Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 33. szám - Igényelhet-e országos alapból megtérittetést azon magát megváltott urbértelkes volt jobbágy, ki nem bir az 1840. VII. t. cz. 9. §-ában meghatározott szabályszerű örökváltsági szerződéssel?

130 hiánya miatti mulasztás vétke? a jobbágyot-e, — ki a | váltságtőkét pontosan és hiány nélkül kielégítette, vagy | a volt földesurat, kinek a pénzösszeg felvétele után egyébbel törődni mi érdeke sem lévén, — szerencsés csillagzatának tulajdoníthatta az orvoslást e földön alig lelhetett szegény jobbágy, ha szorgalmazása következtébeni folytonos biztatások, legtöbb esetben pedig hideg és kiméletlen elutasítások után elvégre egyszerű szerződést, vagy a váltságösszeg felvételéröli jogcímet tartalmazó nyugtát nyerhetett földes urától? Egyébkent is az igazság egyaránt igazság maradván, derittessék az fel pislogó mécs avagy a ragyogónap fénye által, az 1840. VII. tcz. 9. §-ában körülírt szabályos szerződést a váltságterités „sine qua non"-ja gyanánt kiemelő, ? egyébb, még a lehetőlegalaposabb bizonyítékot is szigorúan kizáró, s e miatt hiányosnak bizonyult 1868. XXXIII. tcz. 1, §.ának pótló határozat, — avagy a körülményekhez képesti competensz magyarázat által leendő kiegészítése lezs a törvényhozásnak sürgős és elutasithatatlan feladata. Hogy igy a gyűlölt úrbéri kapcsolat, a mult törvényes intézkedéseihez hasonló méltányos szellemben érvén el befejezését, s az érdekelt kedélyek a felzaklatástól megóvatatván, azon volt jobbágyok közül, kik a megváltást, és a váltsag-töke kielégítését bár miként, de czáfolhatlan hí'élességgel bebizonyítani képesek: váltság-tőkejére nézve kielégittetlenül, s szenvedésteli múltja iránt kibékittetlenül egy sem maradjon. „Adjátok meg a császárnak mi a császáré, az Istennek, mi az istené" — és a volt jobbágynak, a mi az ővé! Semmitöszéki határozatok. A fél azon szerződés nyújtotta jogával, hogy adósát a kötelezettség teljesítésének helyén beperelhesse, nem akarván élni, azt személyes kereseteknél annak rendes lakhelyén leheti, Megsemmisítendő azon birói határozat, mely ily esetben a birói illetéktelenségét mondotta ki. Mihály László Szepsi-sz.-György egyes bírósága előtt 100 forint iránt Kis Istvánt beperelte, előadván mikép szepsi-sz.-györgyi alorvosi állomásra pályázat nyittatván, ak kép egyeztek meg szerződésileg, hogy az, ki azon állomást elnyerendi, a kimaradottnak pósta utján lakhelyére 100 ftot küldend s fizetend kárpótlásként. — Alperes tárgyaláskor a birói illetőség ellen kifogást tett, mert felperes Kolozsváron lakván, a szerződés értelmében a fizetés helye is Kolozsváron van, tehát nem fizetés esetében is a kolozsvári bíróság lehet csak illetékes. Az eljáró bíróság a birói illetéktelenségét kimondotta, tekintettel arra, hogy a szerződésben határozottan ki van kötve, hogy az • orvosnak kinevezendő fél a másik szerződő félnek illető lakhelyére köteles a 100 ftot pósta utján megküldeni; midőn felperes keresetében azt állitja, hogy Kolozsváron lakik világos, hogy alperes a szerződést Kolozsváron lett volna köteles teljesíteni, ez okból a perr. 30 és 38 §§. értelmében a kolozsvári egyes biróság találtatik illetékesnek (1870 marczius 4. — 119 sz. alatt). Ez ellen felperes semm. panaszt adott be. A semmitőszók annak a 293 §. 5. p. alap. helyt adván, az eljáró biróság végzését megsemmisítette „m er t jelen kereset személyes levén, ennélfogva miután alperes rendes lakását Szepsi-sz.-Györgybeu tartja, és felperes azon jogával, mely ly el őt a kérdésés szerződés a kötelezettség teljesítésének helyénél fogva felruházza élni nem akar, annak elitélésére a perr. 49 §. szerint az eljáró egyes biróság az illetékes" (1870 -apr. 8. — 2727 sz. a.) Semmiségi okul szolgál, ha az ítéletet nem azon biró hozza, ki a tárgyalást vezette. Az ügy elintézésében nem vehet részt oly biró, ki a felperes fél ügyvédével szülői viszonyban áll — habár az ellen a felek kifogást nem teltek is. Bodó Maria felperes Nagy Mihály alperes ellen 38 írt iránt Szabolcsmegye illető szbiróságához sommás keresetet adván be, ez ügy 1869 apr. 3-kán idősb Szikszay Pal szbiró es esküdtársa előtt felperesi ügyvédhelyettes ifj. Szikszay Pál s alperes által letárgyaltatott} a tanuk apr. 20 kán id. Szikszay Pál szbiró s Begányi esküdt által kihallgatattak, és 1869 jun. 17-kén Dobozy Ferencz szbiró s Begányi F. esküdt, által 48 sz. alatt Ítélet hozatott melyben alperes elmarasztaltatott. Alperes ez ellen felebbezést adott be; de a kir. tábla, miután a biróság szabályszerű alakításának kérdése forog fenn sez ellen alperes panaszt emelt és igy hív italból észrevett semmiségi ok fordult elő, az iratokat a aemmitöszékhez áttette. A felebbezésben semmiségi okul felhozatott az érdekeltség, mert az ügy vé lhelyettes az eljárt szbirónak fia és a biróság nem is volt szabályszerűleg alakítva A Semmitőszéka panasznak helyt adott a perr. 297 §. 1 pontja alapján; mert Jelen ügyben a tárgyalás s tanúkihallgatás, idősb Szikszay Pál szbiró előtt történvén, a perrend 117 és 124 §§. szerint az ítélet is azon tárgyaló biró által lett volna hozandó; miután azonban az ítélet nemez, hanem Dobozy J.szbiró által hozatott; ,,de a felebbezésben f'elnozott azon körülmény is, hogy felperesi képviselő ifj. Szikszay Pál a tárgyaló szbiró Szikszay Pálnak fia, a felterjesztésben meg nem czáfoltatván, valónak veendő, s eunélfogva Szikszay Pál szbirónak a perrend 56 §. b. pontja szerint habár a felek e miatt nem tettek is kifogást, ezen ügyben résztvenni szabad nem volt, — „és ezek szerint a perrend szabályai meg nenvtartatván, az eljáró biróság ítélete a perr. 297 § 1. p. alapján a 304.§. értelmében hivatalból megsemmisíttetik. (1870. apr. 9. — 2413. sz.) Az adós azcn hely bíróságánál beperelhető, hol leveleiben a fizetést teljesilleni ígérte. Ez a kötelezettség teljesítésére szolgáló bizonyos hely kikötésének tekintendő. Ötvös József Lánczi Imre ellen 31 frt számia-követelés iránt Miskolcz város sommás birósága előtt pert indított 1870 február l-ján. — Tárgyaláskor alperes a birói illetőség ellen emelt kifogást, mert zemplénmegyei lakos levén, csakis azon megyében létező személyes bírósága előtt lehet beperelhető, Miskolczon teendő fizetésre magát le nem kötvén, a számla melyen alapul a kereset, hitelesítve nem levén. Felperes a birói illetőséget megalapittatni kérte; mert alperes fel mutatott leveleiben arra kötelezte magát, hogy Miskolczon teljesitendi a fizetést