Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 61. szám - A házassági vagyonjog és öröklési rend mai jogrendszerünkben

242 Esze Fereuoz ügyvéd mint vádlott (társaival együtt) Ba- | gosy Amália, S. Ferdinándné cs.-bagosi lakos mint ma- | gánvádló következő vádjai alól felmentetett t. i., hogy 1-br Esze Ferencz, mint vádló édes anyja néhai gróf Lázár Erzsébet Bagosy Jáuosnénak megbizott ügyvéde, 8000 ft. kölcsön felvehetését e, a néhai grófnő aláírásával ellátott papirt átvett, s a kölcsön kieszközlése helyett, ezen papirra Szathmáry Károly ál hitelező nevére 2000 darab aranyról szóló adóslevelet állított ki, melyet Ny. József mint a néhai grófnőnek megbizott tisztje előttemezett, azt Sz. Károly színleges hitelező nevében sajátkezüleg irott folyamodvány mellett a grófnő és utódja panaszos nő birtokára telekkönyvileg is bekebeleztette, mely adóslevél utóbb E. Ferencz testvére E. G-áborra átíratott, — 2-or, hogy E. Ferencz vádló édes anyja néhai gróf L. Erzsébet albáit árulta volna. 3-or, hogy E. Ferencz mint a Bagosy ház megbizott ügyvéde, néhai édes anyja gróf L. Erzsébetnek megbízásából a családot illető 27,000 frt. értékű úrbéri papírokat átvette, s annak hova lett fordításáról nem számolt. — A vádlott s illetőleg vádlottak már a vizsgálat folyamában ezen, a különböző forumokon különbözőleg minősített hamis okirat készítési, okirathamisitási s csalási bünvádak alól a tiszti ügyész, mint közvádló indítványához képest bünteti tényálladék hiányából mentettek fel s bűnteleneknek nyilváníttattak. Most miután ezen bűnvádi ügy a magánvádló B. Amália, majd ennek is elhaltával a hagyatéki tömeggondnok részéróli közbevett felebbezések után, az ügyérdembeni legfőbb itélőszékileg eldöntő határozattal végleg befejeztetett; a közbejött l-ső s további felsób bírósági határozatokat, a szerkesztőségnek már kifejezett kivánatához képest is, de azért is, hogy e szaklap tisztelt olvasó-közönsége a végitéletről s egy a felebbezési jog kérdésében az első bíróságokétól elvileg különböző dönt vényszerü határozatról tudomással birjon s a most már bátran elmondhatni a legszelídebb kifejezéssel élve méltatlanul fővádlottul hurczolt E. Ferencz megingatott jó birneve nyilvánosság előtt is még inkább mint az l-ső jirósági ítélettel helyreállíttassák, röviden a következőkben közölni kívánom: A fentebb jelölt 4078/864 B. sz. felmentő törvényszéki ítélet ellen sem a közvádló tisztiügyész, miután az Ítélet indítványa értelmében, sem vádlottak, miután ők tényállam hiányában felmentettek, okszerüleg felebbezéssel nem élhetvén, az az elleni felebbezést a panaszos magán vádló ragadta meg. Azonban felebbezése a Biharmegyei büntető törvényszéknek 1865 febr. 18-áról 523/3S9 865 sz. a. határozatával azon indokból, mert a magán vádlót a bűnösség kérdésében felebbezési jog nem illeti, visszautasittatott. Ezen elutasító végzés ellen magán vádló további felebbezéssel élvén, a királyi itélő tábla a megyei törvényszéknek a felebbezhetési jog kérdésében hozott 528/2ÍB 865 számú végzését az 1865 évi oct. 10-ről 5328/805 B sz. a. kelt határozatával helyben hagyta; mely 2-od bírósági határozat ellen a pauaszlónő hagyatéki gondnoka által közbevetett további felebbezésre a Hétszemélyes Tábla 1867 nov. 6-ról 3768/867 B. sz. a. következő határozatot hozta: „A bünvizsgálat illetőleg bírósági itélet által a követelt kár megtéritésétöl elütött sértett felet, vagy annak jogutódját felebbezési jog illetvén, a hagyatéki gondnok felfolyamodásának hely adatván a panaszkodó Bagossy Amália által az első bíróság Ítélete ellen közbevetett felebbezés elfogadtatik, s ekkópen a felebbezést visszautasító végzése a tekintetes királyi táblának megváltoztattatik, s az iratok érdemleges ítélethozatal végett ugyanazon tek. kir. itélő táblához áttétetnek." Ennek folytán a kir. tábla az ügyet érdemileg vizsgálván meg, 1869. febr. 6. 8719/868. B. sz. a. az első bíróság ítéletét annak indokainál fogva érdemben is helybenhagyta. Ezen 2 od bírósági itélet ellen a hagyatéki gondnok mint magán fél további felebbezése folytán a kir. curia mint legfőbb ítélőszék 1870. febr. 10. V«" B. sz. a. ítéletével a kir. tábla ítéletét indokainál fogva helyben hagyta. B A. ügyvéd. Legfőbb itélöszéki döntvények. Az 1846-ban elhunyt örökhagyó utáni öröködégre alapított kereseti jog elévültnek tekintendő, hu az örökölt hagyatékot 1848, óta birtokló testvér ellenében, az ösis. pátens értelmében, az illetők egy év alatt igényükkel fel nem léptek. Az ily elévülést a biró hivatalból köteles ligyelembe venni, habár az az ellenfél által kifogásul fel nem hozatott is. Idősb Czomba Mária és Anna Szepesmegye tszéke előtt a tiszti ügyész által képviselte Siroki Ján. és Czomba szül. Siroki Anna, mint néhai Czomba Mihály után hátramaradt kiskorú árvák: Anna és Mária gondnokai ellen a törvszéki telekjkönyvben foglalt 2/16 úrbéri telek két harmadának örökösödés alapján őket illető osztályrészüknek kiadatása iránt pert indítottak. — A keresetlevélben előadják, mikép néhai édes atyjuk Czomba István 3 kiskorú gyermeknek u. m. felperes Mária s Anna és alperesek néhai atyja Mihály hátrahagyásával még 1846. évben elhalálozott ingóságokat és a torinkai telekj könyvben bevezetett ingatlant hagyva maga után. Mihály a telekkönyvek behozatalakor azon ingatlant saját nevére irattá, habár őt annak csak l/3-da illeti. És ezen jószág Mihály elhaltával 1865-ben kelt osztály szerint, felperesek tudta nélkül gyermekeire jelen alperesekre íratott át, — miért a telekk. bekebelezés érvénytelenítésével, azon birtok 2/3-dának nevükre leendő átíratása kérelmeztetik. Alperesek részéről ellenbeszédileg előadatott, hogy ők a kérdéses ingatlant a felmutatott birtokbizonyitvány szerint törvényesen birtokolják,mi ellen felperesek tulajdoni igényűket bejelenteni elmulasztották, miért kereseti joguk a telekk. értelmében elévült. És ha a telekk. bejegyzés hibás volna, felpereseknek a telekk. tszéknél kiigazítási keresetet kellett volna beadni, minek keresztülvitele előtt tulajdonjogot nem követelhetnek. A tszék 1868. sept. 24-kén 2243. sz. a. hozott Ítéletével felpereseket keresetükkel elutasította, mi következőleg indokoltatott: „Felperesek keresetükben előadják, mikép még 1846-ban elhalt atyjuk Czomba István után a leltár szerint nemcsak ingóság, hanem 3/16 úrbéri telek is maradt hátra, mit idősb testvérük néhai Cz. Mihály, az alperesek atyja, a telekkönyvek behozatalakor felperesek tudtán kivülrosz lelkűleg saját nevére Íratott,sőt ezen testvérüknek 1863. évben lett elhunytával azon birtok azon évbem kelt osztálylevél alapján két kiskorú gyermekei Anna és Mária nevére is átkebeleztetett — mi által felperesek örökségüktől, azon birtok 2/3-dától törvényellenesen megfosztattak. „Ezek ellenében azonban alperesek védelme hivat kőzik az •/. alatti birtokbizonyitványra állítván, mikép