Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 73. szám - A debreczeni ügyvéd-egylet észrevételei az urbéri stb. ministeri törvényjavaslatokra [2. r.]

291 mitható be, de viszont az azon találtató fák sem | illetik a volt jobbágyokat", igy a mint kitéve I van, nem áll összhangban a törvény ama czéljával, a földtulajdont lehető szabaddá, és biztossá tenni. Az ezen szn bályból támadó vegyes birtoklás kellemetlenségei örökös Damokles-kardként függnének, vagy a volt földesúr erdő birtokának biztonsága, vagy a volt jobbágyok kártékony legelő állatai felett. Egy oly szomorú birtokviszony állapíttatnék meg, mely különösen előttünk a debreczeni erdő birtokviszonyból ismeretes, hol a város saját erdejét, az ugyanazon erdőben létező' kaszálló és szántóföldek tulajdonosaitól kellőleg megvédeni, ez utóbbi pedig a város szigorú, de jogos felügyelete miatt saját birtokát kellőleg értékesíteni nem képes. Azon szerencsétlen birtokviszony ez, melyből való kibontakozás minden oldalra kielégitő módjain régen gondolkoznak az érdekeltek a nélkül, hogy azt ekkorig kitalálták volna. Amaz intézkedés helyett tehát czélszerűbb lenne, miként az 1836: X. tcz. ö. §. h) pontjában a javítások árának rendezéskori megtérítésére nézve határozva van, azt állapítani meg, hogy „az erdőből kihasított legelő részben találtató fákat, ha azokat a volt földesúr maga felhasználni t. i. kivágatni, s elhor látni nem akarja: a volt jobbágyok becsár szerint magukhoz váltani kötelesek legyenek, fenhagyatván a szabad egyezkedés e megváltás módjára nézve az iránt is, hogy a legelőbe adott erdőterület egy része a fák váltságában a volt földesúrnak visszaengedtessék." Azon nézetből indulunk ki, t. i. hogy az ilyetén úrbéri legelőül kiszakítandó erdőrészek, sem az erdő minősége, sem átalában annak terjedelme, sem végre kijelölt rendeltetésük tekintetében nem igényelhetik nemzetgazdászati szempontból azon kiváló figyelmet,hogy azoknak, mint fatermő erdőknek ily bonyolult birtokviszony mellett is állandó fentartásáról gondoskodni kelljen. 43. 44. §§. Az 1832/6: X. t. cz. 6. §-a szerint a birtokrendezési eljárásnál az előmunkálatokat a törvényes bizonyság vezette; azután a uriszék kért a megyétől küldöttséget, mely a h i t e 1 e s i t és t teljesité, az egyességet megkísértette, s az egy be hasonlító irományt is elkészité; akkor az uriszék határozott. Az 1853. mart. 2-ki urb nyiltparancs az előmunkálatok beszerzését a szolgabírói hivatalra bízta, mely eljárásról folytonos tárgyalási jegyzőkönyvet vezetett; a hitelesítést az úrbéri törvényszék küldöttje teljesítette, s megkísérté még egyszer az egyességet is, és elkészité az összehasonlító okiratot;s ezután, ha és a mennyiben egyesség nem jött létre, az úrbéri törvényszéken történtek a peres szóváltások, és az ítélet hozás. Jelen törvényjavaslat az 1. foly. törvényszék számára csupán az itélethozást tartja fen, s azon cselekményeket is, melyeket eddig a rendezési per bíróságának küldötteire, illetőleg az az által kieszközölt küldöttségre, továbbá magára a perbíróságára bízott a törvény t. i. a hitelesítést, az egyesség (még egyszeri átalános) megkisértését, az összehasonlító iromány egybeállítását, s a perbeszédek vezetését is a járásbiróra ruházza. Ennélfogva az eljáró bíróságot különösen az egyesség megkísérlésétől is elzárja. Azon nézetben vagyunk, hogy a perbirájának az eddigi hatásköréhez tartozott cselekmények mindenikéből kizárása, a pernek sem alapos megítélése, sem gyorsabb keresztülvitele érdekében nem kívánatos, és nem czélszerű. Azonkívül, hogy a „hitelesítés" eszméjével ellenkezik, miszerint valamely munka készítője maga hagyja helybens hitelesítse saját müvét,még tekintetbe veendő az: 1- ör, hogy a hitelesítésnek a járásbiróra ruházása által az 1. foly. törvényszék küldötiétől, ki a pernek egyik bírája, s talán előadója lesz, s közvetve magától a törvényszéktől is megvonatnék a sokoldalú, s nagy horderejű úrbéri rendezési ügy részleteinek a helyszínén, a felek szóbeli felvilágosításai után alapos tanulmányozhatása, mi ha valahol, az ily perekben múlhatlanul szükséges. 2- or, hogy az oly fontos perbeszéd-váltásnak az illetékes bíróság előtt folyását nemcsak azon érdek, hogy a bíróság a tárgygyal közelebbről, s nyugodtabban megismerkedhessék, hanem a felek azon további, s figyelmen kivül nem hagyható érdeke is követeli, hogy az ezen perek vitelére alkalmas ügyvédek legnagyobb része az 1. foly. törvényszékek helyein lakik, s fontos kötelességeinek ez ügyek körül kellőleg ottan felelhet meg. Az eljárásra nézve eddig elmondott, s a törvényjavaslat módosítását igénylő észrevételen kivül, ugyan csak az eljárást illetőleg, különösen az előmunkálatoknál még két irányban törvényes rendelkezést vélünk szükségesnek u. m. a) Szükség elrendelni, hogy a járásbiró, miel5tt a határ felmérése, s egyéb segéd adatok előszerzése megkezdetnék, a rendezendő, és szomszédos községek közt határjárást tartson. Az előleges határjárás birtokrendezéseknél ezelőtt is gyakorlatban volt, s nem is mellőzhető, mivel számos példa igazolja, hogy a szomszéd helységek irányábani határvonalok előleges megállapítása nélkül kezdett mérnöki munkálatok gyakran hasznavehetetlenné lettek, s e mulasztás a rendezési ügy bevégzését huzamos évekig hátravetette. b) Hogy a szomszéd helységekbe, s pusztákra vezető, mint szintén az országos utvonalokra nézve, melyek a szabályozási tervben kijelölvék, az előmunkálatot vezető járásbíróság által előlegesen az illető szomszédok, s közigazgatási hatóságok kihallgattassanak ; s e vonalok iránya és terjedelme iránt az eljáró törvényszék csakis ezen előzmények után határozzon, mert csak igy kerülhetők el a különben később felmerülhető, s eddigelé számos rendezéseknél sajnosán tapasztalt visszásságok, és utólagos káros kisajítitások. (Folyt, köv.) Seniuiitöszéki határozatok. A per bírósága az eskü kivétele végett csak hason fokú bíróságot kereshet meg (perr. 240. §.J Ily hason fokú bíróságoknak a megyei egyesbiróság és az első foly. törvényszék nem tekinthetők. Azon kérdésre nézve, hogy az eljáró bíróság a megítélt eskü kivétele végett mily bíróságot kereshet meg — Erdély két bírói hatósága t. i egy törvényszék és egyesbiróság között felmerült illetőségi összeütközésre vonatkozólag. A Semmitőszék következő határozatott nyilvánított: 73*