Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 77. szám - Jogászgyülés sept. 26-ki ülései [1. r.]

307 „A kir. táblának Ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. — A jelen felebbezvény megkészitéseért az ügyvédi dij 5 ftbanállapittatik meg." (1870. aug 31-én. — 4700. sz. a.) Jogászgyülés sept. 20 ki ülései. Első szaftoszlály. Itt e napon Wenczel és Löw indítványai kerültek szőnyegre. Wenczel indítványa a törvénytelen születésű gyermekek jogviszonyainak megalapítására vonatkozik. Az előadást Győry Elek teljesiti következőkben : Az indítvány így hangzik: „Mondja ki a jogászgyülés, hogy a törvénytelen születésű gyermek jogállása mielőbb határozott s a XlX-ik század szellemének megfelelő törvény által szabályoztassék. A magyar jogászgyülésnek nem az lévén feladata, hogy a hozandó törvényeknek javaslatsit készítse; hanem tulnyomólag csak az, hogy eddigi jogfejlődésünk uralkodó irányeszméinek helyességét vagy helytelenségét feltüntesse, a jövőre nézve pedig azon vezérelvek es szabályok tekintetében tájékozást eszközölni igyekezzék,s azon iránylatokat kijelölje, melyek mostani jogrendezésünk üdvös eredményének feltételei, és az életbeléptetendő jogreformjaink feladatának leginkább megfelelnek: mint indítványozó itt csak öt részletesebb kérdést, formulázok, melyek szerint indítványom talán leghelyesebben a közvitatkozás alapja és végleges megállapodás tárgya lehetne; t. i. 1. Mely gyermekek azok, kik jogilag törvénytelen születésüeknek neveztetnek ? s azoknak hányféle nemét szükséges megkülönböztetnünk? 2. A törvénytelen gyermeknek anyja rendszerint tudva lévén, lehet-e és kell-e azon eseten kivül, midőn a törvénytelen atya gyermekét önkényt elismeri, a gyermeknek is módot nyújtani, hogy törvény utján atyját kereshesse? 3. Lehet e, legalább némi megszorítások közt, a törvénytelen gyermekeket a családi élet jogosítványaiban részesíteni? — névszerint lehessen-e jogosítványuk, az egyszerű élelmezésen (u. n. alimentatio) és legszükségesebb nevelésen kivül egyéb jogokat, és milyeneket igényelni? 4 Milyen legyen az anya és törvénytelen gyermeke közti, jogi rendezés szerinti viszony? 5. Lehet-e és kell-e a törvénytelen gyermekeknek végrendelet nélkül örökösödési jogot adni: a) atyjuk után; b) anyjuk után, c) anyjuknak rokonai után; és d) ugyanazon anyátóli több törvénytelen gyermeknek kölcsönösen egymás közt? A törvényesités kérdését mellőzendőnek tartom, mert mihelyt a törvénytelen születésű gyermek törvényesíttetik, azonnal oly jogi körbe lép, melynél fogva már nem törvénytelen." Előadó következőkben terjeszti elő véleményét: „Alig van kérdés, mely a jogtudós és törvényhozó beható vizsgálatát nagyobb mértékben igényelné,s amelynek helyes megoldása nehezebb feladatot képezne, mint az, melyet indítványozó a magyar jogközönsóg vizsgálata és véleménynyilvánítása tárgyául előterjesztett stb. „Azon kifejezést azonban, hogy ez az indítvány értelmében a 19. század szellemének megfelelőleg töiténjék, igen tágnak tartom arra nézve, hogy azt a jogászgyülés szorosabb és tüzetesebb meghatározás nélkül véleménye nyilvánítására nézve alkalmasnak találja" .... „És hogy mit ért tüzetesebben e kifejezés alatt, a feltett kérdésekből ki nem vehető, és saját véleménye elhallgatásával csupán nyilatkozásra hivja fel a jogászgyülést. Már ez okból is előadói tisztemben állónak tartottam határozott nyilatkozatot terjeszteni elő, stb. stb. stb." Jelentsekinj ogászgy üIés, hogy a törvénytelen gyermekek jogi állapotának törvény általi szabályozása, mielőbb szükséges, és hogy a szabályozásnak irányadóként következő elveket tekinti: 1) Hogy jogi különbség állapíttassák meg a törvénytelen gyermekek és törvényes születésűek közt. 2) hogy a törvénytelen gyermekek jogi állapotának törvény általi megállapítása hazánk erkölcsi állapotának figyelemmel tartása mellett történjéksannak állapotához képest legyen tágabb vagy szűkebb. 3) hogy főleg oly tekintetben állapitassanak meg jogi különbségek,melyeknek kihatása a nemzőkre legnagyobb. 4) hogy a jogkör meghatározása semmi esetben szűkebb ne legyen,mint a mely a hivatalok,rang és méltóságokra való képesítést, a nevelést és hatost, és végül a fiscus előtti öröklési jogot magában foglalja. 5) hogy egyenlő jogokkal bírjon apa és anya irányában. 6) hogy egyfelől mód nyujtassék az apa törvényes felkeresésére és kötelezésére, másfelől az e tekintetbeni visszaélések ellenében kellő rendszabályok hozassanak." A vélemény felolvastával, némelyek az indítványt tárgyalandónak, mások a jövő jogászgyülésre elhalasztandónak tartják, azon kijelentéssel: „miszerintszükségesnek ismeri Wenzel Gusztáv indítványához képest a törvénytelen gyermekek jogi helyzetének törvényhozás utján leendő szabályozását." Ez értelemben föltétetvén elnök által a kérdés, 102. szavazó közül 46 igennel, 56 nemmel szavazván: a többség az indítványnak — ha az annak idején megujittatik — részletes, érdemleges tárgyalását a jövő gyűlésre halasztja. Ezután következik Löw Tóbiás indítványa a kötelező polgáriházasság behozatala tárgyában. Indítványozó legelőször a házasság jogtörténetére vet rövid szempillantást. A régi pogány római világban a házasságkötés polgári jogügyletnek tekintetett, melyre az államnak és a népszokásoknak nevezetes befolyása volt. A középkorban az egyház dominál, az egyház öntudatlanul átengedte az államnak a házassági jogot. Ámde az egyház nem tudott kellő alkotó erőt érvényesíteni a házassági jog terén, szabályai hiányosak s több izben már az állam kényszerült interveniálni a középkorban is. Az államhatalom mindinkább nagyobb befolyást szerzett magának a házassági jogra és túltett a tridenti zsinat határozatain. Csak Magyarország és az egyházi állam maradtak hívek a zsinat határozataihoz. A protestantismussal uj korszak nyílt meg, az általa előidézett mozgalom a társadalomra is áthatott. Az egyház üldözésekkel segitett magán s ebben az államhatalom segítségére volt. Az államhatalom a protestáns házasságokat a kath. egyház alá bocsátá és viszont a protestáns államokban a kath. házasságok protestáns pap elé utaltattak. A házasság pol77*