajdonát képezi is. 27. §. A váltságtőkét, ha az évi szolgáltatás változás alá nem eső készpénzbeli összegből állott, vagy ilyenné egyességileg vagy jogérvényes Ítélet által változtatott át: azon összeg képezi, mely az évi tartozás hússzoros összegéből egy hatodrésznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fennmarad. Egyébb esetekben a váltság az összes bel- és külbirtok terü­letének nagysága szerint állapittatik meg, egy catastralis holdért 23 frtot oszt. ért. számítva. Azonban ezen megállapításnál haszonvehetetlen terek, u. m. függőleges, vízmosásos fa vagy gyep nélküli hegyoldalok, haszon­vehetetlen ingoványok számításba nem vehetők. — Ha a ház és épület a vállalat tulajdona: ennek bírói becsértéke képezi a vált­ságot. 28. §. A földtulajdonos feljogosittatik, hogy a birtoka közt el­szórtan fekvő és ötnél kevesebb házból álló telepeket, a község zöme t avagy legalább egymás mellett levő tiz ház szomszédságá­ban kijelölendő hasonértékütelephelyekre áthelyezhesse: azonban köteles : a) a telepitvényes házát és egyébb épületeit az uj épülethe­lyen saját költségén felépíttetni; b) ebbeli kérelmét a megváltás iránt megindított eljárás alatt előterjeszteni. 29. §. Jelen törvény 6—10. 17. §§ ainak rendelkezései ezen erdei telepitések megváltására is alkalmazandók. 30. §. Ezen törvény végrehajtásával a belügy-, pénzügyi-, igazságügyi- és honvédelmi miniszterek bízatnak meg. Pesten 1870. april 10. Horváth Boldizsár, s. k. Törvényjavaslat a malomjog rendezéséről. 1. §. A malomjog mint kisebb királyi haszonvétel meg­szüntetik. 2. §. Saját tulajdonán mindenki bárminemű (vizi-, szárazi-, mü-) malmot szabadon épithet, és az ipartörvény határozatainak megtartása mellett a malomipart szabadon gyakorolhatja. 3. §. Vizi malmok építésénél a vízhasználati törvények is te­kintetbe veendők, és míg a törvényhozás tüzetesebben intézkedik, egyelőre a következők rendeltetnek: a) patakokra és nem hajókázható folyókra mindegyik part­tulajdonos saját partján szabadon épithet malmot, csakhogy ugyan­ezen jogában a másik part birtokosát ne akadályozza, miért is az építés előtt az 1840. X. t. cz. 5. §-ában és az ipartörvényben meg­határozott módon az [érdekeltek közt netalán felmerülő viták elin­tézendők ; b) hajókázható folyókban a partbirtokos avagy annak meg­egyezésével más valaki malmot csak akkor épithet, illetőleg hajó­malmot csak akkor állithat föl, ha a hajókázás felügyeletére hiva­tott államhatóság jóváhagyása kieszközöltetett, a hajózási szabály­zatokban foglalt rendeletek megtartatnak, és senkinek kár nem okoztatik. 4. §. A mennyiben a fennálló és a malombirtokos tulajdonát képező malmok után a földesúrnak 1848. évig évi szolgáltatások jártak, ezek az 5—8. §§-okban foglalt elvek szerint megváltandók. 5. §. A vizbér megváltásánál a váltságtőkét az évi tartozás megállapított értékének húszszoros összege képezi, melyből azon­ban beszedési és kezelési költség fejében Öt százalék levonatik. 6. §. Az évi vizbértartozás a következő elvek szerint számít­tatik ki, és állapittatik meg : 1) A hol 1848. évig készpénz fizetés volt gyakorlatban, az egy évi összeg a szabályzó. 2) A hol 1848 . évig határozott és változatlan mennyiségben terménybeli tartozás állott fenn, ennek értéke az 1848. évi közép­árak szerint számíttatik. 3) Ha a malomvám egy bizonyos hányada volt az évi tarto­zás : akkor az 1858-tól 1867-ig történt szolgáltatások alapján az évi tartozás mennyisége és ára átlagosan számíttatik. 4) Ha a tartozás vegy esen készpénzben és terményben tel­jesíttetett: mindegyik az 1—3 pont alatt kijelölt elvek szerint számittatik, és a kiszámított értékek összege lesz a szabályozó évi tartozás. 5) Ha azonban az 184 8-ik év után a malom értéke annyira csökkent volna, hogy a megelőző pontok szerint kiszámitott összes évi tartozás az 1858-tól 1867-ig a malomipar után beszedett és a malombirtokos által bebizonyitandó malomjövedelem egy évi átla­gának egy hatodrészét meghaladná: az évi tartozás ezen egy ha­todrészben állapítandó meg. 7. §. A mennyiben a malom után a víz használatáért fizetett vizbéren fölül, a malombirtokos a volt földesúr irányában még egyéb, vagy napszámban, vagy készpénzben, vagy az általa bírt földek utáni termények bizonyos hányadában meghatározott évi szolgáltatásokra volt kötelezve : ezekre nézve az udvartelki bir­tokról szóló törvény 3—13. §§-ainak határozatai alkalmazandók ; és a vizbérért járó váltságon kivül, az ezen évi szolgáltatásokért, a hivatkozott törvény elvei szerint kiszámitott váltság is megfi­zetendő. 8. §. A megváltásra és eljárásra nézve minden egyéb tekintet­ben az udvartelki birtokról szóló tőrvény 14—19. és 26. §§-ai al­kalmazandók. 9. §. Az úgynevezett hajó-malmokra nézve megváltásnak he­lye nincs. Jövőre nézve az évi bér azon földtulajdonosnak jár, a kinek birtoka mellett (3. §. b.) a hajómalom felállíttatik. 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, belügyi-, közlekedési-, kereskedelmi- és ipar:- é3 igazságügyi ministerek bí­zatnak meg. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. ftyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz a.

Next

/
Thumbnails
Contents