Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 4. szám - További eszmék az államügyészség szervezéséhez [1. r.]

Pest, 1870. péntek jan. 14, 4, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom.' További eszmék az államügyészség szervezéséhez. — Semmitöszéki határozatok. További eszmék az államügyészség szervezéséhez. Chorin Ferencz jogtudor ügyvéd úrtól (Aradról). I. Azon nagy befolyásnál fogva, melyet a franc zia államügyészség szervezése Angliát kivéve minden állam törvényhozására gyakorolt, nem lesz talán felesleges, működési körének rövid vázlatát nyujiani. A franc zia államügyészség jelenlegi szervezése I. Napóleon törvényein gyökeredzik (code d'instruction criminelle, et code de procedure civile) — és hatásköre oly terjedelmes, és annyi különböző elemet foglal magában, miszerint azon alapos aggály merül fel bennünk, hogy az emberi erő gyarlóságánál fogva, ily sokoldalú feladatnak eleget tenni nem képes. Ugyanis a franczia államügyészség hatásköréhez tartozik : 1. Mint az igazságügyminiszter közege felügyeletet gyakorolni az igazságszolgáltatás kezelése felett, és ezen hivatásból kifolyólag, a főállamügyészek a felebbviteli törvényszékek előtt, az ülésszak megnyitása alkalmával, az igazságszolgáltatás menetéről nézeteiket nyilvánítani, a netalán észlelt hiányokai megbírálni, és a bírák magatartását megróni jogosítva vannak. A főállamügyészek kötelessége egyszersmind az igazságügyminiszterhez e tárgyra vonatkozólag évenként kétszer felterjesztést intézni, és az első folyamodásu törvényszékeknél működő államügyészek ebbeli jelentéseit észrevételeivel együtt szintén az igazságügy minisztériumnak beküldeni. — Egy szóval az államügyész őrszeme a kormánynak, mely által az a birák működését figyelemmel kiséri, vagyis érthetőbben kifejezve, azon közeg, melynek segélyével a minisztérium a törvényszékeket járszalagon vezeti. 2. Az államügyészség hivatalnokai különösen kötelezvék őrködni, hogy az Ítéletek a törvényszékek lajstromaiban az elnök aláírásával ellátassanak, és annak megtörténte előtt a feleknek ki ne szolgáltassanak ; jogosítva vannak a törvényszékek elnökeit minden észlelt visszaélésre figyelmeztetni, és a mennyiben előterjesztéseik figyelembe nem vetetnének, a főállamügyészség utján az igazságügyminisztert ezekről értesiteni. 3. Az államügyészek jogositvák a birák, ügyvédek és közjegyzők ellea, a törvényszékek vagy a testületek illetékes képviseletei előtt a fegyelmi vizsgálat elrendelését indítványozni. 4. Az államügyészek felügyeletet gyakorolnak a törvénykezési rendőrségre, ugy mint a békebirákra, vizsgáló bírákra, a polgármesterekre, és a gensdarmerie tisztjeire. Felügyeletet gyakorolnak azon kívül, az úgynevezett miniszteriális tisztvis lökre — off i ciers mi nisterial es, vagyis azon hivatalnokok felett, kik kormánykinevezés alapján, a felek felszólítására jogügyleteikben, dijak mellett eljárni tartoznak; ezek sorába tartoznak az ügynökök — a voués a törvényszolgák és a törvényszéki Írnokok. 5. Végre az államügyészség a végrehajtó hatalom, és a törvényszékek közötti közvetítő közeget képezi, minden törvény az igazságügyminiszter által a főálíamügyészekhez küldetik, kik azokat viszont a törvényszékekkel követés végett közlik. II Az államügyész mint bírói közeg, a polgári perekben. A törvényben szorosan meghatározott, az államkincstárt, a , valamint a törvény különös oltalma alá helyezett alapítványokat és intézményeket érdeklő ügyeken kívül, melyekben az államügyészek mint érdekelt fél — partié principale — hivatalból eljárni kötelesek, az államügyészek polgári perekben kereseti joggal nem birnak, azonban mint a törvény őrei jogosit.va vannak felügyelni, hogy az ország törvényei végrehajtassanak. És ezen hivatásából kifolyólag, a törvényszékek ülésein jelen lenni, a tárgyalt ügyekről tudomást szerezni, és a birák visszavonulása előtt, ha szükségesnek találnák, véleményeiket nyilvánítani kötelezve vannak. Feiemlitendőnek találom még, hogy a franczia semmitőszék, melynek feladata a törvények fentartására és az igazságszolgáltatás egyöntetűségére felügyelni, minden polgári ügy eldöntése előtt az államügyész véleményét meghallgatni kötelezve van. III. Az államügyész mint birói közeg a büntető perekben. A franczia államügyész a büntető törvények áthágóit hivatalból üldözni köteles, és a vizsgáló biró a szükségelt nyomazást csak is a közvádló felszólítására indíthatja meg. Az államügyész a törvénykezési rendőrség élén áll, és annak hivatalnokai a bűntényekre vonatkozó feljelentéseket is hozzá intézni kötelezvék; az államügyész a vizsgálat folyamát ellenőrizni, erre vonatkozólag indítványokat tenni jogosítva van, sőt mi több a tetten kapatás esetében, és az illető háztulajdonos megkeresésére, kinek házábau egy bűntény elkövettetett, a tárgyi és alanyi tényálladék megállapitására szükségelt lépéseket személyesen foganatosíthatja. Az államügyész indokolja végre a kitűzött tárgyalásnál az általa emelt vádat; s végre ő őrködik, hogy az elmarasztaló vagy felmentő Ítéletek pontosan végrehajtassanak. A franczii államügyész szervezésénél figyelmünket különösen az ellenőrzés ama viszonya költi fel, melynél fogva a biró működése nyomról nyomra az államügyész