Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 39. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [6. r.]

Pest, 1870. péntek május 20. 39, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI Debreczeni és eperjesi iigyvédegylet közlönye. Tartalom : Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. — Semmitőszéki határozatok. — Bírósági tjavaslat. Az e!ső foJyamodási bíróságok szervezési javas­lata. VI. Az ujabb kor tudománya s codificatiója a jogi haladást különösen azáltal nyilvánítja, mikép a törvény­kezés gyakorlatában a n é p e 1 e m n e k napról napra na­gyobb befolyást lörekszik szerezni; hogy igy a népszo­kások, a népélet sokféle mozzanatainak sajátságos ismere­tei, melyeknek a joggyakorlatra s alakulásra természet­szerű befolyásuk van, a joggyakorlat legfőbb terén a fórumon is érvénnyesittessenek; és hogy a bíráskodás kasztszerűségéből — mi a juristák itteni kizárólagos ural­mából keletkezik — minél többet veszejtsen; mi nemcsak könnyíti a jog valósítását, hanem a törvény s igazság­szolgáltatás iránti bizalmat is tetemesen emeli s terjeszti. E tan s törekvés kifolyásai az esküdtszékek, melyek a büntetőjog terén a nép társalmi sajátságainak, ismere­teinek, jognézeteinek eldöntő befolyást szereznek; melyek Angliában a ,Special Jury' által a nép szakelemeinek, szakosztályainak s ezek különösb ismereteinek is tért nyit­nak a fórumon. — Ide sorolandók a kereskedelmi törvény­székek is, melyek mint már előbb érintettük, tisztán a kereskedői elemből alakíttatván, szintén a népeleranek a bíráskodás terén való érvényesítésére szolgálnak ; úgy a német ,gyárbiróságok'— Morgens prachen, Grewette (hajózási s iparügyi perekben) továbbá a franczia ,con­seills des Prud hommes' — a sokfelé elterjedt ,b ö r z e' stb. bírósági intézményei — melyek a népbefolyás érdekelt­ségénél fogva Angliában is mindinkább sürgettetnek, rész­ben létesíttetnek is. *) Ezt neveznők mi korszerű, szabadelvű codificatió­nak, s ez lenne e szakban az, mi a gyökeres reform nevét megérdemelné. Ugyan erre szolgálónak s ily alapon alakitottnak óhajtanék mi a békebirósági intézményt is, mely t. i. a legszükségesb jogi képzettség feltételezóse mellett, szin­tén a népelem befolyásának érvényesítésére szolgálhatna. Miután azonban ezen, szintén kivételesnek tekintendő bírósági közegről, annak 'rendezeréről s alapelveiről más alkalommal (lapunk 1867-i folyamában) hosszasb czikk­sorozatban értekeztünk, ezúttal a min. javaslat irányában csak a legfőbb jogi szempoutok rövid érintésére kell szo­rítkoznunk. Mi a békebiróságot, mint már akkor fejtegettük—a békítő hivatás mellett, tisztán biróíági közegnek óhajta­nók szerveztetni, mely a népelemre fektetve, befolyást nyújtó tekintélylyel s a nép teljes bizalmával bírhasson. És ezen meghatározásban jó formán mind bennfog­*) Indítványba hozattak itt először 1856-ban, mi azután is | ismételtetett. Anglia északi megyeiben és Scóliában magán uton , gyakorlatba is vétettek. laltatnak azon kellékek s feltételek, melyek a békebiró­ság rendszerében, nézetünk szerint, legszükségesebbek. Ezen alapszik, hogy a békebiróság tisztán bíráskodási közeg legyen — eltérőleg az angol rendszer­től, miután hazánkba át nem ültethetjük az angol társal­mi, s állami viszonyokat, szokásokat s erkölcíöket, me­lyekre van pedig szorosan alapítva a sajátságos, a conti­nensen sehol fel nem található angol békebirósági szerve­zet. Azért nézetünk szerint is abból az összes közigazga­tási hivatásnak kizárva kell lenni; abba a közrendóri, utépitészi stb. ügyeket nem szabad besorolni, mint teszja min. javaslat; és pedig nemcsak azért, mert a békebirák igy túlhalmoztatnának munkával, fő s valódi hivatásuk­tól el vonatnának, és pedig szükségtelenül, minthogy a min. tervezetben a közigazgatás a törvénykezéstől elvár lasztatván, a külön közig, közegeknek elégséges idejök maradand az összes közig, ügyek elintézésére; *) hanem azért is, és pedig főleg, mert az a békebirák tekiutélyét, bizalmát tetemesen csökkentené. Mi a békebiráknál, kü­lönösen hazai viszonyaink tekintetéből, a kibókitési hiva­tásra kiváló súlyt fektetünk; e hivatásnak pedig legfőbb alapja: a tekintély, bizalom, ragaszkodás. A min. javas­latban (VI. fej.) megalapított rendőri teendők pedig, me­lyek a ház szentélyébe tolakodnak, a család békéjét oly sokszor zavarják, az egyéni szabadságot nem egyszer ok nélkül megtámadják, kényszereszközökkel járnak stb. — nemcsak legnépszerütlenebb institutiók, hanem gyűlö­let, ellenszenv tárgyai is; és azért közegeik nem is bír­hatnak a bizalom stb érintett kellékeivel. Mi a békebiróságnál a kibékiiést másik lényeges s egyik legfontosb hivatásnak tekintvén, következik, mi­kép a min. javaslat kinevezési elve ellenében — a béke­birák választását találjuk legczélszerúbbnek. Ez uton a népelem befolyásának tér nyittatván, ez lenne a legbiztosabb út arra, hogy előállittassék: a bizalom, tekin­tély, ragaszkodás, mik a békebirói hivatás legszükségesb kellékei közé tartoznak. Mert akármint okoskodjunk, tagadhatlan, mikép a nép ünválasztottjai iránt mindig nagyobb bizalommal viseltetik, mint a kinevezettek iránt. **) Ugyanezen tekintetből mi is nagyon kívánatosnak *) Az épen helytelen lenne, hogy a békebiróság a polgármes­teri s más közig, hivatalnokok hivatalával egyesittessék, mint a jav. 3. §. rendeli. **) Olaszországban a választás régi gyakorlat. Ezt meghagyta az 1865-ki birósági szervezet Í3. Az ausztriai ügyvéd-egylet válasz­tásra fektettetni véleményezte. Kezdetben Francziaországban is vá­lasztattak. — És most tekintélyes szakférűak panaszolják, mik^p kinevezés utján csak a miniszter kegyenczei juthatnak a békebirói állomásokhoz Nem lennc-e ez épen igy nálunk is, kivált az igazB. minisztérium jelenlegi vezetése, illetőleg kezeltetése mellett? 39

Next

/
Thumbnails
Contents