Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 28. szám - Miniszteri törvényjavaslat az első folyamodási biróságok rendezéséről [2. r.]

111 Ily kártérítési kereset birói hatáskörbe tartozik, nem pedig politikai közigazgatási útra, habár a kár hivatalos eljárás folytán okoztatolt is. Grál Gergely az illető Udvarhely járási egyesbirósághoz Szabó János községi biró ellen 12 ft. iránti sommás keresetet adott be 1869. jan. 24-én — azon alapon ; mert alpere?, mint községbiró bizonyos felperesnek szóló végzés kézbesítését elmulasztván, ez által neki 12 frt. kárt okozott. Alperes a birói illetőség ellen tett kifogást, mivel szerinte ezen ügy hivatalos eljárásra vonatkozik, a kár hivatalos eljárásban okozottnak állíttatván elő; a felsóbb rendeletek pedig nevezetesen az 1859. mart. 12-i — az ily hivatalos visszaélésekből eredő panaszokat politikai közigazgatási útra sorolta. Az egyesbiróság 1870. jan. 20. kelt végzéssel az illetéktelenségét megalapította, mert a községi biró a közügyek elintézésében eljáró hiv.italos személynek tekintendő, s mint ilyennek hivatalos eljárásban tett hanyagsága s következményei a még Erdélyben érvényben levő politikai rendeletek szerint politikai útra tartoznak. Felperes közbevetett sem. panasza folytán ASemmitőszék annak helyt adott, s a bíróságot érdemleges elintézésre utasította; mert a fenforgó ügyben 12 frtnyi kártérítésről van szó; mi a perr. 93. §. a) pontja szerint sommás útra tartozik. (1870. mart. 17. 1883. sz. a.) Miniszteri törvényjavaslat az első folyamodást bíróságok rendezéséről. III. Fejezet. Az első folyamodást bíróságok hatásköre és illetősége. (Folytatás.) 19. §. A kir. járásbíróságok hatásköréhez egyelőre azon polgári peres és perenkivüli törvénykezési teendők tartoznak, melyeket a polg. törv. rendt. (1868 LIV. t. cz.) 17. §.-a az eddig fenállott egye3biró:ágokhoz (jelesen a szolgabíró, városi biró, kerületi főbíró és egyes bíróhoz) utasít, amennyiben e teendők a békebirákról szóló törvény által a békebiróságok hatásköréhez nem Boroztattak. 20. §. Bűnvádi ügyekben a járásbíróság eljár és itél: a) azon büntetendő cselekmények esetében, melyek elitélése a törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott egyes bíróságok hatásköréhez tartozott, kivéve a békebirák elé utasított kihágásokat ; b) az 1848. XVIII. t. cz.32., 35., 36., 39. , 40., 41. 44. §§-ai és az 1848. XXXI. t. cz. 1. és 3. §§. rendeleteinek megszegése esetében. Ezeken felül a járásbíróságok teljesitik a büntető vizsgálatot járásukon belől felmerülő azon bűnügyekben, melyek elítélése a törvényszék hatásköréhez tartozik, a mennyiben a törvényszék ezen bűnvizsgálatok vezetését saját vizsgáló biráira nem bízza. 21. §. Úrbéri, arányositási és tagositási ügyekben az összes előmunkálatok vezetése, a tárgyalás, az egyezség megkísérlése és felvétele a járásbíróságot illeti; az itélet-hozás s a netalán kötött egyezségek jóváhagyása a törvényszék hatásköréhez tartozik. 22. §. A járásbíróság hatásköréhez tartozó bűnvádi ügyekben a kir. Ítélőtábla a másódbiróság. 23. A kir.törvényszékek hatásköréhez tartoznak; a) mindazon polgári peres és perenkivüli teendők, melyek a polg. törv. rendtartás (1868. LIV. t. cz.) 17. §-a szerint az eddig fennálott első folyamodási társasbiróságokhoz (városi, megyei, kerületi törvényszék) tartoztak; b) a váltó- és kereskedelmi ügyek, melyekben a pesti kir. itélő tábla területén a kir. váltótörvényszékek jártak el, kivéve a pesti és budai kir. törvényszékeket, c) az 1868. XXI. t. cz. 79. §-ban érintett kártérítési keresetek; d) az 1868. XXI. t. cz. 100. S-ban érintett ügyek, melyek eddig a pénzügyi törvényszékek hatásköréhez tartoztak; e) mindazon bűnvádi ügyek, melyek a törvények és a törvényes gyakorlat szerint az eddig fennállott társas bíróságokhoz tartoztak; f) a polg. törv. rendtartás 25. §-ban érintett úrbéri, tagositási és arányositási ügyek. 24. §• Bányaügyekben a következő törvényszékek ruháztatnak fel birói hatósággal: a) a budai királyi törvényszék: a budai, pesti, czeglédi, kecskeméti, félegyházi, kolocsai, székesfehérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, karczagi, szegedi, hódmezővásárhelyi, sopronyi, kapuvári, magyar-óvári, szombathelyi, kőszegi, sárvári, szt.-gothárdi, zalaegerszegi, kanizsai, sümegi, alsó-lendvai, csáktornyai, kaposvári, marczali, szigetvári, pécsi, siklósi, szegzárdi, högyészi , veszprémi, pápai, komáromi, és tatai kir. törvényszékek területén ; b) a selmeczi kir. törvényszék; a selmeczi, nagyszombati, pozsonyi, nyitrai, vágujhelyi, privigyei, szakolczai, zsolnai, túróczszt.-mártoni, aranyosmaróthi, lévai, beszterczebányai, ipolysági, balassagyarmati és losoncsi kir. törvényszékek területén; c) a rozsnyói kir. törvényszék: a rosznyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi kir. törvényszékek területén; d) a lőcsei kir. törvényszék: a lőcsei, késmárki, eperjesi, bártfai, sátor-alja ujhelyi, homonnai, nagytokaji, ungvári, liptó-szt.-miklósi és turdosini kir. törvényszékek területén ; e) a nagybányai kir. törvényszék: a nagybányai, debreczeni, nagyváradi, margitai, belényesi, gyulai, szarvasi, aradi, borosjenői, makói, szatmár-németi, nagykárolyi, nagykállói, nyiregyházi, szoboszlói, hajdu-böszörményi, beregszázi, munkácsi, nagy-szőllősi, marmaros-szigeti, huszti, szilágysomlyói, zilahi és nagysomkuti kir. törvényszékek területén; f) az oraviczai kir. törvényszék : az oraviczai, temesvári, verseczi, lugosi, nagybecskereki, modosi, nagykikindai, nagy-szt.-miklósi, szabadkai, zombori, bajai, újvidéki és ó-becsei kir. törvényszékek területén ; g) az abrudbányai kir. törvényszék, a marosvásárhelyi kir. itélő tábla és a körös-bányai kir. törvényszék területén. 25. §. A 24. S-ban érintett törvényszékeknek mint bányabiróságoknak hatásköréhez tartoznak: 1) a birtokbiróság és a telekkönyvi hatóság a bá nyabirtokok tekintetében ; 2) a bíráskodás bányajogositmányok iránti peres ügyekben, jelesen : a) a bányák és azok tartozékaira vonatkozó dologi jogok felett, mik alatt nemcsak a bányahatóság által engedélyezett mindennemű jogositmányok, hanem mindazon földfeletti épületek, telkek és építmények is értendők, melyek az ásványok megszerzésére és elkészítésére szánvák, vagy különben a művel egy egészként öszszekötvék s együtt használtatnak; b) az a) pont alatt érintett müvek és tartozékok használata felett; c) a bányatelekben való elsőbbség felett bánya-adományozásoknál; d) a bányatelkek határai iránt felmerülő határ- és a bányatelkekben történt birtokháboritási esetekben; ha valamelyik fél a bányabékebiró határozata ellen rendes pert indit, vagy ha az ügy a békebiró által a rendes biró elé utasíttatott. Ezen felül eljár és itél a bányabiróság : 28*