Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 49. szám - Igazs. ministeri törvényjavaslat az urbéri birtokviszonyok rendezéséről [3. r.]

be — fektetve azt különösen arra, hogy a foglalás s árverés elrendelésénél nem tartattak meg azon szabályok, melyek az ingatlanok körüli végrehajtásnál érvényesek s kötelezők, hanem földje ingó vagyonnak vétetett. A Semmitőszék következőleg határozott: „A semm. panasz a végrehajtási foglalás ellen intézett részében visszautasittatik, ellenben a végrehajtási árverést rendelő f. évi 233 sz. a. végzés megsemmisittetik s a biróság újabb törvényszerű eljárásra utasittatik; Indokok: Panaszló a végrehajtási foglalás ellen maga idejében felfolyamodási jogorvoslattal élt, felfolyamodása azonban a pesti kir. tábla 1869. aug. 24-ken6998. sz. a. végzésével elutasittatott. Ezen másodbirósági végzés ellen panaszló, kinek az f.évijan. 14-kén kézbesittetett, továbbijogorvoslatot nyilt határidőben nem használván, ezen mulasztása folytán a végrehajtási foglalás jogerőre emelkedett, következőleg az az ellen több hó eltelte után emelt jelenlegi semm. panasz a perr. 282. §. értelmében visszautasítandó volt. „Az ár verést rendel ő v é g z é s t ellenben az árverési feltételek teljes hiánya, a törvényes határidők pontos meg nem tartása, és az árverés szabályszerű kihirdetése igazolásának elmulasztása miatt a perr. 297, §. 1. p. alapján megsemmisíteni kellett azért; „mert habár a kikindai kerület úgynevezett, Ueb e r 1 a n d' földjeire az ingatlan vagyon törvényes fogalma úgy azért, mivel ezen földekre vonatkozólag a tényleges birtokosok tulajdonjoga telekkönyvileg bekebelezve nincs, mint pedig azon sajátságos, eddigelé még nem tisztázott visszonynál fogva, mely a kerület lakossága és a kir. kincstár közt az irányban forog fenn, hogy a kérdéses földeket mindegyik fél sajátjának kivánja tekintetni, szoros alkalmazását nem is találja; „Miután még is a kerületi sommás biróság f. év máj. 3-án 538. sz. a. kelt jelentéséből kétségtelenül kitetszik, hogy a fennálló gyakorlat szerint ezen földeknek nem egyedül a függő termése, hanem azoknak valóságos és korlátlan birtoklása, az ezzel kapcsolatos jogokkal és igényekkel együtt képezi a forgalom tárgyát, s hogy a beállott birtok változtatás nyilvántartása végett községkönyvek is vezettetnek; végrehajtási elárvereztetésük esetében nem az ingó javak (416. §.) végrehajtása, hanem az ingatlan birtok haszonbérbe adása tekintetében megalapított, a perr. 417. 418. §§-ban tüzetesen körülirt eljárás kell hogy követessék, tekintve, hogy a földbirtoknak visszavonhatlan eladatása legalább is annyi óvatosságot szükségei, mint a puszta bérbeadás; s tekintve, hogy ilyetén eljárás a dolog természetének is inkább megfelel, a nélkül mégis, hogy a tulajdonjog iránt a kir. kincstár és a tényleges birtokosok közt fenforgó vitás kérdésnek, maga utján való megoldását megszorítaná." (1870. május 27. 4813. sz. a.) Igazs. ministeri törv ényjavaslat az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről. (Folytatás.) 25. §. A mennyiben a 24. §-ban érintett erdő vagy erdőrész a községbeli volt úrbéresek csak egy részének volt kizárólagos használatában, és a többi úrbéresek a faizást a viszontszolgáltatások mellett egy más erdőben gyakorolták: ezek erdőilletménye ezen erdőből adandók ki. 26. §. A hol a volt jobbágyok 1848-ik évig a faizás tövényes élvezetében voltak: a helyett számukra azon erdőből, melyben a faizást törvényesen gyakorolták, egy azon haszonvételnek megfelelő rész leszen hihasitandó. Mind a volt jobbágyokat ezen kihasított erdőrészben, mind a földesurat a fennmaradó téren teljes tulajdonjog illeti és mindegyik felett a számára kihasított erdőrészben, az erdőrendszabályok megtartása mellett, minden erdei haszonvételre teljes jog illeti. Ezen rendelkezés az egyes jobbágyok vagy az egész községek számára már kihasított erdőkre nézve is szabályul szolgál. 27. §. Ha a már bezejezett erdőszabályozásnál a volt úrbéreseknek jutott erdőben a földesuraság részére vagy a földesúrnak fennmaradt erdőben az úrbéresek számára egyes erdei haszonvételek hagyattak fenn: az ily szolgalmak a jelen törvény 17—22. §§. szerint megváltandók. 28. §. A volt jobbágyok számára kihasítandó erdőtér mennyisége és helye, ha az iránt szabad egyezkedés nem jönne létre, birói ítélet által leszen meghatározandó. A bíróságoké végre kötelesek mindenek előtt a volt jobbágyokat az 1836. VI. tcz. 4. §. értelmében törvényesen illető faizási és makkoltatási haszonvételeknek, valamint az 1836. VI. t. cz. 8. §. értelmében a földesúrnak járó viszonszolgáltatásoknak miségét és mennyiségét kinyomozni; továbbá szakértők előleges meghallgatása után megállapítani: vájjon minden egyes telekre nézve, ennek nagyságához képest, mennyi erdőtér felel meg holdszám szerint a helyiviszonyokra s különösen az erdő minőségére s termőképességére való tekintettel, azon úrbéri faizási haszonvételeknek, a melyek eddig a telekhez csatolva voltak s ezentúl erdőtér kihasitása által lesznek fedezendők. Nyolcz zsellér számára egy egész telki illetőség hasítandó ki. (Folyt, köv.) — Csődök: Jakobi Jakab n.-váradi keresk. e. N.-Várad város tszéke bejei, július 4—6. perü. Gyalokay Antal; — Mészáros Károly pozsonyi lakos e. Pozsony várostszékénél; bejei, július 18—20. perügy. Guhroffl Ferencz ; — Mayer Fülöp késmárki posztókeresk. e. Késmárk tszékénél, bejei. aug. 1—3. perü. Cserepy Nándor; — FeketeJózsef szabó e. Miskolcz tszékénél, bejei, július 28—30. perü. Tatár Béla; — FischerJakab keresk. e. Pest város tszékénél; bejei, juliu^ 27—29. perü. Mérő J. Paul Lipót gyufagyáros e. Debreczen város tszékénél; bejei, július 5—7. perü. Nemes Kálmán. Goldman B. n.-kikindai keresk. e. a kerületi tszéknél; bej. július 11—13. perügy. Ströbl Ferencz. He 11 Adolf s.-a.-ujhelyi keresk. e. Zemplén tszékénél; bej. július 4—6. perügy. Stépán Gyula ; — Nyistyár János csabai lakos e. Békésmegye tszékénél, bejei, július 27—29. perü. Keller Imre; — Dávid Elek csikszeredai lakos e. Csíkszereda város tszékénél, bejei, július 18. perü. Mészáros Károly. Kohn József derecskéi keresk. e. Biharmegye tszékénél bejei, július 4—6. perü. Kralóvszky Mór. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdono* SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztöiszállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra Pesten, 1870. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-piacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.