Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 17. szám

66 rezni. — Valja azt is, hogy Persida hgnő, vádlott hg neje, Serbia felforgatására szinte 2000 ar. adott. Eziránt a hgnő kihallgatatván vállá, hogy azon péuzt kereskedelmi üzletre adta Sztank.nak. Fivére Nenadovics Sz. kiről fent etnlékezéiik, a belg. tszék előtt 1868. jul. 17. azt vállá, hogy a hgnö 1862 — 63-b Serbia felforgatásán dolgozott, hogy Péter fia trónra juthasson. Azt hogy a mostani merényletben résztvett-e nem tudja; de hogy férje a hg részt vett, azt állithatja tettei után és mivel tudja, hogy arra mindig kész volt. A hg ezen vallomást bosszúnak tulajdonítja mert Nenati. atyja 1858-b javai kezelését átvévén, azt akkép gyakorolta, hogy jövedelmeit mind elpazarolta, s azért halála után fiainak többé nem akarta átadni. Különben megemlitetett, mint köztudomású dolog, hogy Nenad. Belgrádon kínoztatott, mit az emberek is láttak. A jelen ügyben természetszerűleg legfőbb tényezőt képez a Ka rák azon törekvése, hogy ismét Serbia trónjára jussanak. E tekintetből nagy súly helyeztetik bizonyos Kuzmanovics vallomására. Ezen ember — ki a hg nyilatkozata szerint — rendőrbiztos és kém volt, s ki a hgtől többször pénzt csikart ki, s ki saját szavai útmutatása szerint is csak azon volt, hogy pénzt szerezzen — következő vallomást tön: „ 1861. dec. hóban Oláhországba indultam, hogy némi péuzt kaphassak S. hg-től különösen arra nézve, hogy tartozásomat, melylyel a Majszterovicstól vett jószágra tartoztam, kifizethessem. Ekkor Sáudor hg kérdezte tőlem, vájjon meg van e elégedve a nép Szerbiában Mihály fejedelemmel, s némelyek nem dolgoznak-e az ő dynastiá jának javára. En válaszoltam, bizony nagyon gyöngén sürögnek. Hallottam azonban, hogy Majszterovics 300 j aranyat kapott a belgrádi basától ezen czélra. Hozzátettem — tudván, hogy a neki tetszeni fog — Mihály fejedelemmel a nép elégedetlen; s azért csak pénz, eszköz kell, s dynastiája ismét trónra jut. Ekkor mondotta,hogy a belgrádi basa változik, a porta más basát küld, s ekkor ez adni fog annyi pénzt a mennyi kell, hogy az Obrenovicsok dynastiája félre tolassék. Kérdezte továbbá, hogy nem lehetne e csavargó törököket bérelui, a kik Grarasanin, Krisztics ministereket megöljék, mert mig azok életben vannak, addig semmit sem lehet tenni. Én válaszoltam, hogy találhatók ilyen törökök, de még nem kerestettek. Erre meghagyta, hogy ha Szerbiába érek, ilyeneket keressek, és aztán Zimonyból távsürgönyözzek; nehogy azonban a távsürgöny eláruljon, e szavakat táviratozzam: „Szerbiában gabona van." Ekkor ezután a mi szükséges lesz megfogja tenni; Tódor N. tisztet Zimonyba fogja küldeni, hogy ha s mikor szükséges, a rendőrséget Szerbiában elfoglalja. A mi a pénzt illeti Ass basa adni fog annyit, mennyi kell. Nekem még meghagyta,hogy szem- j rehányást tegyek Majszterovicsnak, hogy mért nem pártolja jobban, mikor ugy ígérte, hogy érettdk fog dolgozni s élni. — Én ekkor nem kaptam tőle csak 20 db arany uti költséget, s azután Zi monyból távsürgönyöztem, hogy vannak emberek, törökök, kik az emiitetteket meg fogják ölni. Később Markóval beszéltem, ez mondotta szintén, hogy szeretne pénzt kapnia hgtól, mert nincs semmi más segítsége vagyona megmentésére, s kórt, hogy eszközölnek ki 400 db aranyat Nenadovicstól, mit később meg is kapott, ezelőtt elhallgattam mindent, a mit a hgnek beszéltem, s azt mondtam neki, hogy nála saját ügyemben voltam. — 1862. május hóban tudomásomra esett, hogy Stankovics Persida hgnótől pénzeket vesz át és pedig Szerbia fel forgatására Kar. érdekében. Később tudattam ezt Majszterovicscsal s kérdeztem tőle, igaz-e, hogy Stank. is vállalkozott? Igaz felelt, s hogy elég embere jött Szerbia belsejéből. Eddig ö maga is mitsem kezdett, de most. miután Stankovics vállalkozott, dolgozni és izgatni fog, mivel Stankovicsnak nevezetesebb emberei vannak, kereskedők,kapitányok,s ő maga is ismert ember. Ekkor azt is mondotta, hegy ha Stank. markába keriti a pénzt, azonnal emberei közt osztja ki, menjek Pestre, a hová ő is el fog jönni, s ha én hamarább lennék Majszterovicsnál, térítsem meg a herczeget, hogy Stankovicsnak ne adjon pénzt. Ezután Pestre jöttem, hová Kar. is nemsokára megérkezett, s elmondottam neki mindent ugy, a hogy Maisztetovics meghagyta, — hogy Stankovicsnak pénzt ne adjon mindaddig, mig Majsz. el nem jön. — A herczeg válaszolta, hogy be fogja várni. — Ezután eljött Pestre Majs. is, de hogy mit beszélt Karagyorgyevicscsel ezt nem tudom, hanem egy napon, midőn épen Belgrád bombázása történt, Kar. arra kért, hogy menjek Budára Majsterovicshoz, s mondjam el, hogy a hg a felforgatásra nézve oda hajlik, a mit tegnap beszéltek. Majst. és Trifkovicsot a Dunapartján találtam, s az elsőnek mondám, hogy a hg hivatja; kezdetbeu bámul, aztán mondá, hogy el fog menni, ezt én tudtára adtam a hg-nek, ki akkor mondá, hogy 20,000 db aranyal szán Szerbia felforgatására, s hogy ezen pénz Zimonyban van Spirtánál, s ha szükséges lesz, onnan vegyenek részenként 2 — 3 ezer db aranyat. Felkért még miszerint vigyázzak, hogy azon pénzeket valóban a kivánt czélra használják-e? s hogy az j emberek készen legyenek, s mihelyt a Skupstina összeül, azonnal felforgassanak mindent. Világosan semmit sem mondott, de annyit mégis ki lehetett venni, hogy Priko, Garasanin és Krisztics minisztereket megöletni kívánja. Ugyanez napon később hallottam, hogy Belgrád bombáztatik. Vissza mentem ismét hozzá. Ő e bombázásról bővebb tudomást szerezvén, oda utasított engem, hogy menjek Belgrádba s értesjtsem őt s egyszersmind Zimonybau hagyjam meg Spirtának, hogy most pénzt senkinek se adjon ki. Majsterovics nekem soha sem mondotta, hogy milyen tervet terjesztett Kar. elé. Milos hg. halála elótt, Pestre mentem ismét, magán dolgaim végett, azonban előbb Temesvárra mentem, hol gyermekeim iskolába jártak. Temesvárról Pestig tett utazásom alatt megbetegedtem, Kar. hg értesittetvén betegségemről, rendelkezést tett hogy a fehér-hajóba vitessem s orvosát és inasát mindig hozzám járatta, mig jobban lettem. Ekkor szívességének megköszönése végett hozzá mentem,s ez alkalommal mondotta, hogy neki többen szemrehányást tesznek, hogy \ nem dolgozik azon, hogy Szerbiába visszatérjen, mikor azt ig^n könnyen ki lehetne vinni. Mig igy beszélt, kapott egy levelet, mely jelenti, hogy Milos herczeg igen gyengén van, talán meg is hal. Ekkor Jubához fordult, hogy ez rögtön menjen Bécsbe a császárhoz s ott tudakozódjék, Milos után Mihály fog-e a trón törvényes örökösének tekintetni, vagy uj herczeg-választás lesz; mely esetben dolgozzék oda, hogy az ő dynastiája jusson a trónra. Másnap Kar. azon tudósítást kapta, hogy Jubat a guta megütötte, s mondá most már semmit sem fog tenni, éfi én visszatértem 50 db aranyat kapva útiköltségül. Ez után nem beszéltem a herczeggel. s igy nem tudom men-