Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 16. szám

Pest, 1869. kedden febr. 23. 16. szám, Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Osztály levői alapján végrehajtás elrendelhető-e ? — Hg. Karageorgiovieh-féle ügy. Osztály levél alapján végrehajtás clrendel­lietö-e?*) K o k a y Károly tszéki ülnök úrtól. Tudjuk, hogy minden hagyatéknál három fókérdés jelentkezik, és ezeknek megállapításából áll az egész ha­gyatéki tárgyalás. Mi és mennyi a hagyaték ? Kik az örökösök és hagyományosok ? Az osztály ezen jogosítottak között, hogyan történik? Mindezen kérdések felett, vágyjon léire egyezség a tárgyalás alkalmával vagy nem, legyenek ezen kérdések együttesen, vagy bármelyik közülök vitás, a gyengyébb jogczimmel biró fél, mindenkor perre utasítandó. Ezen eljárás szabályt képez jelenleg, és szabály ma­rad, az ujabbi perrendtartás szerint is, mi másképen nem is lehet. Vitás kérdések nem létében azonban az osztály le­vél, vagy mint Krassóban a műszó hangzik: beszavazási okmány a feleknek kiadatik, mi által a jogviszonyok kö­zöttök örök idókre megállapitatnak. Kérdés már most: az ily beszavazási okmány alapján a végrehajtás elrendelhető-e? Némelyek azt állítják, hogy nem. A beszavazási ok­mány szerintök csak jogezimet ád; mint a kötelezvényt, ugy az osztály levelet is elébb be kell perelni, hogy a nyert itélet alapján a végrehajtás kieszközöltethessék. Mások ellenben azt állítják, hogy igen; mert a jog­ezimet sem a kötelezvény, sem az osztály levél, hanem első esetben azt a kölcsön szerződés, második esetben a birói egyezség, azaz, a felek akarat kijelentésének ténye adják; a kötelezvény és osztály levél csak okmányok a kötött jogügyletek felett. Továbbá a tárgyalásnál meghányatnak, mind a sze­mélyes mind a tárgyilagos jogviszonyok, és ezek egyez­ség által szentesitetnek; nem létezik tehát ok, hogy a fél áz egyezségben fentartott jogaiért utólag pert is kezdjen, magának és ellenfelének felesleges és pedig nem csekély költségeket okozzon. Miután az utóbbi nézetnek érvei helyesebbek és nyo­matékosabbak, én is azt tartom, hogy a beszavazási okmá­nyok alapján a végrehajtás elrendelhető, csak hogy azok szabatosan minden kétely kizárásával szerkesztendők, és *) Mihailovics M. ur perreDd feletti kritikai kiválóbb figye­lemre méltó értekezését legközelebb folytatjuk. S z e r k. az azokban fentartott kötelezettségek teljesítésének határ­napjai pontosan megjelőlendők. A hagyatéki tárgyalásokról értekezvén, el nem mu­laszthatom végre megemlíteni, mikép azon eljárásunk, mikép hagyatéki tárgyalások csak kiskorú örökösök lé­tében, vagy csak a nagykorúak szorgalmazására történ­hetnek, és a hagyatékok nagykorú örökösök létében ezek szorgalmazása nélkül nem is leltároztatnak, nagyon káros, kivált a hitelezőkre, csábitó az erkölcstelenségre és csalá­sokra; a birtokba jutott örökös megcsalja hitelezőit, örö­kös tárfait, az államot. Segíthet mindenki magán, — igaz, — de csak an­nyira mennyire, igen gyakran épen nem ; és a ki segíthet is csak tele erszény mellett teheti, de nem a szegény, kit megvédeni, kit jogaihoz juttatni a humanitás követelmé­nye, és az állam kötelessége lenne. íme egy egyszerű példa. A. és B. fivérek. A. katona lesz, kiszolgál becsülete­sen, haza jön mint őrmester, és kap levélhordói állomást. A katonaságnál megtakarított pénzecskéjét apródon­kint haza küldötte testvérének, kitől a községi elöljáróság szorítására kötelezvényt kapott. B. beházasodott egy ide­gen vagyonba, apósa után örökös, de nagykorú lévén a hagyatékot nem tárgyaltatja és az ingatlant magára nem íratja. A. — mint szegény levélhordó, kénytelen már most két költséges pert kezdeni, a telekkönyvit, és azután az adósságit, holott az utóbbival is elég baja lesz, mig pén­zéhez jut. A példa nem épületes, de tanulságos. A hagyatékoknak mindenkori tárgyalása, különösen a nép jogviszonyai között nagyon jótékony, — a telek­könyvekre mint a tulajdon, és a hitel tükreire nézve pedig nagyon előnyös. *-lí©q«al li|vi4 tu-íi) MfcTS a XJH ,*iéti>l»W á»*%\.q.*v.. Hg Karageorgievich-féle ügy. (Folytatás). Mielőtt ezen igen fonto9 ügy további tárgyalását közlenők, olvasóinkat arról kell előlegesen értesítenünk, mikép a pest városi tszék febr. 17-i ülésében, a vizsgálati tárgyalás befejezése után, a közvádló Karag. s társai vád alá helyeztetését kérvén, s erre nézve a védők ellenbeszédeiket s indokolásaikat kifejtvén, a tszék követ­kező határozatot hozott: „A tszék a vizsgálat alatt kifejlődött tényálladék jogilag elegendőnek ismeri el arra nézve, hogy az eddig előleges vizsgá­lat alatt volt Karageorgievics Sándbr? Trifkpvics Pál, s Sztankovics

Next

/
Thumbnails
Contents