Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 63. szám - A hagyatéki tárgyaláshoz s egyéb ide vonatkozó jogszabályok felvilágositásához

Pest, 1870. kedden angustns 16. 63. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAPOK. Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalma: A hagyatéki tárgyaláshoz stb. — Legfőbb itélőszéki é3 Semmitőszéki határozatok. — Csődök. A hagyatéki tárgyaláshoz s egyéb ide vonatkozó jogszabályok felvilágosításához. Kókay Károly., tszéki ülnök úrtól (Lúgos). „Adatok a codificatióhoz" czim alatt, már 1868. évben volt szerencséin e lapban megemlíteni, és gyakorlati a mindennapi jogéletből menitett példákkal kimutatni azon nehézségeket, melyek a hagyatékok tárgyalása, az osztályok rendezése, azoknak a telekkönyvbeni foganatosítása körül mutatkoznak. Ezen nehézségek pedig olyanok, hogy a tárgyalást a birónak nemcsak terhessé, de sőt lehetetlenné, a telekkönyveket pedig feleslegesekké teszik; mivel azokbaaz osztályok szerint megállapított jogi- és birtokviszonyokat bekebelezni nem lehetvén, azok a tulajdon, és egyéb jogoknak hú tükrét nem képviselik. Mindezen nehézségeket pedig azon egy törvény szüli és okozza, mely szerint a volt jobbágy földek felosztásánál, még mindig a régi úrbéri telek tekintetik egységnek, a külső telek részek a belsőnek még mindig járulékait képezik; a külső telekrészek, a belsőtől megyei engedély nélkül el nem különíthetők; végremivel az '/4, telkek eldarabolása még mindig tiltva van De az életnek szigorúbb logikája lévén, mint a törvényeknek, az emberek azon túl teszik magukat; vesznek, cserélnek egy, két holdat is, vesznek házhelyet külső részek nélkül; végrendelkeznek, vagy a testvérek a nélkül is osztozkodnak, a hogy hajlamaik, szükségleteik, és egyéb viszonyaik megkívánják; — az egyik veszi a házhelyet, a másik a kertet, a harmadik a pótlást, a negyedik a külső részek egy részét, és igy tovább — számtalan módozatokban, a vagyon nagysága, és az érdekeltek szükségleteihez képest. A bíró a törvényhez lévén kötve, ha ily esetek adják elö magukat, — melyek pedig a nép hagyatékainál 100 eset közt 90-szer megtörténnek, — hallgat, gondolkodik, rágja pennáját; — az örökösök pedig csudálkoznak, hogy ilyen okos ember, mikép tűnődhetik azon, a mi felett ők oly szépen kiegyeztek. Ezen labyrinthusból azután ki nem gázol a biró a legszebb capacitatio mellett sem, mivel az örökösök között egyik sem bir annyi pénzzel, hogy a többiek részeit megválthassa; de ha tehetné is, darabka földjétől megválni egyik sem akar. Az, ki a néppel nem közlekedett, annak fogalma sincs azon szeretet és ragaszkodásról, melylyel az, még oly osekély földjéhez is viseltetik. Nem is csoda, hisz azután él. E bajok, a nép szaporodása, és a forgalom nagyobb gyorsasága miatt napról napra nagyobbodnak; a szegény biró pedig, capacitatio nem segítvén, még kényszer eszközzel sem bir. Az uj perrendtartás behozataláig akkép segítettünk m. gunkon, hogy azon esetekben, ha az elkülönzési engedély a megye által meg nem adatott, vagy az osztály részeket, a telekkönyvi -endszabály szerint megkívánt, az egész telekkönyvi testre kiható arányokban kifejezni egy átalában nem lehetett; — az 1840. 8. tcz. értelmében az örökösök között árverést tartottunk, és a telek azé maradt, a ki legtöbbet adott. Gyakran azonban ez sem használt, mert sem a testvérek között, sem más idegenek között árverező nem találkozott. Ez n kényszer az uj perrendtartásban nem foglaltatik ; — égető szükség tehát, hogy ezen irányban illetékes helyről intézkedések tétessenek. Ezen intézkedések pedig tekintve, hogy miilók családi életére, vagyonára, a forgalomra, a telekkönyvekre, a birói eljárás alaposságára oly annyira kihatnak, fontosabbak és sürgősebbek, mint bármely más politikai s rendezési ügyek. Ugyanazért, nehogy csak hatást előidézni akaró phrasisokkal élni látszassam, igen sokszor előfordult példát idézek még, annak bebizonyítására; hogy az említett elavult törvény mennyire képes a családi békét és nyugalmat megzavarni, de sőt örökre felbontani, tőnkre tenni. Ugyanis a népnél nagyon sokszor megtörténik, hogy egy ifjúnak háza,házhelye, és egy darab szorgalomföldje van. Nőül vészen egy l/s telkes gazdának leányát, házassági szerződést köt, és neje hozományakép kap 2 hold földet. A tárgyalás alkalmával a biró birtokban találja a házaspárt, ezek tulajdoni jogát, a nőnek fivére, az az, szerencsére csak egy sógor elismeri, de a bírónak útjában áll a törvény; mert '/8 telket nem szabad feldarabolni, a tettleges osztály a telekkönyvben szintén nem foganatosítható, és igy következik a férjnek kijelentése, hogy neki szerződése lévén, nejét föld nélkül meg nem tartja, és ha kenyér törésre kerül a dolog, nejét csakugyan elkergeti, és többé vissza nem fogadja. Ha mindezen akadályok nem volnának, e család mily szép békében, megelégedetten élt volna, pedig az általok állapított jogviszonyok nem ellenkeznek ám, sem a jogtudománynyal,sem a józan észszel, sem az állam érdekével. Legfőbb itélőszéki döntvények. A bíróság azon végzésben, melylyel a foganatosított biztosítás feloldását elhatározza, együttesen a biztosítás 63