Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 31. szám - Eperjesi ügyvéd-egylet

122 táni semmiségi panasz s az indokok irásbau beadandók egy beadmányba foglalandók. Az ismeretes igénylő utasításán kivül a többször idézett miniszteri rendelet 72. §-hoz képest az árverés elrendelése előtt mindazok, kik a lefoglalt tárgyakra akár tulajdoni, akár zálogelsóbbségi igényt netán tartanak, ezen igény keresetnek 8 nap alatti beadására hirdetmény ileg felszólitandók. A hirdetmény a biróságnál nyílt helyen kifüggesztendő, s ha a lefoglalt tárgyak becsértéke 300 ftot meghalad, a hivatalos lapban háromszor közzéteendő. (Vége köv.) Eperjesi ügyvéd-egylet. Titkári jelentés az eperjesi ügyvédegyletnek 1870. évi april hó 3-kán tartott rendes évi közgyűléséről. Az eperjesi ügyvéd-egylet f. é. aptil hó 3-án tartá rendes évi közgyűlését. A közgyűlés egyik kiváló tárgyát képezte az elnöki jelentés, mely által az egyleti tagokkal az egylet mult évi működése s annak eredményei közöltettek. Kiszemelve az elnöki jelentésben felsorolt tárgyak legfőbbjeit, az egylet mult évi működésének fontosabb eredményei közé különösen e következők sorozhatok : 1. Az egyletnek, Sárosmegye kebelében fennálló törvényszékekhez a z ugir ásza t meggátlása végett intézett kérvénye; — mely a kellő sikerhez el is vezetett. 2. Az igazságügyiministeriumhoz felterj esztett folyamodványa, a felállítandó összes kir. törvényszékeknek a váltó- és kereskedelmi ügyek feletti biráskodással való felruháztatása iránt. 3. Kiküldetett egy választmány az igazs ágszolgáltatás terén legsürgősebb reformok indítványozása végett. 4. Az igazságügyi ministerhez kérdés intéztetett, — váljon, a mennyiben a hivatalnokokra nézve kimondatott, miszerint egyletek tagjai nem lehetnek, kiterjed-e ezen tilalom a tudományos egyletekbeni résztvehetésre is? — mely részben a leérkezett felvilágositó válasz következtében a rendelet által ébresztett minden kételyek teljesen eloszlattattak. 5. Az igazságügyi ministeriumnak a polg. tvk. rdt. kiáltóbb hiányainak kijelölése, s a törvényhozás utján leendőorvosoltatásuk módja iránti javaslattétel végett leérkezett körlevele alapján, az igazgató választmány tárgyalás alá vévén a polg. tvk. rdt. szakaszait, — többekre nézve észrevételeket tett, némely intézkedéseket pedig már alapjukban megváltoztatni, sőt beszüntetni indítványozta. Ezen munkálatát a választmány rövid néhány nap múlva rendeltetésének helyére is menesztendi. A közgyűlés e^yik kiválóbb tárgyát képezte továbbá a pénztárnoki zárszámadásnak megvizsgáltatása végett kiküldött választmány jelentése, mely szerint a pénztárnoki számadások teljesen rendben találtattak. — Ezen jelentésnek kapcsában olvastatott egyúttal az egyleti pénztárnoknak abbeli kérvénye, miszerint az egylet, az egyleti tagok összejövetelére s a tanácskozásoknak egyleti külön gyülhelyen leendő megtarthatása czéljából, egy állandó szállásnak kibéreltetéséról s felszereléséről időhaladék nélkül gondoskodjék. Habár a pénztárnok ezzel az egyleti tagoknak közóhaját fejezte ki, ennek valósítása mindamellett az egylet zsenge erőben létező pénztára miatt egyelőre alig lészen eszközölhető. Minthogy azonban az ügynek fontosságáról s czélszerűségórŐl az egyleti tagok teljesen meggyőződve voltak, indítványozó kérvényével az igazgató választmányhoz utasíttatott. Napirenden lévén ezek után az egyleti tisztviselők s választmányi tagok megválasztása; elnökül Hodossy Ede, az igazgató választmányba GrlósKároly, KovácsyJáu., Kubinyi Aurél, Schulek Gusztáv ésVécsei Tamás jogtudortanár, pénztárnokul Kertész József, — könyvtárnokul: Lihan Szilárd, titkárul pedig: K1 efner Gryu I a választattak meg. A választás befejezete után Hodossy Ede az elnöki széket újból elfoglalván, tárgyalás s olvasás alá kerültek a beérkezett indítványok. Az indítványok közül főtekintetet érdemel: Lihan Szilárd egyleti tagnak a büntető igazságszolgáltatás terén érezhető legégetőbb hiányoknak mentül előbbeniorvosoltatása iránti indítványa. — A bajokon novelláris törvény utján akai'na segiteni, — minthogy a büntető törvénykönyvnek behozatala csak azon időben lehetne sikerduss üdvös, ha és a mikor, felette, érett megfontolás s megvitatás után, alapos ítéletet mondhatni, a közvéleménynek elegendő alkalom s mód nyújtatott volna. — Ezen nagyfontosságú indítvány, annak érteimébeni intézkedés czéljából az igazgató választmányhoz utasíttatott. Végezetül olvasás alá kerülvén a társegyletek átiratai — olvastatott a buda-pesti ügyvédi-egyletnek a kir. Curián felhalmazott ügyhátralékok tárgyában az igazságügyiministerhez intézett előterjesztése; továbbá a nagy váradi ügyvédi-egyletnek a kivonatos s kivonat nélküli előadási rendszerfeletti véleménye; a kassai ügyvédi-egyletnek kérvénye az első bíróságok szervezése tárgyában: — végre a debreczeni ügyvédi-egyletnek a polg. tvk. rdt. 422. és 580. §§. megváltoztatása iránti, — s a birósági szervezetre vonatkozó feliratai; — mely átiratok részint tudomásul vétettek, részint pedig pártolás s intézkedés végett az igazgató választmányhoz utasíttattak. Az egylet tehát, a mint mindezekből látni való, a lefolyt esztendő alatt tétlenül nem maradt, hanem segített, tehetsége szerint, az igazságszolgaitatás terén építeni, javítani, de rombolni is, a hol ezt a szükség s czélszerüség parancsszava megkívánta. — A megkezdett pályán ezentúl is haladni az egyletnek határozott szándéka, s ezen szándékát valósítani is fogja. Kelt Eperjesen, 1870. april 12-kén. Klefner Gry u I a, titkár. ,.Rövidutu" visszahelyezés! per, mely 1859. febr. 11. óta 18IO. april 12 én fejeztetett be. (Vonatkozva e lapok 1868. évi folyamának 56—63. 94—95. számaiban közlött jogesetre.) Minthogy megígértük, hogy az ezen ügyben hozott kir. táblai ítélet ellen közbevett felebbezés folytán hozandó hétszemélyes táblai ítéletet meg fogjuk ismertetni e lapok tisztelt olvasóival, tehát ebbeli ígéretünket nem késünk beváltani a^on megjegyzéssel, hogy a kir. tábla ítéletének kihirdetése s az ellene közbevett fellebbezés óta, mi 1868. nov. 1-én történt, a hétszemélyes tábla meg is szűnt, miért is már a magyar kir. Curia. mint legfőbb