Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 3. szám - Felsőbb itélő székeinkről [3. r.]

11 felsőházi tag s mint ilyen az ülésszak alatt Pesten állandóan tartózkodni köteles— elleniratilag hallgatag beismerte — a birói illetőséget a perr. 30 — 31. §§. alapján megalapítani kellett." Alperes ez ellen dec. 4-én semmis, panaszt adott be; mert az idézési végzés alperesnek máj. 25-én kózbesittetvén, az idézés még a régi törvény szerint történt, melynek alapján az illetőségi kifogások nem előlegesen, hanem az első tárgyalásnál voltak beadhatók. — Az átm. rend. X. czikke ez esetre nem alkalmazható, mert az csak azon pereket tárgyazza, melyek illetősége az uj perrend folytán megváltozott.És oly kötelességszerű tartózkodás, minő a felsőházi tagoké, épen nem felel meg az állandó szállás fogalmának. Alperes állandóan N. faluban lakik s csak néha látogatóul szokott Pesten megfordulni. A Semmitőszék által határoztatott: „Pest város tszékének 49,641. sz. Ítélete a perrend 297. §. 4. p. alapján megsemmisíttetik, az ezen ügyre nézve illetéktelennek kijelentetik s az iratok K. törvényszékéhez mint alperes rendes lakhelyéhez képest illetékes bírósághoz áttétetnek — felperes 51 ft. 53 krt perköltség fizetésére köteleztetvén ; „mert az átm. intézk. miniszt. rend. X. czikke kizárólag csak oly ügyekre vonatkozván, melyek a birói illetőségnek a törvény rendeletéből történt megváltoztatása következtében az előbbi bírótól más bíróhoz áttétettek jelen esetre, miután itt a bíróság az uj perrend folytán nem változott, alkalmazását nem találja; azon rendes pe rekre nézve pedig, melyek az uj perrend hatályba lépte előtt folyamatba tétetvén az előbbi bíróságnál megmaradtak, a hivatolt szabályok III. czikkének 4. §-sa csak azt rendeli, hogy ugyanazok a pertárba átteendök; s hogyha bennök határnap van kitűzve, erre a felek pertárban megjelenni s az ügyet tovább a perr. szabályai szerint kezelni tartozóak. Azt azonban, hogy ily perekben a birói illetőség elleni kifogás az uj perrend 98. §. szerint megteendő legyen, az említett III. cz. nemcsak nem rendeli; de annak tekintetbevételével, hogy az ily módoni kifogásolás több esetben s különösen ott, hol a határnap jun. 1-jére volt kitűzve, megtehető épen nem volna, nem is rendelhette vala. Ezekhez képest alperes a birói illetőség elleni kifogásait az előbbi törv. szabályok hatálya alatt kitűzött határnapon érvényesen megtehette s ennél többre a lehetőség keretében kötelezhető nem volt. Vonatkozólag magára a birói illetőségre, alperes jelen személyes kereset tekintetében Pest város tszékének hatósága alá nem tartozik, tekintve, hogy az •/. a. közoklevél által teljesen bo van bizonyítva, hogy állandó lakását N. N. tartja; ellenkezőleg pedig az, hogy helyét a főrendi házban elfoglalta volna, s hogy annak következtében az or. gyűlés ülésszaka alatt Pesten tartózkodnék, nemcsak nem igazoltatott, hanem ha bebizonyítva volna is, a birói illetőségre befolyással nem lehetne; miután az ily kötelességszerű tartózkodás azon fogalmaknak nem felel meg, melyek a perr. 30 — 32. §§-ban az illetőséget megalapító lakhely tekintetében felállítva vannak. (1869. decz. 28. — 4999. sz. a.) Annak, ki felperes állal a perbe mint alperes már be van idézve, ugyanazon perben szavatoskénti ujabb beidézése minden alapot nélkülöz. Az azt mégis elrendelő végzés megsemmisítendő. B. Ignácz s társai mint felperesek E. Lipót mint I-ő rendű és a szarvasi gőzmalom-társulat mint II. r. alperes ellen 36,000 frt. kölcsöntartozás iránt Pest város belvárosi egyes bírósága előtt sommás perű indított. Ennek folyamában első r. alperes a szarvasi gőzmalom társulatra mint szavatosra hivatkozott; s ennek folytán a bíróság f. év aug. 16. 4133. sz. a. végzésével a szavatosi hivatkozásnak helyt adott s felperest rendes perutra utasította (perr. 79. §.), mert az adásvevési szerződés szerint a beidézett gőzmalom-társulat a jelzálogilag biztosított felperesi követelés kifizetését átválalván, ennek alapján a társulat nemcsak felperes, hanem alperes ellenében is szavatossággal birván, ez okból a szavatosságnak helye találtatik." Ezen határozat ellen felperes semmis, panaszt adott be következő okokból: semmis a határozat a 297. §. 5. p. alapján, mert az első r.alp. által hivatkozott szavatos felperes által mint 2-od r. aiperes, és a kereseti követeléssel jelzálogilag terhelt gőzmalom megvevője már e perbe megidéztetett. A szavatosrai hivatkozásnak csak ugy lehetne értelme, ha 1-sö r. alperes azt állittaná, hogy a gőzmalom a kereseti követelést átvállalta nemcsak mint jelzálogos terhet a gőzmalom értékéig, hanem azonfelül úgyis, mint személyes adós; vagy akkor, ha egyedül 1-sö r. alperes idéztetett volna meg; ámde felperes mindkettőt perbe idéztette és l-ő alperest mint személyes adóst2-od rendűt pedig a jelzálog erejéig kérteelmarasztatni. Az tehát, mit 1-ső r. alp. szavatosi hivatkozással kíván elérni, már bennfoglaltatik a kereseti kérelemben, melyhez képest a mennyiben követelése a gőzmalomból mint jelzálogból ki nem kerülne, azzal 1-ső r. alp. mint személyes adós tartozand, minthogy alperesek közt az adásvevési szerződés felperesek beegyezésük nélkül jött létre. A Semmitőszék határozata: „Az eljáró bíróság megtámadott végzése a perrend 96. s 297. §. 6. p. alapján megsemmisíttetik, s ugyanaz a peresügyben további törvényszerű eljárásra utasittatik. „Mivel a szarvasi gőzmalom-társaság, melyre mint a kereseti követeléssel jelzálogilag terhelt szarvasi gőzmalom megvevőjére, és a kérdéses követelés átvállalójára I. r. alperes szavatosként hivatkozott, felperesek által mint II. r. alperes ugyan e perbe lévén idézve, annak szavatoskénti ujabb beidézése minden alapot nélkülöz.(1869. dec, 15-én. — 2638. sz. a.) A hajadonok saját személyükben is beperelhetök és elmarasztalhatok. Önjogú személyként katelezelteknek tekintendők, ha gyámság alatt nem állnak és saját vagyonnal birnak. Mint ilyenek beperelhetök különösen, ha kötelezvényük saját ingatlanjaikra be is volt kebelezve. B. Móricz St. Etelka, Emma és Flóra nővérek mint alperesek ellen, az általuk kiállitott adóssági kötvény alapján 79 ft. stb. iránt Abaujmegye illetékes szbirósága előtt 1869. okt. 8. pert indított. — A kitűzött tárgyalási napon St. Emma nővérei nevében is, megjelenvén, azon kifogást tette, hogy ők hajadonok s mint ilyenek kiskorúak levén, saját személyükben perbe idézhetők nem voltak. — Felperes szerint azon kifogás figyelembe nem vehető, mert alperesek 16 évet már túlhaladván, mint ilyenek magukat érvényesen lekötelezhetik. Ehhez járul, mikép a kérdéses kötvény alperesek ingatlanjára be van táblázva, és a tszék részükre ügygondnokot nem rendelt. Tárgyalás befejeztével a bíróság 1869. okt. 19-kén. 614. sz. a. alpereseket elmarasztaló Ítéletet hozott.