Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 89. szám - Törvényjavaslat az udvartelki birtokról [3. r.] - Udvartelki tjavaslat indokai [1. r.]

356 ván a javítások értékének felemelése, az a végrehajtást nem akadályozhatja; tehát nem áll az, hogy a zálogbirtoklási jog kitörlése nem rendeltethetnék el a másodbiróságilag megalapított zálogösszeg letétele mellett; mert az hogy felperes tulajdonjoga telekk. bejegyzés által biztosítva van, nem akadályozza a végrehajtást, mivel itt kielégítési s nem biztosítási végrehajtás forog fenn. A semmitőszéka sem. panaszt elvetette „m e r t zálogváltó-perekben végrehajtásnak csak a zálogváltási összeg jogérvényes megállapítása után van helye; jelen esetben azonban a zálogváltási összeg tekintetében a másodbiróság az első bíróságétól különböző ítéletet hozván, s a másodbiróság ítélete ellen felperes és egyik alperes felebbezéssel élvén, a perr. 345. §. szerint végrehajtás alapjául szolgálható végérvényes ítélet még nem létezik." (1870. nov. 3.—10370. sz.) Felülfoglalás esetében a lefoglalt tárgyak ujabb összeírása s becslése nem szükségeltetik. Azon körülmény, hogy az nem eszközöltetett, semmiségi esetet nem képes. Hahn Jakab, Somogymegye tszékéhez Pick Móricz ellen, 2310 for. erejéig biztosítás elrendeléseért folyamodott — alperesnek bárhol találtató ingóságaira. A tszék azt f. év sept. 5-kén 591. sz. a. elrendelte, s azt a megkeresett szolgabíró f. év sept. 6 kán teljesítette azáltal hogy alperes ingóságait lefoglalta. Ez ellen alperes sem. panaszt adott be; mert a lefoglalt tárgyak jkönyvileg nem lettek elősorolva és mert becsüsök nem használtattak. A semmitőszék a sem. panaszt elvetette „mert a végrehajtási jkönyv tanúsítása szerint felülfoglalás vitetvén véghez, s az eredeti foglalási jkönyvekre hivatkozás történvén, azon körülmény, hogy a már lefoglalt tárgyak ujabban össze nem írattak s ujabban meg nem becsültettek — semmiségi esetet nem képez.* (1870. okt. 26.—10149. sz. a.) Törvényjavaslat az udvartelki birtokról. (Vége.) 22. S- Ha a 20. §. szerint bsjelentett szerződésekben oly kikötés fordul elő, hogy az udvartelki birtokos a birtokot sem el nem idegenítheti, sem azt nem terhelheti, vagy hogy az a fölötti szabad rendelkezéséről lemond: az ily kikötés semmisnek tekintendő. 23. §. A tulajdonos és az udvartelki birtokos közötti viszony a hitelesitett vagy jogérvényes Ítélettel megállapitott szerződések alapján a telekkönyvi birtoklapon hivatalból bejegyeztetik. 24. §. A bejegyzés különösen magában foglalja : a) az évi szolgáltatások miségét és mennyiségét: b) a szerződés tartalmát, és c) a netalán kikötött kibecslési árt. Bejegyzendők a szerződés meghosszabitásai is. Ha a szerződés lejárta után a földtulajdonos a szerződést meg nem hosszabbította, és egy év alatt a kibecslés iránt nem folyamodott : a birtokos a szolgáltatások megváltását a fennebbi 12—19. §§• értelmeben kérheti. 25. §. A birtoklapokon bejegyzett szolgáltatások minden uj szerzőre átszállanak még végrehajtási árverés esetében is; ennélfogva ezen szolgáltatások miatt a vételárból való levonásnak vagy abba való beszámításnak, a világos kikötés esetét kivéve, helye nincs. A folyó és az árverést megelőző évről való hátralék minden bejegyzett követelés előtt elégíttetik ki a vételárból. Csőd esetében csak a hátralékok jeleutendök be, de az elsőbbségre nézve a fennebbi határozatok irányadók. 26. §. A jelen törvény 4—24. SS- alapján létesítendő ügyletekért és teljesített bírói eljárásért bélyeg és illeték nem jár. A 21. §-ban említett hitelesítés költségeit a földtulajdonos viteli. 27. %. Azon esetben, midőn a 3. §. szerint az udvartelki birtok megváltásának van helye : a felek akkép is egyezkedhetnek, hogy bizonyos számszerűleg meghatározott évekre uj szerződést kötnek, és ez esetben a jelen törvény 20—26. §§-ai alkalmazandók. Úgyszintén jövőre is ilynemű szerződések csak a 20—25. §§-nak rendeletei megtartásával jöhetnek létre. 28. §. Az udvnrtelki birtok visszabocsátása iránt hozott jogérvényes egyezségek érintetlen hagyatnak. 29. §. Ezen törvény végrehajtásával a pénzügyi-, és az igazságügyi ministerek bízatnak meg. Pesten, 1870. april hó 10-én. Horváth Boldizsár. Udvartelki tjavaslat indokai. Az udvartelki birtokosok viszonyai iránt az 1853. márczius 2-án kiadott nyiltparancs 19. és 20. §§-ai nyomán a joggyakorlat el nem igazodhatott. Ezen viszonyok megbirálásánál épen ugy valamint a bérföldeknél, nem annyira a szerződéseknek vidékenkint változó elnevezésére, hanem magára a viszonyra fektetendő a fősuly. Mindenek előtt szükséges volt tehát a javaslat 1. S-ában az udvartelki birtok fogalmát szabatosan meghatározni. Ezen viszony alapján a birtokos házhelyet nyert oly czélból: hogy rajta épületet emeljen saját költségén. Az épület tulajdona e szerint a birtokos sajátját képezi, a tér tulajdona pedig a földtulajdonost illeti, és igy a tulajdon meg van osztva. Az 1836. VII. t. cz. 12. §. szerint ily birtokoknál a tartozásokra nézve az egyezkedés határozatai irányadók. Ezen egyezkedésekben a földesúr többnyire feljogosittatik: hogy a birtokost kibecsülhesse és elmozdíthassa, sőt némelykor a kibecslés egyedül a földesúr kényétől függ. Hogy ily viszonyok mellett, midőn a családfő soha nincs az ellen biztosítva, nem fogja-e őt és családját földesura kivetni: az udvartelki zsellérek közt a folytonos izgalom és szolgálmányok gyakori megtagadása napirenden van : alig szükséges emliteni. A földesurak per utján igyekeznek jogaikat érvényesíteni, melyek azon okból, minthogy ily természetű ügyekben tapasztalás szerint legnehezebb a bizonyítékokat megszerezni, rendesen hosszú tartamuak és költségesek. Utóvégre is a nyert haszon alig áll arányban a költségekkel, és végeredményül nem marad fenn egyéb, mint a kölcsönös gyűlölet. Szítja ezt azon átalánosan elterjedt vélemény, hogy az udvartelki viszony — mint az úrbéri viszonynak rokona — az 1848. IX. 4 ik t. cz. értelmében szintén megszüntetendő lett volna, minek határozott kijelentését a törvényhozástól napról napra remélik is. (Vége következik.) Felelős szerkesztő es kiado-tul&jdonoe SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztöiszállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. Nyomatott Kocsi Sánd or saját nyomdájában hal-piacz és aUdunasor sarkán 9. sz. a.