Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 37. szám - A kir. ügyészségi javaslat indokai [2. r.] - Min. törvényjavaslat a birósági végrehajtókról [1. r.]

148 be; mihez képe9t az első folyamodási törvényszékek és bíróságok | részéről ezen, s az ügyviteli szabályok 140. §. értelmében kezelendő bírságok, a 139. §-ban meghatározott időközökben készi tendő kimutatás felterjesztésével egyidejűleg a helybeli, illetőleg a legközelebbi adóhivatalhoz szolgáltatandók be. Miről a közönség tudomás és miheztartás végett értesíttetik. Kelt Pesten, 1870. april 25-én. (2470. sz.) A kir. ügyészségi javaslat indokai. (Vége). Az ügyészek Önhatalmilag a bírák sorába viszsza nem léphetnek; mert a ki hivatalt vállal, annak kötelezettségei alól magát Önhatalmilag fel nem mentheti. A 9. §. intézkedését indokolja az: hogy Buda-Pest egymás mellett feküdvén, két külön ügyésznek felállítása szükségtelen. A kisebb törvényszékek mellé költségkímélés tekintetéből és azért, mert előreláthatólag a teendők száma a kisebb területű és lakosságú törvényszékeknél kevesebb lesz: egy alügyész kirendelése elégségesnek mutatkozik. Az ügyészség teendői fontosak lévén: a képesitvényi kellékeket is szigorítani kellett a 15-dik §-ban. A 16. §. a bírákra nézve megállapított inoompatibilitási eseteket az ügyészség tagjaira is kiterjeszti; minthogy ugyanazon okok az ügyészeknél is alkalmazhatók. Ennek folytán az ügyészeknek magán-ügyvédkedése véglegesen meg fog szüntettetni. A 17 — 23. §§. a bűnvádi ügyekben állapítják meg az ügyészek hatáskörét, a mely intézkedések különösen a végett vétettek fel: mivel büntető perrendtartásunk nincsen, és a bíróságok s ügyészek közti viszony meghatározása minden összeütközések elhárítása tekintetéből szükséges. A 24. §. intézkedése nem uj, mert eddig is védték a tiszti ügyészek hivatalból a házassági köteléket. A 25. §. a bírói felelősségi törvényen alapszik. A 26. §-ban a törvényszéki fogház feletti felügyelet, a bánásmód, rend, tisztaság és fegyelem feletti ellenőrködés bizatik a kir. ügyészekre. A fogházak feletti felügyelet szükségessége nem lehet kérdés tárgya. Kérdés csak az: ki által gyakoroltasd k a felügyelet. A törvényszék, vagy elnöke alig gyakorolhatja, mert sem hivatásához nem tartozik, sem azzal össze nem fér. Mer Hihetnek ugyanis esetek fel, melyek következtében a tapasztaltakhoz képest fegyelmi vagy súlyosabb eljárás szükségessége áll elő. Ily esetekben a törvényszék, ha ott egyéb functiókat is — bár megelőzőleg — gyakorolna: mintegy saját eljárása felett volna kénytelen bíráskodni. De különben a hoszabb tartamú fogságra ítélt fegyenczek az országos fegyintézetekbe szoktak elhelyeztetni. Ha tehát a felügyelet súlyosabb esetekben nem tartozik a törvényszékek teendőihez, nincs ok, a melynél fogva azt a csekélyebb tartamú fogságra elitéltek irányában a törvényszékekre kellene bízni. Végre a fogházak feletti felügyelet a börtönrendszernek törvényhozás utján bekövetkező megállapitásáig a fennálló szabályzat szerint kezeltetik, melynek egyöntetű alkalmazása legczélszerűbben a királyi ügyészség által érhető el. A 27. §, az árvaügy fontosságában találja indokolását; mert az első folyamodási biróságok szervezéséről szóló törvényjavaslat 31. §. aszerint az árva-pénzek kezelése a törvényhozás további intézkedéseiga törvényhatóságoknál hagyatik, azonban a kormány felügyeleti joga törvényszerüleg fennáll. E jogot a kormány legczélszrübben a kir. ügyész által gyakorolhatja. Az ügyészség az állam közérdekeit képviselvén : a kir. ügyészség tagjai fölött a szigorú felügyeletet az állam közérdeke kívánja. Ezt a 28. és 29. §§. első sorban a főügyészre bízzák, és ennek oly hatáskört szabnak, hogy a főügyész azon belül az igazságszolgáltatás tökéletesbitésére üdvös befolyást gyakorolhat. A 30. ik §. intézkedése azért szükséges: mert a korona-ügyész csak a szóbeli eljárás behozatalánál nyer hatáskört, és azon csekély teendők végett, melyeket a bírói felelősségi törvény reája ruház, az ezen állás betöltésével az állam-pénztárra háramló jelentékeny kiadásokat nem lehetne igazolni. A 32. §. végbekezdésének rendelkezése indokolt: mert jövőre a kir. ügyészek magán perek vitelére fel nem jogosíttatnak, — nehogy a hivatásukhoz tartozó egyéb teendőiktől elvonassanak. A 33. §. intézkedése ugyanazon indokokon alapszik, mint a mely végett az 1869. IV. tcz. 26. §-a is kivételt állapított meg. Kelt Pesten, 1870. évi január 6-án. Horvát Boldizsár, s. k. Alin. törvényjavaslat a bírósági végrehajtókról. Az első folyamodási biróságok rendezéséről szóló törvény értelmében, mindenik első folyamodási törvényszék és járásbiróság mellé bírósági végrehajtók lévén alkalmazandók a szükséges ssámban: ennek megfelelőleg rendeltetik : 1. §. A bírósági végrehajtókat az igazságügyminister nevezi ki 2. §. Bírósági végrehajtónak csak oly magyar állampolgárt lehet kinevezni, a ki a) életének 24-ik évét betöltötte, feddhetlen jellemű, s vagyona fölött rendelkezési joggal bir ; s a ki egyszersmind b) a következő szakaszban meghatározott vizsgát jó sikerrel letette. 3. §. A vizsgát bármely első fokú törvényszéknek három itélő bíróból álló köldöttsége előtt le lehet tenni. A vizsga szóbelire és írásbelire oszlik. A szóbeli vizsga tárgyai: a jelen törvény s az ennek alapján kiadandó utasítás tartalmán kivül a polgári törvénykezési rendtartásnak, valamint a váltó- és csőd-törvényeknek a birói végzések és Ítéletek különböző nemeire, azok tartalmára és kellékeire^ továbbá a kézbesítésekre, kiküldetésekre, végrehajtásra, a leltározásra vonatkozó szabályai, úgyszintén a váltóvégrehajtások tárgyában 1868. april 8-án 998. szám allatt kiadott igazságügyministeri rendelet. Az Írásbeli vizsga tárgyát az illető fogalmazási képességének megbirálása képezi, tekintettel azon számviteli és Írásbeli teendőkre, melyek a birósági végrehajtónak szolgálatához tartoznak. 4. §. Ha a kihallgatott a 3-ik §-ban elősorolt tárgyakban kellő jártasságot tanusit, a vizsgáló küldöttség által a birósági végrehajtói állomásra képesítettnek nyilváníttatván, erről bizonyítványt nyer. 5. §. A birósági végrehajtó hivatalos eskü letétele végett kineveztetése után legfelebb 30 nap alatt jelentkezni tartozik azon törvényszék elnökénél, melynek területére végrehajtónak neveztetett ki. Az eskü letétele után azonnal köteles hivatalát elfoglalni. Ha ezen idő alatt nem jelentkezik, vagy hivatalát azonnal el nem foglalja, ugy tekintetik, mintha lemondott volna, kivéve ha igazolni tudja, hogy ezen mulasztását legyőzhetlen akadályok okozták. (Folyt, köv.) Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra Fetten, 1869. Nyomatott Kocsi S á n d o r saját nyomdájában Hal-piacs és al-dunasor sarkán 9. tt. o.