Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 22. szám

88 jóhoz értek, egy csomó katonaság várta, mely S. hgnck a mene­külést a fejedelemnéve! meg nem engedte: a fejedelemnő mehetett, S. hget visszatartották. S ezt látva az öreg fejedelemasszony, kiter­jesztett kezekkel áldotta meg S. hget mondván : „m e n j f i a m, a merre a nemzet vozet, tudom hogy nem vagy oka se mm i n e k." Négy nap múlva a hű hadsegédből, az egyszerű polgárból Szerbia fejedelme lett. Igaz, hogy mielőtt fejedelemnek megválasz­tották, Vucsics, Petrovics és mások már akkor tapogatták a né­pet, hogy vájjon közülök nem akarna-e valakit fejedelemmé válasz­tani, de a nép megszokván S. hg nyilt, igaz szerb jellemét, nem hallgatott az ingatásra, hanem apja érdemét is tekintve, megvá­lasztotta fejedelemmé, azon S. hget, a ki még az imént fejedelmét hadsegédi hűséggel kisérni akarta. Kar. Sándor hgaek bekövetkezett 1G évi uralkodását taglalás alá venni nem hivatásom; de a tek. tszék jól fog emlékezni, hogy mily nehéz idők voltak azok, melyekben a fejedelmi trónon ült. Ekkor volt a keleti kérdés megújulása, a 48-diki időszak s több benső forongás, a mely folytonosan visszatartotta a szerb népet kifejlődésében, s ezenfelül a fejedelmiszék megszilárdításában. Ezek különben mind ismeretesek, s igy fölösleges felemlítenem. Kar. Sándor uralkodása nem volt békés, mikint nem volt Mihály fejedelemé. Számtalan lázadási kísérletek voltak alatta, ilyenek a Stoján, Ribics s mások lázadása; míg végre 1857-ben az államtanács esküdött össze ellene, hogy a trónról elűzzék. Igen jól tudta Kar. hg, hogy kik voltak azon emberek, s bár sokkal jelen­tékenyebb rangúak voltak, mint a kik most ellene fordulnak, s a kiknek rágalmazásait a hg ellenében elhiszik, — ő nem hitte, hogy azon emberek szitották a szerb lázadást, — ő tudta, hogy Obren. Milos azon lázongásnak mestere, s vele kibékülni nem tudott, még sem tette azt, a mit tesznek most ő vele ellenei, hogy az államta­nácsot, melyet a törvények halálra Ítéltek, Milossal együtt a vád­padra helyezte volna. Nem tette pedig, mert nem akarta megbé­lyegezni az egykor uralkodó Obr. nevet, azon okból, hogy ez ismét trónra ne ülhessen a nélkül, hogy meg ne bélyegezné a feje­delmi széket. Most nem igy tesznek a Kar. névvel, itt a törvényszék s az egész világ előtt meg akarják azt bélyegezni, hogy a fejedelmi név diszével többé ne dicsekedhessék, csak azért, mert egy harmadik dinastia akarja Szerbia trónját elfoglalni. De ezt nem fejtegetem tovább, meg vagyok győződve, hogy a diplomatia s a történelem rövid idő alatt meg fog győzni min­denkit, hogy midőn bünt keresnek, nem ott fogják találni, hanem egy oly intrigát, a melyet most még a homály fed, s mely e tör­vényszék tagjai előtt is ismeretlen, de a legközelebbi időszak szét fogja oszlatni fátyolát, s majd akkor a tszék, ha most nehezen es­nék is az Ítélet, jobbról lesz meggyőződve s általa nekem is igazat fog adni. Azon körülményre ke.l kiterjeszkednem, hogy Kar.-nek Mi­hály hg iránti viseletét az ismét fejedelemmé lett Mihály miként viszonozta. Midőn Mihály fejedelem trónra ült, s uralkodni kez­dett, tudva volt, hogy a fejedelemnek egyenes leszárraazásu utóda nincs. Ismeretes azon körülmény is, hogy a Skuptsina nyugtalan­kodván a miatt, hogy egyene3 leszármazásu örökös nem lévén, az ország ismét általános fluctuatiónak lesz kitéve, felszólitotta Mi­hály fejedelmet az egybegyűlt Skuptsina, hogy utódról gondoskod- | jek. S. Mihály fejedelem valóban igyekezett is arról gondoskodni, hogy a trón üresen ne maradjon. Milyen gondolatai voltak Mihály fejedelemnek erre nézve ? Az Öreg Kar.-ot megkérdezte: nem egyeznék-e bele, hogy Péter nevű íiát utódul adoptálja. A hg azt felelte, hogy az adop­tatió által neve el fog enyészni, nevének történeti elenyészésébe pedig bele nem egyezhetik. Obr. Mihály lépéseket tett Kar.-nál az iránt, hogy lányát Helénát nőül vegye. Sándor hg erre azt felelte: én atya vagyok, e részben nem akarok korlátokat szabni, kérdezze meg a lányt; He­léne hgnő azt válaszolta, hogy ezen házasság által az ő fítestvé­reinek metszené el útját a trónra, melyet családja a szerb nép akarata folytán már elnyert; ennélfogva a házasságot el nem fogadja. Mihály fejedelem ezeket hallván s a skuptsina által ujolag ösztönöztetvén, ezt azzal nyugtatta meg, hogy végrendeletében fog gondoskodni arról, hogy Szerbia fejedelem nélkül ne maradjon Es Kar. S. valóban meg is van győződve arról, hogy Mihály feje­delem bizonyosan végrendeletében az ő gyermekéről gondoskodott s öt jelölte ki a trónra; de ez a végrendelet oly kezekbe jutott, melyek azt fel nem fedezték. Kar-nek tökéletes igaza van, mert Mihály fejedelem ifjú ko­rától fogva barátsággal volt Kar. iránt, ennek az Obr.-ok irányá­ban viseltetett barátságáért, s meg vagyok győződve, én ugy mint a hg, hogy nem ülne most a vádlottak padján, ha csak egyetlen Obr. is volna életben, ki Kar. Sándor hgnek az Obr.-ok iránti ma­gaviseletét józanon meg tudná Ítélni. De fájdalom! a szerb trónon oly Obr. ül, a ki nem a család érzelmével itél, a ki koránál fogva helyesen nem is Ítélhet; s igy történt, hogy idegen sugalmak alapján jutott Európa előtt Kar. azon hiedelembe, mintha Obr. Mihálynak ellensége, s oly gálád ellensége lett volna, hogy ellene még meggyilkolási összeesküvést is forralt. Azonban bár miként okoskodjunk, annyi tény, hogy nem csak a t. tszék előtt, hanem egész Európában elterjedt azon hir. mert elterjesztetett készakarva, hogy a Mihály fejedelem elleni merényletben Kar.-nek főrésze volt. (Folytatása köv.) A butla-pesti ügyvéd egylet mart. 7-i üléséről szóló tudó­sításunkat még azzal kell kiegészítenünk, mikép a biros. tervezet 9— 11 pontjai é lap által már régebben közlött alakban elfogadtat­ván, a tárgyalások befejeztettek. A megállapodások szerkesztésére és a jegyzőkönyv hitelesítésére Sárkány, Siegmund, Pós­fayésKörnyey küldettek ki, a 3 első Siegmund Pósfay Sárkány egyszersmind azzal bízatván meg, hogy a munkálatot az igazságügyministemek küldöttségileg mutassak be. Végül pedig Siegmund Vilmos urnák, ki kétségtelenül az egylet egyik legmunkásabb, legérdemesebb tagja, — ugy az egyes szakosztá­lyokban tanúsított buzgó tevékenységeért, mint a közgyűlésen is szivességböl teljesitett jegyzői működéséért Bróde indítványára jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Pesten, 1869. Kyomaloli Kcosi S rí n d o r n á I llal-fiacz és al-dunasor sarkán 9. ti. a.

Next

/
Thumbnails
Contents