Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 20. szám

80 lomúsai, melyeket a belgrádi tszék előtt tettek ; de a melyek leg- | inkább csak Sztank. üzleti viszonyait bizonyítják, mint azt is, hogy Belgrádra ily czélból utazott; Radov. Pállal azonban többször lát­ták. — Vádlott a találkozást nem is tagadja, csakhogy az szerinte mindig a kávéházban s csak néhány szóra. — Említtetik az is, hogy Rad.-al levelezésben állt, de ezt vádlott folyvást tagadja. Felolvastatott a hgné irata sTomics vallomása is, mely csak a már ismert dolgokról szól. Trifkovics temesvári utazásáról mit sem tud ; a hg Bokszegen volt Mihály meggyilkolásakor ; mit Spirta távsürgönyözött Pestre. Ezzel a febr. 16 i tárgyalás befejeztetett. F e b r. 1 7 - i tárgyalás. Ez ülés elején még némely egyes részletek iránt történtek kikérdezések. — Felhozatott ismét ama súlyos panasz, hogy Belg­rádban kínzások préselték ki a vallomásokat. Miért nem követelték vádlottak Zimonyban — kérdeztetett — a vizsgálatot azok testi nyomai iránt? Azért — feleié a hg — mert Antunovics neje a ha­jóra akart jönni, hogy bejelentse a történt kinzatásokat s azok vizsgálatát kikérje, dee nő a hajóra be nem bocsáttatott. — ,Es — mondá Sztankovics — ha a belgrádi tszék e vád alól magát kitisz­tázhatta volna, akkor nem kellett volna a foglyokat azonnal agyon­lövetni. Trifk. kérdeztetvén, hogy ki által élelmezteték fogságában ? feleié, hogy kérelmére Popovics István által. Ebből azon gyanú vonatván, hogy a költség a hg által fedeztetett, a védő azt jegyzi meg, hogy Popovics bár nevelő a hgnél, de vagyonos ember, ki azt tehette le; mi iránt azt kikérdeztetni kérte. Ez azonban elha­lasztatott. Sztrafk bérlő bér leszállítása Sztank. ingyen szállásával ho­zatván kapcsolatba, utóbbi azon dolgot újra előadja, s közbenjárása okául — a bér leszállítás kieszközlésére — azt hozza fel, mert Strafk. érte a kölcsönnél kezességet válalt; A hg védője felmutat még Nenad. Ferencztől 1863. kelt leve­let, mely tudósítást tesz arról, hogy a hg telke körül földkisajáti­tások fognak eszközöltetni, mi a 27 e. ft. azon czélrai küldetését igazolja. Sztank. vagyoni állásának felderítésére, mi utóbbi időben őt a vádlott hgtőli kölcsönzésre szorította, még megemliti; mikép 1854-ben elfogatásakor 10,000 ar. értékű vagyona lefoglaltatott, — a Kara hg általi megkegyelmezése óta 20,000 ar. értékkel birt há­zakban, sörházakban Belgrádon. 186á—65-ben a ministerek üldözni kezdették, és ennek folytan egész vagyona, Gyorgyits Jánosnak, ki egyik minister komája volt, eladatott. Befejeztetvén a hitelesítési tárgyalás, következett vádló ügyész vádkeresetet indítványozó s azt kifejtő beszédje. (Folyt, köv.) Kállay-Borsszemjankú sajtóügy. A magyar kormány egyik félhivatalos lapja a ,Bors­szemjankó1, 1864. évi 54. számában .Mindent elvesztettünk!­czim alatt egy közlemény jelent meg, melyben azon kér­désre feleletül felhozatott, mikép még megmaradtak bizo­nyos raritások, nevezetesen Rákóczy Jánosnál a pestme­gyei főnotáriusság stb. stb. és Kállay Ödönnél a ,Philo­soph levelek' és „a Komárom várában 1849-ben felszámított 40,000 ft. áru paprika.11 Ezt Kállay Ödön rágalmazásnak vévén, nevezett Jap szerkesztője dr. Ágai ellen — mint Szabolcsmegye, kis­cseréi lakos s közbirtokos, a debreczeni sajtóbirósághoz vádlevelet adott be — tehát saját illetőségi hatóságához s nem ahhoz, mely alá a bepanaszlott lakhelye folytán tar­toznék — az 1848. sajtótörvény 23. §. alapján, mely a magán vádlót felhatalmazza a beperelhetésre saját ható­ságát is megkereshetni. E vádlevél folytán a tárgyalás Debreczenbe 1869. febr. 17-re kitüzetett. Ezen határidő első felében — mint a törvény szerint kelletett — dr. Ágai a bírósági illeté­kesség ellen beadta kifogását, kérvén e kérdés felett elő­zetesen külön tárgyalást és határozat hozatalt. Február 17-én a beadott kérelemmel ellentétben meg­kezdetett maga tz esküdtszéki tárgyalás, és itt az esküdt­szék közbejöttével megvitatás alá került *felek részéről az illetékességi kérdés. Mind a két fél kifejtette érveit, ellen­okait. A biróság visszavonult s tanácskozás után dr. Ágai illetékességi kifogását elvetette. Vádlott ez ellen semmiségi panaszával a hétszemélyes táblához folyamodott, hová a periratok felterjesztettek, de akkép, hogy a tárgyalási jkönyv a felek szóváltásait nem tartalmazta. Ennek folytán került ez ügy f. év márczius O'-kán a hétszemélyes tábla felülvizsgálata alá, a mikor általa kö­vetkező határozat hozatott: „Miután az 1867. jul. 25-kén kelt ministeri rendelet bevezetése negyedik kikezdésének, ésl.b) pontjának ösz­szevetéséből kitűnik, de a dolog természetéből is folyik, hogy az illetőség elleni kifogások az e czélból nyomban kitűzendő külön határnapra a sajtóbiróság előtt az esküdt­széki eljárást megelőzőleg sommás uton tárgyalandóks e biró­ság által előzetesen eldöntendők; miután különben is a feleknek az illetőség elleni kifo­gás tárgyában előterjesztett szóváltásaik lényeges tartalma a VIII. alatti eljárási jegyzőkönyvbe fel nem vétettek,^ igy je­len ügy alapos megbirálása e helyen lehetetlenné vált; vádlott felfolyamodása következtében a kérdéses ille­tőség elleni kifogás beadásától fogva történt eljárást s ho­zott végzéseket megsemmisítette, és a sajtóbiróságot a fenebbi arányban ujabbi szabályszerű eljárásra s határo­zat hozatalra utasitandónak találta. *) ([Kelt mart. 6.1869.JU *) Tehát maga ezen egy eset is, a min. esküdtszéki rendeletre vonatkozólag, három elvi controversiát és dubietást állított elő, t. i. a nagy jelentőségű illetékességi kérdésen kivül a felett, hogy ezen illetékességi kérdés az esküdtszéktől külön s azonkívül előzetesen tárgyalandó-e, és hogy az abbeli szó­váltások semmiségi feltét alatt jkönyvbe veze­tendők-é? mindez kézzel fogható szegénységi bizonyitékul a minist, rendelet codificálása, s azon Okrös-Tóth Lőrincz-féle co­dif. bizottmány nyomorúságai mellett, mely mindeddig még egy szabatos, concret codif. munkálatot sem volt képes előállítani. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. Fetten, 1869. Nyomatot! Kcoti Sándornál Hal-fiact ét al-dunator tarkán 9. »*. a.

Next

/
Thumbnails
Contents