Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 43. szám - Észrevételek a törvénykezési rendtartás 422. §-ra [1. r.]

171 mával a kereseti követelésnek kifizetését szerződésileg is | magára vállalta; a fentartott összeszámolhatási jogát pe- | dig sem a követelés lejárta előtt külön uton, sem a per során a netalán beszámítandó tételek részletes előadása, s igazolása, vagy a főadós szavatoskénti beidéztetése által nem érvényesítette. „Az elmarasztalás azonban csak a megvett birtok értéke erejéig volt korlátozandó, mert a jelzáloggal terhelt birtok vevője azonfelül a fizetésre nem kötelezhető. „A túlságosan megalapított perköltségek tekintettel a perbeli munkálatokra — mérséklendők voltak." (1870. april. 6. 96. sz a.) Semmitöszéki határozatok. A czég megszűnte után a czég ellen intézett vállókeresetek alapján az egyes czégtársak magán vagyonára csak akkor lehet végrehajtást rendelni, ha az illető czégtárs perbe id zve volt, következőleg a fizetési rendelvény is csak úgy emelkedhetik ellene jogerőre a kifogások meg nem tétele miatt, ha az neki is szabályszerűen kézbesittetett. Hertel J. Gr. felperesnek ,Hertel és Albrecht' kereskedői czég mint alperes ellen 1100 ft. s jár. iránt folytatott váltóvégrehajtási ügyében, Nagy-Szeben város tszéke 1868. apr. 9-kén 1251. sz. a. kelt végzésével Albrecht Adolf egyik czégtárs ellen kért végrehajtásnak helyt nem adva, felperest végrehajtási kérvényével elutasította, és ezt a n.-szebeni főtörvényszók 1868. jun. 6-dikán 1607. sz. a. helybenhagyta, ellenben a 1 e g fő b b itélő s zé k 1S69. jul. 26-kán 141. sz a. hozott végzésével, mindkét alsó bírósági végzés megváltoztatásával, a kért kielégitési végrehajtást elrendelte azon indokból: „mert a társak czégbeli aláírásuknál fogva saját magán vagyonukkal is felelősök levén, az egyik elmarasztalt czégbeli tag ellen kért végrehajtás annálinkább elrendelendő volt, mivel a hivatkozott váltóeljárásnak 6. §-sa jelen esetre nem alkalmazható; miért az alsóbirósági végzéseket, minthogy azok a p. perr. 318 §-ba ütköznek, megváltoztatni kellett." Ezen legf. itélőszéki végzés Albrecht Adolfnak 1869. okt. 27-kén kézbesittetvén, az ellen okt. 30. semmiségi panaszt adott be, melyben előadja: mikép ő Hertellel 1865. július 25-én társasági szerződést kötött, mely szerint ő a társasági nyereség s veszteségből csak 250/0-kot volt köteles viselni. E társaság 1867. okt. 4-én felbomlott és helyette egy más társaság alakult ,Hertel & Sohn' czég alatt, mely az előbbi kereskedést egészen átvette s kinyilatkoztatta, hogy az előbbi ,Hertel & Albrecht' czég minden activáit és passiváit átvette. — A formaság kérdésére nézve előadja, mikép J. GK Hertelnek 3 vagyis egy 7000 ftos, egy 900 ft. és egy 1100 ft. váltó adatván át, ezek alapján az a Hertel s Albrecht czéget beperelte, de a fizetési meghagyás kézbesítését csak fiának Hertel Henriknek kérte eszközöltetni. Továbbá felhozza, hogy a 7000 frt iránti 1867- okt. 3-án 4930. sz. a. kelt fizetési meghagyás ugyanaz, melynek alapján a végrehajtás elrendeltetett. A legfőbb ítélőszék nem vette tekintetbe, miszerint arra nézve a 7. sz. a. 1867. okt. 10-kén 5046. sz. a. hozott s felperes által nem felebbezett végzéssel kimondatott: hogy miután felperes csak saját fiának kérte kézbesittetni a fizetési meghagyást azért, hogy ez elmulasztotta a fizetési meghagyásról Albrechtet tudósítani, nem szükséges annak Albrecht részére való kézbesittetése, mert a kereset ez ellen nem is intéztetett. — Ezekből következik, mikép az e. bíróság helyesen járt. el, midőn az 1867. okt. 3-ki fizetési meghagyás folytán nem rendelte el a kérdéses 1100 frt. erejéig a végrehajtást 1., mert az említett fizetési meghagyás az 1867. okt. 10. 5046. sz. végzés folytán semmis. 2., mert a tszék nem intézhetett ,Hertel es Albrecht' ellen 1867. okt. 3. fizetési meghagyást, miután a tszék a nála bejegyzett szerződésből láthatta, hogy Hertel, ki a kereskedés egyedüli tulajdonosa volt, nem tekinthető Hertel és Albrecht czég ellenében mint egy harmadik hitelező 3. Mert a tszék, miután a társasági szerződés 1867. septem. 14-én történt felmondását a nála történt bejelentésből tudhatta, nem rendelhetett pár nappal később, a megszűnt czég ellen fizetési meghagyást. A Semmitőszék e sem. panasznak helyt adva, a legfőbb ítélőszék 1869. július 26. kelt végzését megsemmisítette, s Hertel J. Gr. felperes által a n.-szebeni feltszéknek 1868. jun. 6-án 1607. sz. a. hozott, s az első bíróságnak 1868. apr. 9-kén 1251. sz. a. kelt s Albrecht Adolf ellen kért végrehajtást megtagadó végzését helyhenhagyó határozata ellen közbevetett rendkívüli fel folyamodását elvetvén, az első bíróságok egybehangzó végzését a maga erejében fenntartotta; „mert a keresetlevél 1867. okt. l-jén már a társasági szerződésnek megelőzőleg ugyanazon évi sept. 14-én történt felmondása után nyújtatván be; Hertel Henrik egyik társ e keresetre nézve Albrecht Adolf másik társat többé nem képviselhette; mivel pedig a keresetre 1867. okt. 3-kán 4907. sz. a. hozott fizetési meghagyás egyedül Hertel Henriknek kézbesittetett, s ekkép Albrecht Adolfnak a kereset elleni kifogásai előterjesztésére alkalom nem nyújtatott; ennélfogva a fizetési meghagyást az ő személyére nézve jogerőre emelkedettnek tekinteni nem lehetvén, annak alapján ellene magán vagyonára a végrehajtás elrendelhető nem volt; a miért is a végrehajtást elrendelő legfőbb itélőszéki végzést a perr. 197. §. 18. p. alapján megsemmisíteni kellett." (1870. april 6. 2303. sz. a.) Oly esetben, midőn a per a felek meg nem jelenése miatt megszűntnek nyilváníttatott, a per újra felvétele nem perujilási kereset, hanem egyszerű kérelem, utján eszközlendö. Kálmán Ferencz Marosszék egyes bírósága előtt Kálmán Maria s férje Abodi József ellen haszonbér-felmondási pert indított, de az 1869. jun 28-ra kitűzött tárgyalásrajogi képviselője meg nem jelenvén, keresete megszűntnek nyilváníttatott. — Ennek folytán felperes 1869. okt. 22-én 735. sz. alatt, p erúj i tási k er e s e te t adott be, melyben előadván, hogy képviselője betegség miatt megnem jelenhetett, s ezt mellékelt orvosi bizonyítvánnyal igazolván, kéri megszüntetett perének ezen perujitási jogorvoslat mellett leendő tárgyalását elrendeltetni. Azegy esbiróság folyamodó kérelmének 1869. nov. 20-án 735. sz. a. kelt végzésében helyt nem adott azért, mert perújításnak a törv. rendt. 315. §-ában foglalt esetekben, csakis az alapperben hozott sérelmes Ítéletek, nem pedig a törv. rendt. 113. §-ában foglalt ok miatt megszűntnek nyilvánított esetben van helye. Ezen végzés ellen folyamodó Kálmán Ferencz semmiségi panaszt emelt, melyben a neheztelt végzés indokolását helytelennek állítja, mivel éppen a perrend 315. íjának a) pontja azt rendeli, hogy oly esetekben, midőn a peres fél a meg nem jelenés miatt igazolással nem élt, perújításnak van helye, és maga ezen §. b) pontja szabja meg, 43*