Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 52. szám - Jegyzetek a fellebbezések nagy számának okairól

207 kifogást, a mennyiben nem szabadon választandó bármely | biróságnak vetette alá magát, tehát személyes illetőségé- | ről le nem mondván, nem Turóczban, hanem Sárosmegyében lakhelyén lett volna beperlendő és csak sommás, — de nem sommás szóbeli eljárás köttetett ki, mi között nagy a különbség. — Felperes válaszolá, hogy alperes magát bármely biróságnak vetvén alá, ez szabad biróválasztást jelent; és 1847-ben csak sommás eljárás létezvén, ez a jelen sommás szóbeli eljárást is jelenti. A szbiróság 1868. decz. 4. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki, felperest keresetével alperes személyes illetőségéhez utasitván. — A tszék pedig 1868. decz. 19. — 5519. sz. a. a szolgabirót illetékesnek nyilvánította. További felfolyamodás folytán a legfőbb Ítélőszék 1869. decz. 11-kén 4785. sz. a. végzésével a szbiróság végzését hagyta helyben; mert „alperes az A. alatti kötelezvényben foglalt ama kitétel által, hogy bármely biróságnak aláveti magát, személyes birósági illetőségéről lemondottnak nem tekintethetvén, ugyanazon kötvény alapján más megyei bíróságok előtt törvényesen be nem pereltethetett." Ez ellen felperes sem. panaszt adván be. A Semmitőszék annak helyt adva, a legf. Ítélőszék végzését megsemmisítette s a szbirói bíróság illetőségét megalapította; „mert az adóslevélben alperesek magukat bármely bírói hatóságnak, és így nemcsak a szbiróságnak, s nem is a megye területére szorítva, szóbeli eljárás mellett alá vetvén — úgy az előbbi, mint az ujabbi törvények, jelesen a perr. 52. §. a) p. szerint tehát az illetőség a felek megalapítása és választása szerint levén elhatározandó, a legf. itélőszéki végzés a 297. §. 5. p. alapján megsemmisítendő volt." (1870. június 18. — 5441.) A i2 ftnál többre nem becsült mezei rendőri kártételek iránti keresetek (1840: IX. tcz. 6. §.) a községi elöjáróság elébe tartoznak. Ily ügyekben a szbiróság bíráskodván, eljárása megsemmisítendő. Petrik György Farkas József ellen Szatmármegye Krasznaközi járás szbirájához alperes lova által tengeri földjén okozott s 1 frt. 90 kra becsült kár kétszeregének s az erőszakoskodási birságnak megfizetése iránt keresetet adott be. — Tárgyalásra alperes meg nem jelenvén, (a tárgy, jkönyvet csak az esküdt irta alá) az a kár kétszeregében 2 ft. 80 krban, 16 ft. 10 kr. perköltségben és 12 frt. erőszakoskodási birságban elmarasztatott. Ez ellen alperes semmiséget adott be, egyrészt, mert a szbiró részint a szomszéd városban, részint szőlejében szüreten levén, a tárgyalásonjelen nem volt, tehát az ítéletet sem ő hozá s azt mégis aláirta; másrészt mert ez ügyben a szbiró nem is illetékes, az 1840: IX. t. cz. 6.§. szerint ily mezei rendőri ügyekben 12 ftig a községi bíró levén illetékes. A Semmitőszék e panasznak helyt adva, a szol gabirói ítéletet s egész eljárást megsemmisítette s felperes az illetékes községi bírósághoz utasíttatott; „mert az átm. intézk. XIX. cz. által hatályában fentartott 1840: IX. t. cz. 6. §. szerint a 12 ftnál többre nem becsült kártétel iránti kereset elintézése a helybeli községi elöjáróság illetőségéhez tartozik, s csak ha az három nap alatt elégtételt nem szolgáltatna, vagy nem szolgáltathatna, akkor járhat el a szbiró; de különben is a szbiró a tárgyalásnál jelen nem levén, ebbeli eljárás magában is semmis. (1870. június 14-dikén. — 4989. sz. a.) A megbízott ügyvéd vagy helyetlesének abbeli mulasztása, mikép a fél által részére kellő időben kiállított megbízást a tárgyalásra magával vinni elfeledte, oly elhárithatlan akadályt képez, melynél igazolásnak van helye. Pussovits E. Áchim M. ellen Aradmegye tszéke előtt becsületsértési pert indított, melyben a tárgyalás sept. 25-re tűzetvén ki, erre alperes személyesen meg nem jelent, meghatalmazott ügyvéde, illetőleg ennek helyettese pedig meghatalmazását magával el uem hozván, a bíróság ezt meg nem jelenésnek vette és alperest makacsságból elmarasztalta. Alperes igazolási kérvényt adott be a fent előadottak alapján, mik az elhárithatlan akadály miatti meg nem jelenést tanúsítják. — Tárgyaláskor P. az igazolást elvettetni kéri, mert alperes személyesen meg nem jelent, meghatalmazott ügyvéde pedig szabályszerüleg nem jelent meg, és alperes elhárithatlan akadályt nem mutatott ki. Ennek folytán a biróság 1870. év 51. sz. végzésiéi az igazolási kérvényt visszautasította. — Ez ellen alperes se mm. panaszszal élt. A Semmitőszék e panasznak helyt adott s az 51. sz. végzést megsemmisítette; „mert a perrend 89. §. szerint az ügy véd meghatalmazását igazolni tartozván, miután alperes megbízott ügyvéde és ennek helyettese részére a meghatalmazványt kellő időben kiállította, ez utóbbinak abbeli mulasztása, hogy a megbízást tárgyalásra magával el nem vitte, és alperes e miatt marasztaltatott el, a tárgyalásróli elmaradástekintetéből oly elhárithatlan akadályt képez alperes félre nézve, ennélfogva a perr. 306. §. szerint igazolásnak helye van. (1870. június 24. 4581. sz. a.) Igazságügyiuiniszteri körrendelet az ország összes törvényhatóságaihoz és a szőlöváltsági jogbiztosokhoz. A szőlőbirtok után járó tartozások megváltásáról szóló 1868. XXIX. tcz. 9. §-ának következő kitétele: „minden egyes tartozás mindenegyes szőlőbirtokra az illető telekjegyzőkönyvben a birtokalapra röviden bejegyzendő" - némely törvényszékek, mint telekkönyvi hatóságok által tévesen akkép értelmeztetett, hogy az egyes szőlőbirtokok után járó váltságdijak, ezen szőlőbirtokoknak helyszinelési (helyrajzi) számok szerint elkülönített alkatrészeire nézve külön-külön számitandók ki, és igy részletekben, a helyszinelési (helyrajzi) számok alatt megjelölt birtokrészletekre jegyzendők be. Az idézett törvény kérdéses §-ában foglalt rendeletnek ily módoni értelmezése a fenálló telekkönyvi rendszerrel és eljárással mereven ellenkezvén és ugyancsak ezen törvény ebbeli rendelkezésének gyakorlati kivitelére nézve má3 oldalról is kételyek merülvén fel; nem különben az is tapasztaltatván, hogy a szőlőváltsági jogbiztosok közül többen mukaegyszerüsités vagy a fennálló törvény és rendeletek téves magyarázása folytán a szőlöváltsági táblás előterjesztésnek „megállapítás" ozimü rovatait nem helyesen töltik ki azon czélra, hogy a telekkönyvi bejegyzés az idézett törvény értelmében foganatosittathassék : ennélfogva a hitel s forgalom érdekében, és a kételyek eloszlatása, valamint az eljárás szabályszerűsége, s egyöntetűsége szempontjából a közön-