Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 19. szám

76 zott, de semmi komolyabb beszélgetésbe nem állt velők. Szóval | hozzáteszi, mikép egy oly közhelyen, minő ama kávéház, hol 50— 60 ember volt jelen, titkos dolgokról tanácskozni nem is lehet Sztanacskovicsnak nem is lehet hitelt adni, mert ő bukott ember, ki már hitelét vesztette. Hamisnak mondja lladov. azon állítását is, hogy a lelett is tanácskoztak, hogy a hg távollétében a ministerek láb alól eltétessenek — mert ő sem Rad.-osal, ki ellensége volt, sem a többivel nem értekezett ily dolgokról. Radov. önmagával is ellenkezik — mondja szóval — mert épen ő vállá, hogy fivérét a hg tartózkodási helyére küldötte annak meggyilkolása végett — mi ha áll, akkor szükségtelen volt a ministerek eltávolításáról tanácskozni. A vádlott hghezi viszonyára nézve Sztank. vallja : A hgel nem állottam semmiféle közelebbi viszonyban, söt 1858-ban ellene működtem. Később pedig, midőn Pestre jöttem, meg sem látogattam, hanem egy alkalommal a ligné a templomból kijövetelekor megszóllitott, hogy miért uem látogatom meg őket, mire én azt felelvén : félek, hogy nem fogadtatuara el, válaszolá, hogy a hg nem reám haragszik, hanem Vuosicsra és másokra, kik egy harmadik dynastiát akartak trónra ültetni, és hogy az Obr. családra sem haragszik. A mi a kölcsönt illeti, 1862-ben a hgnétől 2000 db aranyat kaptam kölcsön, melyet 3 hó múlva visszafizettem. Ezért a hg boszankodott is a hgnére, de a hgné azt felelte, hogy elismerésül kölcsönözött, mivel 1858-ban őt és gyermekeit a háborgó tömeg dühétől megmentettem. Egyébiránt ezen kölcsön alatt semmi titok nem rejlik, mert magának Krisztics miniszternek kérdezősködésére is azt feleltem, hogy ezen kölcsönt csak kereskedési czélokra kaptam. Arra vonatkozólag, hogy miként lehetett a vagyontalan Stank.-nak ily jelentékeny összeget kölcsönözni, védője megjegyzi, hogy Pest város 1862. kelt jogerejü ítélete szerint részére Wahrman helybeli kereskedő 9131 ft. 51 krban elmarasztaltatik. Felolvastatott Pestváros tvszékének ezen ítélete. Az nem áll, mondá vádlott, a mi a hírlapokban terjesztetett, hogy én bukott ember lettem volna, mert voltak jószágaira, s nevezetesen volt 800 dr. sertésem s 100 db szarvasmarhám. — A vett 500 arany kölcsönt, rallá jkönyv, még nem fizettem vissza, s a kötvénynek a hgnél még most is meg kell lenni. A kötvény, mondja szóval, azon évre szól, melynek jul. havában fogságra hurczoltattam. Hogy nem fizethettem vissza, az onnét van, mert több mint 1500 db aranyra rugó kárt szenvedtem; abból, hogy a kiknél pénzem volt, mint Bogosánál 650 db arany, s a többi elitélteknél is, mind oda veszett. Belgrádból hazatértemkor meglátogattam a hget és közöltem vele a Szerbiában történt dolgokat, de a hg nem volt oly bizalmas hozzám, hogy velem politikai tárgyakról beszélgetésbe bocsátkozott volna. Látogatásaim alkalmával, mondja szóval, soha sem beszéltünk politikáról, sőt 1862-től fogva, midőn a Nenadovicsok megtudták, hogy a hg.-től kölcsönt kaptam, attól tartva, nehogy kegyébe jussak a hg nek, mint kémet árultak el — s a herczeg mindinkább tartózkodóvá lett irántam. A fegyver vásárlásokra nézve jkönyvileg vállá, hogy f. évben (1868 b) Perics számára Kimernél 2 revolvert s 2 kést vásárolt s azokat, valamint 200 töltényt, tavaszkor neki el is küldötte, mit szóval akkép igazit ki, hogy nem küldötte el, hanem maga adta át többek jelenlétében, mi megczáfolja azt is, mintha Zimonyban lettek volna átadandók. A múlt évben (1867-b) két szerbet is vitt Kirnerhez fegyver — vásárlás végett, de nem tudja vettek-e s azok neveire sem emlékezik. (Folyt, köv.) A buda-pcsti ügyvod-egyletnek f. évi febr. hó vasárnapjain folytatólag tartott közgyűlésén Pósfay Károly urnák a rendes ülés által elfogadott „birói szervezeti javaslata" vétetett tárgyalás alá. Az első elv vita nélkül elfogadtatott, e szerint birói tisztségre csak a jogi tanulmányok bevégezte és 3 évi gyakorlat után a honi jogtudományból elméleti és gyakorlati vizsgát tett egyének bocsáthatók. Annál hosszabb vitára adott alkalmat a 2-ik elv a pontja, mely a birák kormányi kinevezését indítványozza. Ebben néhányan a birák függetlenségét veszélyeztetve vélvén, a kinevezés ellen szólottak, és rész* ben az időnkénti, részben az életfolytiglani választást indítványozták, mindannyian azonban a választást is bizonyos törvényileg megállapítandó feltételekkel szabályozandónak óhajtották Végre szavazás utján 19 szóval 12 szavazat ellen a kormányi kinevezés elfogadtatott. Elfogadtatott továbbá a b) pont is, mely szerint a birák életfogytiglan és anyagi gondoktól felmentő fizettéssel neveztessenek ki, s képesség és érdemük tekintetbe vétele mellett rendszerint a szolgálati idő szerint elóléptettessenek. A c) pontot követőleg, mely szinte elfogadtatott, és melynek értelmében a kinevezett biró elmozdithatlan és áthelyezhetlcn, Pósfay és Bróde indítványára az átmeneti idórei rendelkezés tekintetéből határoztatott, hogy a birói állomások egyelőre és rövid időre csak ideiglenesen töltendők be." Neskovits Döme e ponthoz kettős indítványt adott be, mely szerint 1) a birák kinevezése egy felállítandó „bíró-jelölési hatóság" ajánlatára történjék, 2) a birói felelősség határozottan körülirassék és ez elleni vétségek a fegyelmi hatalommal felruházandó fenti „birójelölési hatóság" által ítéltessenek meg. Az indítvány ez utóbbi része, mint külön indítvány negyedik szakosztályhoz utasíttatott, első része pedig elvettetett. A javaslat 3-ik elve, mely szerint a törvénykezés a közigazgatástól elkülönittessék, egyhangúlag elfogadtatott. Ezután a 4-ik elv előtt Környey inditváuyára az 5 dik elv a) pontja vétetett tárgyalás alá és oda módosíttatott, hogy első bíróságul a társas bíróságok mellett egyes bíróságok is szerveztessenek. A békebirói intézmény tekintetében pedig elfogadtatott, hogy a békebirák választassanak, de az abbeli rendes ülési határozat, hogy birói hatáskörrel bírjanak, fizetést kapjanak, és csak szakértőkből választathassanak, — elvettetett. — Ennyire terjedtek az öt ülésben létrejött megállapodások, a munkálat további pontjai a folytatólagos közgyűlések tanácskozási tárgyait képezendik. Értesítés. A buda-pesti ügyvédi egylet f. é. márczius 7-kén (vasárnap) d. u. 4 órakor saját helyiségeiben a birói szervezeti alapelvek tárgyában folytatólagos közgyűlést tart. — Pesten márczius 2-án 1869. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos, h. közgy. jegyző. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: terézváros dohány utcza 6-ik szám a. tetten, 1869. Nyomatolt Kcosi S n n d o r n á I Hal-piaci és al-dunasor sarkán 9. is. a.