Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 51. szám - Igazs. ministeri törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről [5. r.]

204 nek szóló határozatok törvényes képviselőségüknek át adandók, csak olyan végzésekre vonatkozván, melyeket más perlekedő feleknek személyesen kell kézbesiteni. (1870. június 3. 5589. sz. a.) Az ügyviteli szab. perkivonatokról intézkedő 60. 207. 223. §§. alkalmazása. Eziránt f. év május 24-kén 9779. sz. kelt igazs. rendelet következő magyarázatot ád: „Abirói ügyv. szabályoknak az e. foly. tszékek ügykezeléséről rendelkező „Első czime" 60. §. által a perkivonatok elkészítése az előadók kötelességévé tétetvén, mig az egyes bíróságok ügykezelését tárgyazó „Harmadik czimben" — ilynemű intézkedés nem tartalmaztatik. E két különböző szabályból más következtetés alig vonható mint az, hogy az egyesbiróságok az általuk elintézendő ügyekről perkivonatot nem készítenek, mit egyébiránt az egyesbiróság, valamint a sommás eljárás természete folytán nem is készíthetnének; —ellenkezőleg azonban minden perről, mely társas bíróság által intéztetik el, annak előadása előtt kivonat készítendő. — Ez utóbbi tekintetben az ügyv. szab. 223. §-sa nem tevén különbséget, azon pereket illetőleg, melyek a tszékektől, és azok közt, melyek az egyes bíróságtól küldettek fel; a kivonat készítését rendelő intézkedés a felebbviteli bíróság által elintézendő perek mindkét osztályára vonatkozik ; minélfogva a felebbviteli bíróság oly perekben is, melyek a fentebb mondottak szerint perkivonattal az első bíróság által el nem látandók — tekintettel a 201. §-ra, minden esetben kivonatot tartozik készíteni s azt a pernek harmadbirósági felülvizsgálása esetében ugyan oda felterjeszteni." Igazs. ministeri törvényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) V-ik Fejezet. Legelő-elkülönités. 38. §. A legeltetés a volt jobbágyok tulajdonát képező földeken, az egykori földesurakat többé nem illeti, de a jobbágyok sem legeltethetnek a volt földesúri földeken. Ugyanez áll kölcsönösen az erdő-, nádas- és legelő-részekre is, a melyek az elkülönzés folytán egyik vagy másik félnek illetményül jutottak. 39. §. A legelő-elkülönzés az 1836. VI. t. ez. 3. §-ának határozatai szerint történik. A jelen törvény 23. §-ában érintett községekben a legelőilletmény kiszabása a 29. §. végbekezdésében az erdő-illetmény kihasitása iránt megállapított módon eszközlendö. 40. §. A hol a gyep-legelő hiánya vagy elégtelensége miatt a volt jobbágyok a legeltetést az urasági erdőben is gyakorolták : a legelő illetmény az erdei legelőből is kiadandó vagy pótolandó. Az erdőkből kihasitott legelőrész a volt jobbágyok erdő-illetményébe nem számitható be, de viszont az azon találtató fák sem illetik a volt jobbágyokat. A hol azonban a legelő-illetmény a gyeplegelöből is kikerül: ott azt a gyeplegelőből kell kiadni, habár az úrbéresek az erdölegelő gyakorlatában voltak. 41. §. Csapások, utak, teljesen haszonvehetetlen terek, ugy a községi utczák és a rendes közlekedéshez szükséges terek senki illetményébe be nem számithatók. A haszouvehetlen tér annak tulajdona, a kinek birtoka közé esik : különben a földesurat illeti. : A közlekedési utak, az utczák és a község beltelkén létező magánjogi tulajdont nem-képező terek: községi vagyont képeznek, — érintetlenül hagyatván az ily téreken másokat illető vásárjog. A gazdasági utak és csapások a községbeliek birtokán, ezeket, a földes ur birtokán pedig ez utóbbit illetik. 42. §. A volt jobbágyoknak jutott kőzlegelő az egyesek közt felosztandó, ha a felosztást kérők úrbéri birtoka a határban lévő úrbéri birtoknak legalább egy negyedét teszi. A felosztási költségeket a tulajdonosok, a mindegyik részére jutott terület aránya szerint viselik. VI. Fejezet, Birtokrendezési eljárás. 43. §. A jelen törvény határozatai szerint felmerülő minefen per az elsőfolyamodási törvényszék hatásköééhez tartozik.^ A keresetlevélben bíróságnál adandó be.) Azonban a birtókszabályozás megengedése iránt hozott Ítélet jogerőre lépte után, a pernek ítélet alá bocsátásáig előforduló minden birói cselekvény teljesitésére a törvényszék a járásbíróságot bizza meg, amely a létrejött egyezséget, illetőleg a felszerelt pert a törvényszékhez beküldeni köteles44. §. A járásbiró a törvényszék megbízása folytán a fölmérést, becslést, osztályozást eszközölvén és a birtokszabályozáshzz szükséges egyéb segédidatokat megszerezvén, a hitelesítéseket teljesiti; a birtokrendezés iránt a felek közt az egyezséget megkísérli ; és ha ez nem sikerül, azokat perbeszédeik beadására utasítja ; megjegyezvén, hogy mindegyik félnek rendszerint csak két perbeszéd engedtetik, és hogy azok beadására a kézbesítéstől számítandó 30 napi határidők tüzendők ki, melyek a járásbiró által egy ízben szintén 30 napra meghosszabbíthatók. Az így felszerelt periratok ítélethozatal végett a törvényszékhez beküldendők. Különben az eljárásra nézve az 1836. X. t. cz. 6—10. §-ai és a polg. törv. rendel, határozatai alkalmazandók, a mennyiben a jelen törvény mást nem rendel. (Folyt, köv.) — Curiai kinevezések. A curia legfőbb itélőszéki osztályához tanácselnökké B ó n i s Sámuel semmitőszéki biró, — rendes birákká : S o m o s s y Ignácz országgyűlési képviselő, M onaszterly Sándor, Bovánkovits József, Marschalkó Leó, Beöthy Zsigmond, Wettstein Antal pesti kir. táblai birák és T o p p 1 e r Károly igazs. osztály tanácsos. A semmitőszéki osztályához rendes birákká: P á p a y Károly, Masirievics Samu és M e r 9 i c s Miklós pesti kir. táblai birák. A pesti királyi táblához alelnökké Kiss András váltófeltörvényszéki elnök, tanácselnökökké Széli Kristóf legfőbb itélőszéki biró és S z a 1 a y Ágoston pesti e. b. váltótörvényszéki elnök. Felelős szerkesztő éB ki&dó-tulajdonoe SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, Í870. nyomatolt Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.