Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 35. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [2. r.]

Pest, 1870. péntek májas ti. 35. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI (SARVÖk Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartaio il : Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. — Semmitöszéki határozatok. — Birósági tjavaslat. Az el*o t'otyaiiiadási bíróságok szervezési javas­lata. II. A társasbiróshgok — törvényszékek — alkalma­zása az alsó fórumon is, napjainkban egy elöhaladottabb, tökéletesb birósági rendszer elmaradhatlan feltétele. Ezen elv szükségessége iránt most már semmi kétség. A hires Bentham és Comte nézetei, melyek oly kitűnőek az egyes­biróságok védelmében, azok előnyeinek feltüntetésében — mai nap elavultaknak, teljesen túlhaladtaknak tekinten­dők. Mindenki beismeri már, mikép azon legfontosb fel­tételek, melyektói függ az igazságszolgáltatás jósága s tökélye, t. i. a jogbiztonság, a részrehajlás s visszaélések meggátlása, az Ítélethozatal alapossága, a birói hatalom iránti bizalom s a törvénykezési rend tökéletesbitése — sokkal jobban és nagyobb mérvben biztosithatók tör­vényszékek körében, mint egyes bíráknál. Nem az forog tehát most már kérdésben, hogy ezen társas birósági elv létesittessék-e; mert ennek szükséges­ségemindenkételyen felül áll; hanem az, hogy a törvény­székek szervezése első fórumon, különösen a hatáskör szabályozása által akkép állittassék elő, hogy azon elv igazán, tényleg valósittassé k. Az ugyanis elkerülhetlen, hogy egyesbiróságok is létezzenek az alsó törvényszékek mellett. Ez ellen bár­mily érvek hozattassanak is fel, a nép érdekei, főleg az alsó rétegekben, mindig hangosan követelendik apróbb, egyszerű ügyeik elintézésére, a közelükben létező egy­szerűbb egyes bíróságokat. És igy az aggodalmak csak a körül foroghatnak, hogy ezen nélkülözhetlen egyesbirósági intézmény által, ama társas birósági nagy jelentőségű elv ki nem játszat­tatik-eV Következéskép a szabadelvű törekvések is napjaink­ban némábban öszpontosulnak, hogy első folyamodásilag is törvényszékek állíttassanak; hanem abban, hogy ezeks az egyesbirák hatáskörének szabályozása által a társas­birósági elv meg ne hiusittassék. És e czélból azon irány emelkedett túlsúlyra, úgyszólván kizárólagosan, hogy a törvényszékek legalól is szabályul szolgáljanak, és az egyesbiróság csak kivételül; hogy az egyesek hatásköre csak szükkörre, csak a sürgős elintézést igénylő s meg is engedő apró, csekély ügyekre szoríttassák. Ez a haladás kívánalma s kifejezése is mind a tudo­mányterén, mind a törvényhozásokban. És a miniszteri javaslat ennek épen nem felel meg — oly szervezést nyújtván, mely jóformán teljesen meg­hiúsíthatja a társasbirósági nagy fontosságú elvet. — Mert az egyesbiróságoknak oly nagy fontosságot s hatáskört tulajdonit, mi egy kivételes bíróság illetőségével össze nem egyeztethető, mi t. i. magával a törvényszékek hatás­körével is versenyezhet. Ezt tanúsítja már az is, mikép a javaslat nemcsak egy — hanem két rendbeli egyesbiróságot állit fel t. i. a békebiróságot és a járásbíróságot, melyeknek mindenike polgárjogi rendes bíráskodási illetékességgel van felruházva. — Tehát kétnemű bíróság terveztetik a társasbiróság hatáskörének, jogi befolyásának s tekinté­lyének ellensúlyozására. Nem feszegetjük ezúttal, mily kedvező alkalom lehet az az illetékességi összeütközésekre, s jogi zavarokra; de bizonyosoak mutatkozik előttünk az, hogy egyik vagy másik egyesbiróság befolyását, tekintélyét elvesztendi, a. bizalom egyikük iránt megsemmisülend — mi csak is a törvényhozás, úgy is vajmi csekély tekintélyének, repu­tátiójának rovására történbetend. Azt azonban ki kell emelnünk, mikép nem ismerünk Európában törvényhozást az ujabb korból, mely polgár­jogi bíráskodással felruházottan, kétrendbeli egyesbiró­ságot alapított volna a törvényszékek ellenében. Németországban — ez államban, mely a speudorefor­mok classicus hazáját képezi — ismerünk törvényhozáso­kat, melyek a járásbiróságok mellé békebiróságokat állit­tottak; de csak is azon codificatori eszélyességgel, mikép a békebiróságot csak kibékítő illetőséggel ruházták fel, nem pedig bíráskodási hatáskörrel is. Még itt sem talál­ható fel azon mozaik rendszer; melyben többrendbeli biráskodó egyesbiróságok szerepelnének. Ezen eredetiség, mint a felebbviteli legfőbb törvény­széknek külön önálló semmitőszékkeli összepárosítása, mint a jegyzőkönyvezési szóbeliség, mint a nyilvánosság nélküli nyilvánosság stb. stb. — a magyar törvényhozás dicsősége leend; de bizonyára legkevesbbésem codificatori szakképzettségének s jártasságának tanúságául. Azonban a társasbiróság alapelve nem csupán ez uton, hanem és pedig még nagyobb mérvben az által hiusitat­hatik meg; hogy a javaslatként a járásbiróságok oly fon­tos, oly terjedelmes hatáskörrel ruháztatnak fel, mi egy kivételes hatáskörű egyesbiróság hivatásával össze nem egyeztethető, anélkül, hogy az a társasbiróság hivatásá­nak meghiúsítására ne szolgálna. Aszerint a járásbiróságok 300 forint értékig illeté­kesek. Azonkívül tekintet nélkül, bármily nagy is az összeg, minden kamat, életjáradék, tartási kötelezettségek, minden bér és haszonbéri tartozások, ha két évnél nem régiebbek — mind a járásbiróságok által megítélhetők; mint a bérleti kártérítések, mint a szolgálati, szállítási dijak is — habár a 300 frtot túlhaladják stb. stb. Ez — egyszerű pillanatra is — oly hatáskörnek nyilvánul, mely a törvényszékek hatáskörével nagy mér­tékben versenyez; mely tehát meghiusítja, kijátsza azon elvet, melyet a társasbiróság képvisel, azon czélt, mely a törvényszékek szervezéséhez köttetik. 35

Next

/
Thumbnails
Contents