Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 53. szám - Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához [1. r.]

Pest, 1870 kedden július 12. 53, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalma: Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához. — Semmitőszéki határozatok. — Min. rendelet. Az örökösödési eljárás jogszabályainak reformjához. Mihajlovies Miklós leyf. tszéki tanácselnök úrtól. I. A perrendtartásnak az örökösödési eljárásra vonatkozó szabályai kévésben különböznek az orsz. birói értekezlet álapján létre'jött ideiglenes ugyanazon eljárásra vonatkozó törv. szabályoktól. A' perrendtartás ide tartozó szabályainak alapjául azon elv szolgál: melynél fogva az örökösök via t'acti foglalhatják el a hagyatékot. Ezen elvet, mely légi és 1861. év utáni törvényhozásunknak is árnyoldalát képezte, a jogbiztonsággal megegyeztethetőnek nem találom, hanem a birói közbenjárást nemcsak az 560. §. a. b. c d. pontjai alatt emiitett esetekben, hanem átalában minden örökösödési esetekben is szükségesnek tartom. Kivánják ezt az örökösök érdekei, mert ha az egyik örökös, kinek az alkalom kedvez, a hagyatékot a másiknak távollétében elfoglalja, ez utóbbi birtokon kivül lévén, ha amaz ennek örökségi jogát tagadja s igy az egyesség nem jő létre, az 587. §. értelmében jogait per utján tartozik érvényesíteni. Igaz ugyan, hogy az 560. §. megengedi, hogy a nagykorú örökösök is kérelmezhetik az örökösödési eljárást, és a bíróság tartozik a hagyaték biztosításáról gondoskodni; ámde az örökösödési eljárás a birtokon kivüli örökösnek keveset használ, mert a pert kénytelen épen ugy indítani, mintha az eljárást nem is kérelmezte volna. A mi pedig a hagyaték biztosítását illeti, igen könnyen megtörténhetik, hogy addig, mig ő oly helyzetbe jő, hogy az eljárást kérelmezhesse, az ingokból álló hagyatéknak nagyobb része elidegenittetik ; másrészről pedig a birtokban lévő örökösnek a birtok által szerzett jogai az által, hogy a hagyaték tekintet nélkül a birtoklásra, biztosítandó, azon elvnek, mely szerint senki meghallgatlanul jogaiban sérelmet nem szenvedhet, világos sérelmével a peren kivül eljáró bíróságnak, egyoldalú eljárása, vagyis a biztosítás által sérelmet szenvednek, miután ez a biztosítás által a birtoktól megfosztatik. De kívánja az önkénytes elfoglalás mellőzését, és a rendes eljárást a közhitel érdeke is, mely parancsolólag követeli, hogy az örökhagyó hitelezőjének követelése önkényes elfoglalás által ne veszélyeztessék, és hogy jogainak az örökösök elleni érvényesítése könnyítessék az által, miszerint a hagyaték rendesen tárgyaltatván, és birói határozat folytán az örökösnek átadatván, a hitelező a birói átadási (beszavatolási) végzésnek hiteles másolata által igazolhassa, hogy az, a ki ellen ő az örökhagyó elleni követelése iránt pert indít, csakugyan örökös, és hogy ' kimutathassa, miszerint az örökös örökségi nyilatkozata I által az örökhagyó adósságait saját vagyonára is, vagy I pedig -^ak a hagyaték erejéig átvállalta, és ez utóbbi esetben kimutathassa a hagyatéknak mennyiségét és értékét. Sőt, hogy a törvénynek azon intézkedése mellett, miszerint a hagyatéknak az örökös vagyonátóli elkülönítését kérheti, követelését pazarló, talán már a csőd küszöbén álló örökös ellenében biztosithassa, holott a tapasztalás mutatja, hogy rendes tárgyalás és átadás nélkül menynyire van a hitelezőnek annak bebizonyítása, ki az örökös és mennyiben örökölt, nehezitve. Ugyanis a,roszlelkü örökösnek igen könnyű magát az örökhagyó hitelezője ellenében védeni, ha az örökség neki nem bíróilag adatott által, hanem ő annak birtokába önhatalmilag jutott, kivált, ha örököstársával bíróságon kivül megegyez, vagy ha örökös társa nincs. Az örökös egyszerűen tagadja, hogy örökös, és hogy ennyit vagy annyit öröklött: a hitelező pedig az által, hogy az örökösnek az örökhagyótól i leszármazását bebizonyítja, még nem bizonyítja be azt, hogy alp. Örökös; de ha ezt igazolja is, és haazörök hagyónak vagyonosságát is bebizonyítja, mégis ez által az örökös tagadása ellenében még nem bizonyítja be az örökség mi és mennyiségét, kivévén az ingatlanoknál. Ha ily esetben, miután az örökös csak ad vires successionis tartozik az öröhagyó adósságait átvállalni, a kérdés: mennyit öröklött az alperes, a végrehajtási eljárásra tar tátik fenn, ebből uj bonyolodottság és jogveszélyeztetés következik. De kívánja továbbá a birói közbenjárást egyéb érdekeltek egész serege. E tekintetben csak egy pár példát hozok fel: A. vesz B-től egy telekkönyvi ingatlant szóbeli szerződés mellett. B meghalt mielőtt a szerződés irásba foglaltatott volna. Ily esetben a nagykorú örökösök vonakodása esetében, mivel az ily örökösökre nézve hivatalbóli eljárásnak nincs helye, kény telén lesz A pert indítani az örökösök ellen, hogy irott szerződés hiányában ítéletet nyerjen, melynek alapján a tulajdonjogot bekebeleztethesse Azonban itt fenakad, mert nem tudja, kit pereljen be, főkép, ha az eladó utódai nem leszármazó örökösök, hanem oldalági rokonok. Ha a vevő addig várakozik, mig az örökösök a perrendtartás szabályai szerint az örökösödési eljárás megindítását kérelmezik, és az 581. §. értelmében tulajdonjogukat bekebeleztetik, azt koczkáztatja, hogy az örökösök vagy nem kérelmezik az eljárást, vagy ha igen, mihelyt tulajdonjogukat bekebleztetik, az ingatlant saját hitelezőjük részére zálogjoggal terhelik, vagy eladják. Ezen bajon lehetne ugyan az által segíteni, ha a törvény megengedné, hogy ily esetekben magát a hagyatékot ad actum képviselő gondnok ellen lehessen pert indítani; azonban egyrészt erről a törvény sehol sem intézkedik, másrészt pedig ily intézkedés a megengedett önkényes elfoglalás 53